V. C. Andrews: Virágok a Padláson

2010. augusztus 19., csütörtök

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám.

Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit.

Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy befogadják az unokákat. De ha ez így van, akkor miért kell az éjszaka sötétjében menniük a nagyon gazdag nagyiékhoz? És miért van az, hogy igazából nem is Dollanganger a nevük, hanem Foxworthék? Miért változtattak nevet? És mi köze van a főhőseink édesanyjának a fél nagybátyjához?

A lényeg, hogy Cathy és három testvére kénytelenek édesanyjuknak engedelmeskedni, mivel a nagypapi kizárta az örökségből anyucit, mert valami olyan dolgot tett. Tehát, nincs más hátra, mint nagypapit meggyőzni, hogy az unokái édes kis teremtések, és hát szegénynek rossz a szíve, és a többi, meg kell kímélni, ezért a Foxworth testvéreknek fent kell maradniuk az északi szárny egyik szobájába és csak a padlásra mehetnek "játszani." A 15 éves Chris, a 12 éves Cathy, és a két öt éves iker persze teljesen megbízik édesanyjukban, és eltűrik, hogy egy napot a padláson kelljen tölteniük. Igen ám, de a napokból hetek lesznek, azokból pedig hónapok, mindamellett pedig be kell tartaniuk a szigorú nagyi szabályait, aki ha kell ostorral hajtja be a bűnöket, és ha ő nem, hát Isten haragja sújt le a bűnösökre.

A regényre azt mondják gótikus horror. Egy biztos, sötét hangulatú regény, rózsaszín lelkűeknek nem ajánlom. Nincs nagy cselekmény, hiszen főhőseink éveken át a padlásra vannak bezárva, de mégis lekötött és magával sodort az egész történet, ahogyan szembenéztek az élet nehezével az elzárt kis börtönükben.

Nem vitás a karaktereket (legalábbis a négy testvért) imádni lehet, mivel ez az ő szívszorító történetük. Az írónő tökéletesen eltalálta a megfelelő hangot a megfelelő koroknál, és a gondolatmenetek isteniek. Annyi szép idézni való mondat akad ebben a könyvben. Az egész a szeretetről/szerelemről, hűségről, hazugságról, a hitről szól. A főhőseink teljesen bíznak a családban, hiszen naivak és ártatlanok, de ez mind lekopik róluk, bár a végsőkig próbálják a szeretteikbe vetett hitet és reményt megőrizni. Szívszorító olvasni a sorokat, amit az anyjuk ró fel nekik, akit olyan könnyen le lehet nyűgözni a pénzzel. Viszont emellett a karakterek mind teljesen reálisak, mindenki összetett, mindenkinek megvan az oka, hogy miért olyan, amilyen. Itt senki sem egészséges lelkileg.

És itt a bökkenő. Olvastam ilyen kritikát, hogy "Jajj, hát ez, de rossz egy könyv, mert hogy ez lehetetlen, hogy ez a karakter így érezzen!" 1) Ez elvileg igaz történeten alapszik, nem tudom, még nem jártam jobban utána. 2) Meg van magyarázva, hogy miért érez úgy az a bizonyos karakter. Hiszen kérem szépen, itt senki sem egészséges lelkileg! Cathy és Chris mind a ketten betegesen vonzódnak a saját szüleikhez, ami nem normális. És itt a kulcs az egészben.

A testvérekkel együtt izgulunk, félünk, és szenvedünk. Esküszöm, mikor éheztették őket, én éreztem a fizikai fájdalmukat. Együtt nevetünk velük, hiszen négyen odafent, a padláson próbálnak egy szép kis családot alkotni. A 12 és 15 éves testvér egyből szülőkké kell, hogy felnőjenek a két öt éves iker mellett, és ezt meg is teszik.

Semmi kivetnivalót nem találtam a kötetben. Az elején elkönyveltem, hogy nem olyan durva, mint Ellen Hopkins, de azért mégis. Teljesen jól bemutatja a családon belüli erőszakot, a manipuláló embereket, a szülők kötelességeit, és a mindezeknek a lélekre való hatását. Egyik szereplő sem épp, az egyszer biztos. És azért jegyezzük meg, enyhe nemi erőszak is előfordul a kötetben. Hiába népszerű kint ez a könyv, mint tinédzser irodalom, azért csak erősebb lelkűeknek és 14 év felett ajánlanám.

Kedvenc karakter: Cathy, Micky

Ami kifejezetten tetszett: a karakter ábrázolás, hogy elborzasztott, INCEST (többféle vérfertőző kapcsolat is fellelhető a kötetben)

Ami nem tetszett: -

A történet: 6/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 4/5 pontból

Augusztusi Olvasólista

2010. augusztus 17., kedd

Nos, az igazság az, hogy már nem tudok egyszerűen rövid olvasólistát csinálni. Ezért újfajta hozzáállással próbálkozom. Kategória szerint szétbontom az olvasandó könyveket. És azt lehet várni, hogy egy kategóriából egyet olvasok el. :D Akár lehet kommentelni is, hogy melyikre van nagyobb igény.

Istenek/Istennők írásai: (Bocsánat a kifejezésért, de nekem példaképeim.)
Cassandra Clare: Clockwork Angel (Infernal Devices 1.)
Kelley Armstrong: Stolen (Women of the Otherworld 2.)
Ellen Hopkins: Crank (Crank 1.)
Ellen Hopkins: Tricks
Kristin Cast – Alyson Noel – Kelley Armstrong – Richelle Mead – Francesca Lia Block: Kisses from Hell


Kedvenc írók írásai:

Stephenie Meyer: The Short Second Life of Bree Tanner
Melissa Marr: Radiant Shadows (Wicked Lovely 4.)
Lisa Mantchev: Eyes Like Stars (Theatre Illuminata 1.)
Beth Fantaskey: Jekel Loves Hyde
V. C. Andrews: Virágszirmok a Szélben (Dollanganger 2.)


Tetszős sorozatok:

Jeff Mariotte: Witch's Canyon (Odaát 2.)

Angolul szemeztem vele:
Meredith Ann Pierce: The Darkangel (Darkangel 1.)
Lauren Myracle: Bliss
Aprilynne Pike: Wings - szárnyak (Laurel 1.)
John Ajvide Lindqvist: Hívj be!
Kami Garcia / Margaret Stohl: Beautiful Creatures - Szépségesek
Kristin Cashore: Graceling - Áldottak

Rá akarnak beszélni/ajánlották:
Levy L. Smith: A Leszármazott (Dark Love 1.)
Jeaniene Frost: Félúton a sírhoz (Cat és Bones 1.)
Karen Chance: Megérint a sötétség (Cassandra Palmer 1.)
Margit Sandemo: Varázslat (A Jéghegyek népe 1.)
Sebastian Fitzek: A terápia
Maggie Stiefvater: Shiver - Borzongás (Mercy Falls farkasai 1. - Őszintén bolond dolog nekem ilyet ajánlani, de azért elolvasom majd. :D)

Kötelezők:

P. C. Cast – Kristin Cast: Elárulva (Éjszaka Háza 2.)
Lisa Jane Smith: The Vampire Diaries: The Return: Shadow Souls (VD 6.)
Melissa de La Cruz: Masquerade (Kékvérűek 2.)
Alyson Noel: Dark Flame (Halhatatlanok 4.)

Képregények:
John Ney Rieber: Reckonings (The Books of Magic 3)
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – A babaház (Sandman 2.)
Jamie Delano: Hellblazer – The Devil You Know (Hellblazer 2.)
Neil Gaiman: Death – The Time of Your Life

Neil Gaiman: Death - The High Cost of Living (Halál - Az élet nagy ára)

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fanatikus lettem, és eljutottam odáig, hogy megnézem milyen képregényeket alkotott a Mester. Plusz ebből állítólag film lesz, és imádom Halált, gyenge pillanatomban nekiestem.

Úgy általában az egészről: Lehet, hogy megöltök most engem, mert MEGINT képregény kritikával jövök, de amondó vagyok, hogy sok képregény tartalmasabb történetet mutat fel, mint a mostani tiniregények, és néha kell nekem a felüdülés, amit ez a kötet is jelentett.

Nézzük a történetet, adott nekünk három darab kötet, amely bemutatja az élet árát. Igazából arról szól, hogy bizonyos időközönként Halál (a mi kis imádni való gót tinink) emberként leél egy napot, hogy jobban megismerje, megértse azokat, akiknek elveszi az életét.

Látjuk Mad Hettiet, aki csak nekem ismerős a Sandmanből? Nem tudom, amúgy hogy vajon a DC univerzum bentlakásos karaktere-e, de már akkor is imádtam, most pedig még jobban. Szóval Mad Hettie, a 250 éves idős hölgy, aki azért elég jól tartja magát, felkeresi Halált, hogy keresse meg a szívét. Igen, jól hallottátok, mindig elteszi valamerre, hogy biztonságban legyen. (Csak nekem ugrott be erről az, hogy milyen jó lenne a saját érző szívünket elrejteni, hogy ne bánthassa senki?)

A másik főbb szereplőnk Sexton, a tinédzser, aki úgy kezdi a bemutatkozását, hogy öngyilkos levelet ír. Miközben az anyja ott van, és az észre sem veszi. Avagy, mivel nem akar semmit az élettől, ennyi erővel lehet nyugodtan halott is.

Persze három főhősünk szála egybefonódik, ahogy Gaimannél az lenni szokott, és valaki mindig el akarja kapni Halált.

Az egészben az a szép, hogy nem erőltet ránk semmit, csak elgondolkoztat. A halálról, az öngyilkosságról, az élet értékéről, a szeretetről... szóval mondhatjuk, hogy az összes nagy klisés témáról. De mindezt úgy tárja elénk Gaiman, hogy nem unatkozunk, sodor magával a történet, nevetünk Halálon (ugyan, kit nem tud megnevettetni az a lány?) és egy kicsit el is fogadjuk az emberi sors utolsó megállóját. Közben pedig Sextonnal együtt felfedezzük, hogy nem mindig nekünk a legrosszabb, hogy az öngyilkosság nem a legjobb módszer a lelépésre a nagy színpadról. Mad Hettie pedig számomra a szív érzékenységét mutatja, hogy mennyire el akarja rejteni azt mindenki elől. És hogy vajon jól teszi-e? Azt mindenki eldöntheti maga.

U.i.: Nem érdekel, csak azért is írok képregényekről! :D

Kedvenc karakter: Halál (Didi)

Ami kifejezetten tetszett: MINDEN! A TÉMA!

Ami nem tetszett: -

A történet: 6/5 pontból

A karakterek: 6/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

A blogról

2010. augusztus 5., csütörtök

Köszönöm szépen mindenkinek a díjakat, már számolni sem tudom mennyit nem raktam ki. :D Ennyi 7 dolgot már az életbe nem tudnék magamról felsorolni. Mindazonáltal tényleg köszönöm, egy-egy ilyen díjtól még mindig elérzékenyülök. :)

A blog jövője? Lesz továbbra is töretlenül. Mint látszik oldalt, sok könyvet olvasok egyszerre, és egyik sem éppen a jó kritikára hajt, legalábbis azokkal akarok előbb végezni. Ezért van ez a kis átmeneti szünet. És ezen felül van még egy szuper titkos projektem is, aminek köze van a könyvekhez, és sokat kell rajta ülni. :D Szerintem páran tudják mire gondolok. Oly' kevés választ már el ettől, mint még soha életemben, és most szeretnék teljes gőzzel nekiülni, úgyhogy augusztusra nem ígérek sok életjelet. Megértéseteket és támogatásotokat (A Testvériséges Lányok tudják mire gondolok) köszönöm. :)

Végzet Ereklyéi Hírek

Mint mindannyian tudjátok nagyon nagy Végzet Ereklyéi rajongó vagyok, ezért szeretném felvázolni a mai nagy híreket.

Lesz új Végzet Ereklyéi Trilógia, teljesen új sztori szállal, az alábbi címekkel:

Bukott Angyalok Városa
Elveszett Lelkek Városa
Mennyei Tűz Városa

Mindenki szerepelni fog benne, aki eddig, nem Simonról fog szólni, hanem mindenkiről. Lesz egy új fiú és lány karakter, akik felborzolják az eddig nyugodt kapcsolatokat. :)
Blog contents © Gigi olvasmányai 2010. Blogger Theme by Nymphont.