Ugrás a fő tartalomra

Laurell K. Hamilton: Egy sötét úr halála

Hogy akadtam rá: Hamilton rajongó vagyok.

Úgy általában az egészről: Calum Songmaster haldoklik, és nem tehet ellene semmit, hiszen az öregkor érte utol. Ám de talán akad egy utolsó esélye, hogy új életet kezdjen, ehhez pedig csak egyetlen régi barátját kéne elárulnia. Ez az egyik történet szálunk, a másik, ami inkább a főszál, az Elaine Clairn bajlódása az újonnan felfedezett képességeivel. Eddig csak látomásai voltak, amit a család, akik szörnyvadászok, épphogy toleráltak, így nem kicsi probléma, mikor kiderül, hogy Elaine talán igazi mágus.

Ezt a kötetet sokan húzták le, és eddig szinte csak negatív kritikát láttam róla. Félig meg is értem. Ki kell emelni, hogy a könyv a Ravenloft Szövetség világában játszódik, így nem Hamilton találta ki a világot, ő csak írt egy sztorit, ezért nem várhatjuk, hogy a világ gondjait megmagyarázza, hogy minden teljesen tiszta legyen. Ettől függetlenül teljesen érthető a Ravenloft ismerete nélkül is a regény, sőt még élvezhető is.

Igazi Hamiltonos művel van dolgunk, bár a kezdeti szakaszában írta, ezért nem lehet azt várni, amit az Anita Blake nyújtott. Nem unalmas a történet, de inkább Elainre koncentrál, mint az adott problémára, amit elvileg megoldani készülnek, így a történetvezetés biztos sántíthat egyeseknek, mint említettem, engem ez nem zavart.

Akad egy-két mosolygós jelenet a könyvben, de eléggé sötét a hangulata, hiszen a halál benne van még a címben is. Sokan meghalnak, és mindenki gyászol, vagy pedig azon agonizálnak, hogy mi a család, mi az elfogadás, és mennyit számít egy ilyen világban az előítéletesség. Akad egy-két mélyebb gondolat, de szintén csak olyan hamiltonosan, tehát nem kell félni attól, hogy belénk akar valamit nevelni, valami tanmesei kivonatot belénk sulykolni, egyszerűen csak azzal játszik, amihez ért, a halállal.

Akik hithű Hamilton rajongók és esetleg még a középkori fantasy is az asztaluk, azoknak ajánlom, amúgy is élvezetes könyv, de főleg mert más világhoz íródott regény, nem hiszem, hogy véletlenül bárki más elolvasná.

Kedvenc karakter: Harkon,

Ami kifejezetten tetszett: A vége

Ami nem tetszett: Kicsit látszik, hogy kezdő munka, az első két fejezet

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó: Wizards of the Coast (angolul van meg)

Kiadás dátuma: 2007. augusztus 28. (Az újranyomás dátuma)

Oldalszám: 320 oldal

Megjegyzések

  1. Tetszett a könyv, izgalmas volt, lekötött, viszont más befejezésre számítottam, nagyon csalódtam a végén. De összegezve érdemes elolvasni

    VálaszTörlés
  2. Kedves Gigi!

    Lenne egy díjam a számodra, ha elfogadod. Nézz be hozzám érte! :-)

    http://lapozda.blogspot.com/

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

L. Frank Baum: Oz, a nagy varázsló

Hogy akadtam rá: Úgy éreztem, itt az ideje bepótolni a klasszikus meséket. Sorozat: Az Oz első része. Úgy általában az egészről: Dorothy nagybátyjával és nagynénjével él Kansasben, szürke élete viszont váratlan fordulatot vesz, mikor egy tornádó felkapja a házával együtt és Ozban landol, egy mágikus helyen. Találkozik az Északi Boszorkánnyal, aki segítségül annyit mondd neki, hogy el kell mennie Ozhoz, a nagy varázslóhoz a Smaragdvárosba, ő majd haza tudja juttatni a lányt. Így hát Dorothy nekivág a sárga köves útnak, és kalandjai során több barátot is szerez, a Madárijesztő, a Bádog Favágó és a Gyáva Oroszlán személyében. Igazság szerint – lehet, ez az én hiányosságaimat mutatja – ebből a meséből szintén nem láttam feldolgozást, csak talán gyerekkoromban valami színpadi darabot. (Ködösen rémlik csak már.) Annyit tudtam, hogy az ikonikusnak számító sárgaköves úton mennek hőseink, és hogy ki mit akar kérni Oztól, no meg a Nyugati Gonosz Boszorkány képe is lebegett előttem, szóval íg...

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú...

Cassandra Clare: City of Glass - Üvegváros

Hogy akadtam rá: Először lett a Harry Potter, aztán sok-sok fanfic író. Köztük Cassandra Claire, aki miatt életemben először fent maradtam egész este, hogy elolvassam a ficét, a Draco Trilógia első részét. Hamarosan megtaláltam a második részt, de akkor nem voltam jó angolos, nem tudtam tovább olvasni. Viszont megszerettem az írását. Imádtam a humorát, saját magát is kiparodizálta, és a cselekmény. Isteni. Lehet, hogy másnak a Gyűrűk Ura titkos naplók ismerős. Azt is ő alkotta. Csak leszedte netről műveit, mert megalkotta első regényét, a City of Bonest, és felvette a Cassandra Clare írói nevet. Úgy általában az egészről: Alig vártam ezt a könyvet, hogy megtudjam végre, mi lesz Claryvel és Jace-szel, és ki hal meg? Ugyanis a szerző elárulta, hogy az egyik Lightwood meghal. Az Alec fanok elkezdtek poénkodni, hogy kinek a halála viselné meg Alecet és hogy akkor inkább haljon meg Max, Alec kistestvére. A kritika innentől spoileres AZ ELSŐ KÉT RÉSZRE NÉZVE! A HARMADIK RÉSZBŐL FŐBB DOLGOK...