Hogy akadtam rá: Barátnőm a kezembe nyomta. Úgy általában az egészről: Florentino Ariza és Fermina Daza fiatalon, szenvedélyesen egymásba szerettek. Aztán Fermina Daza mégis úgy dönt, hogy egy neves és gazdag orvoshoz, Juvenal Urbinóhoz megy hozzá, de Florentino nem tudja, és nem is akarja elfelejteni a lányt, eldönti, hogy még ha addig is kel várnia, míg Urbino meghal, ő kitart a szerelme mellett. Ez az a könyv, aminél megint nem gondoltam, hogy ennyire fog tetszeni. Félve vettem a kezeim közé, mert valahogy úgy gondoltam, hogy annyira romantikus és nyálas lesz, vagy annyira szépirodalmi, hogy nem fogom értékelni. De csodák csodájára kellemesen csalódtam, és fel is írtam a többi Márquez könyvet a várólistámra. De miért is fogott meg annyira ez a könyv? Márquez csodálatosan teremt hangulatot, és ezért is haladtam lassan a könyvvel. Nekem ez olyan volt, mint egy szép, élénk színekkel teli festmény, amit komótosan kell körbekémlelni, és felfedezni benne az apróbb r...
A lelketlen kritikus véleménye