Ugrás a fő tartalomra

Neil Gaiman: Farkasok a Falban

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fanatikus vagyok.

Úgy általában az egészről: Lucy szentül hiszi, hogy farkasok élnek a falban, ám a családja nem hisz neki. Aztán egy napon a farkasok előjönnek a falból és mindennek vége, vagy talán mégsem?

Nem lesz egy egetverően hosszú kritika ez, mert valljuk be, a könyv is csak 50 oldalas, és javarészt ezt is a képek teszik ki. Amit tudni kell hozzá, hogy én már az első lapokon ujjongtam, mert Neil Gaiman rajongó vagyok nagymértékben, és nem kisebb részben Dave McKean fanatikus.

A történet igazi Gaimanes rémmese, ahogy már megszokhattuk az írótól a sztori valahogy sötét hangulatú. Ugyanakkor itt is előjönnek a már Gaimantől megszokott csavarok, és a humor is. Tényleg jóízűeket kacagtam, pedig nem is én vagyok a célközönség. Röviden: vicces, jópofa, ötletes.

Nem, nincs karakter kidolgozás, nincsenek cirkalmas mondatok, de őszintén melyik mesében vannak? Ez pedig nem más, mint egy gyerekmese, és az a szép benne, hogy megvan benne minden, ami a régi fajtársaiban, de kellemesen modernizálva, így ez vérbeli mai korbeli esti mese.

Az illusztrációk McKeanesek, mert milyen másmilyen is lenne? Az első laptól már magába szippant ebbe a szürreális világba. Szemet gyönyörködtető mindenegyes lap, el lehet nézegetni egy darabig. Valamiért azt hittem, hogy ez is csak úgy illusztrált, mint a Coraline, azaz egy-egy lapon vannak rajzok, de nem. A könyv olyan, mint egy képregény, még betűszedésileg is, ahogy a tipográfiával játszanak.

Akik szeretik a rémmeséket, azoknak ajánlom. Akik bonyolult sztorira számítanak, azok ne meséket olvassanak. :D

ÉS KÖSZÖNÖM EZT A SZÜLINAPI AJÁNDÉKOT NANCYTŐL! :)

Kedvenc karakter: Lucy, babamalac, farkasok

Ami kifejezetten tetszett: DAVE MCKEAN ILLUSZTRÁCIÓ, a humor, a csavar a végén

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó: Agave

Kiadás dátuma: 2011. május 16.

Oldalszám:
56 oldal

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

L. Frank Baum: Oz, a nagy varázsló

Hogy akadtam rá: Úgy éreztem, itt az ideje bepótolni a klasszikus meséket. Sorozat: Az Oz első része. Úgy általában az egészről: Dorothy nagybátyjával és nagynénjével él Kansasben, szürke élete viszont váratlan fordulatot vesz, mikor egy tornádó felkapja a házával együtt és Ozban landol, egy mágikus helyen. Találkozik az Északi Boszorkánnyal, aki segítségül annyit mondd neki, hogy el kell mennie Ozhoz, a nagy varázslóhoz a Smaragdvárosba, ő majd haza tudja juttatni a lányt. Így hát Dorothy nekivág a sárga köves útnak, és kalandjai során több barátot is szerez, a Madárijesztő, a Bádog Favágó és a Gyáva Oroszlán személyében. Igazság szerint – lehet, ez az én hiányosságaimat mutatja – ebből a meséből szintén nem láttam feldolgozást, csak talán gyerekkoromban valami színpadi darabot. (Ködösen rémlik csak már.) Annyit tudtam, hogy az ikonikusnak számító sárgaköves úton mennek hőseink, és hogy ki mit akar kérni Oztól, no meg a Nyugati Gonosz Boszorkány képe is lebegett előttem, szóval íg...

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú...

Cassandra Clare: City of Glass - Üvegváros

Hogy akadtam rá: Először lett a Harry Potter, aztán sok-sok fanfic író. Köztük Cassandra Claire, aki miatt életemben először fent maradtam egész este, hogy elolvassam a ficét, a Draco Trilógia első részét. Hamarosan megtaláltam a második részt, de akkor nem voltam jó angolos, nem tudtam tovább olvasni. Viszont megszerettem az írását. Imádtam a humorát, saját magát is kiparodizálta, és a cselekmény. Isteni. Lehet, hogy másnak a Gyűrűk Ura titkos naplók ismerős. Azt is ő alkotta. Csak leszedte netről műveit, mert megalkotta első regényét, a City of Bonest, és felvette a Cassandra Clare írói nevet. Úgy általában az egészről: Alig vártam ezt a könyvet, hogy megtudjam végre, mi lesz Claryvel és Jace-szel, és ki hal meg? Ugyanis a szerző elárulta, hogy az egyik Lightwood meghal. Az Alec fanok elkezdtek poénkodni, hogy kinek a halála viselné meg Alecet és hogy akkor inkább haljon meg Max, Alec kistestvére. A kritika innentől spoileres AZ ELSŐ KÉT RÉSZRE NÉZVE! A HARMADIK RÉSZBŐL FŐBB DOLGOK...