Gigi olvasmányai

Hogy akadtam rá: Szeretem Ally Cartert. Sorozat: Az Embassy Row 1. része. Úgy általában az egészről:   Három év telt el azóta, hogy Grace édesanyja meghalt. Bár mindenki azt mondja, hogy egy véletlen baleset okozta tűzben vesztette életét az anyja, Grace tudja, hogy nem igaz, hiszen ott volt és látta, hogyan ölték meg, ami azóta is kísérti a lányt. Így nem csoda, hogy Grace a tipikus bajkeverő fekete bárány, akinek senki sem hiszi egy szavát sem, amivel talán nem is lenne gond, ha nem kerülne a nagyapjához, aki az Adriában lévő konzulátuson az amerikai nagykövet, tehát politikailag igen befolyásos ember. Grace bár kiskorában Adriában töltötte a nyarait, most nem találja a helyét, főleg mert minden az édesanyjára emlékezteti. Ally Cartert a másik sorozatával ismertem meg, ami egy tini kémes, a valóságtól abszolút elrugaszkodott történet egy jó nagy adagnyi humorral megfejelve. Tökéletes kikapcsolódást nyújtott és nem lehetett igazán komolyan venni. Most amikor olvasn...

Hogy akadtam rá: Először Timi, kedves előolvasóm próbált rábeszélni, de megláttam a borítót és becsuktam az oldalt. :D Aztán a molyon Vivienne meglepően jó kritikát írt, és muszáj voltam elolvasni. Úgy általában az egészről: Cammie Morgan a téli szünet után ismét visszatér a Gallagher lányok akadémiájába. Ám mielőtt ezt megtehetné kénytelen részt venni egy CIA-s hazugságvizsgálós kikérdezésen, mivel tavaly félévben elég sokszor kiszökött az iskolából, hogy egy fiúval randizhasson. És ugye ez elég nagy kihágás. Bár aggodalomra semmi ok, hiszen Josh emlékezeteit módosították, de azért Cammie mégsem tudja őt kiverni a fejéből olyan könnyedén, ahogy ezt elvárnák tőle. De Cammie kemény kém, legalábbis annak tanul, és ez a félév sem csak a tanulás izgalmait rejti, ami azért valljuk be egy kém suliban már önmagában is elég lenne. Viszont ott van még az is, hogy édesanyja, az iskola igazgatónője és a kedvenc tanára, Mr. Solomon valamiféle Csipkebokorról (vagy Csipke bokorról) kezdenek bes...

Hogy akadtam rá: Először Timi, kedves előolvasóm próbált rábeszélni, de megláttam a borítót és becsuktam az oldalt. :D Aztán a molyon Vivienne meglepően jó kritikát írt, és muszáj voltam elolvasni. Úgy általában az egészről: Ne a történettel kezdjük, hanem a fellépő téveszmékkel, amik első ránézésre köszöntenek minket. Először is molyon úgy láttam, hogy a kiadó elrontotta a borítót (helyesírásilag), de később javították (!), nem úgy mint egy másik kiadó, akit nem vagyok hajlandó megnevezni. Második probléma... MI EZ A BORÍTÓ? Ilyen tinipics*s izé, amit Amerikában el lehet adni, ráadásul ilyen rózsaszín betűvel, meg fura címmel. A harmadik a fülszöveg, elénk tárja, hogy kémsulis, tinis valami. Hát nem győzött meg. De mindez teljesen alaptalan dolog, tessék kérem félretenni. A történet Cammie Morganről szól, aki a Kivételes Ifjú Hölgyek Gallagher Akadémiára jár, ami persze egy átlagos embernek normális, elit iskolának tűnhet, ahova csak sznobok járnak, de igazából a CIA volt ügynök...