Gyakran Ismételt Kérdések

2009. szeptember 25., péntek

Mivel sokan keresnek meg engem, gondoltam könnyítek a helyzeten. Készítek egy Gyakran Ismételt Kérdések listát. De ha még így sem vagy biztos abban, amit te keresel, akkor írj e-mailt, vegyél fel msn-re nyugodtan, vagy egyszerűen írj kommentet az adott könyvhöz. Szívesen válaszolok, csak a "gyorsabb válasz" miatt hoztam létre ezt a kis menüponty féleséget.

Kérdés: XY könyvet angolul olvastad?

Válasz: Ha angol cím is szerepel a bejegyzés nevében, igen. Angolul olvastam.

Kérdés: De ugye megjelent magyarul is?

Válasz: Attól függ. Általában a válasz sajnos, nem. Ha angolul olvasom, annak egyik oka, nem az, hogy én angolul töltöm le, és kalózkodom, hanem, hogy magyarul nem jelent meg. Például az Alkonyatot jóval előbb olvastam, minthogy Magyarországon tervbe lett volna véve a kiadása, az azért szerepel az angolul olvasottak között.

Kérdés: Akkor miért van ott magyar cím is a blogbejegyzésben? Akkor tuti biztos megjelent.

Válasz: Gondoltam, rögtönzött angol tudással lefordítom a címeket, mivel az is fontos része a könyvnek (mennyire frappáns, mennyire találó, stb.)

Kérdés: De ezzel csak összezavarsz! Miért írsz angol könyvekről egyáltalán?

Válasz: 1) Mert szeretem gyakorolni a nyelvet, ezért angolul olvasok. 2) Mert magyarul nem adták ki, és sokan olvasnak még angolul mellettem, ez nekik egy támpont, hogy mit érdemes beszerezni, vagy pedig a kiadónak is segítségnek szánom (hátha idejutnak, a remény hal meg utoljára :D).

Kérdés: És honnan tudjam végül is, hogy csak te olvastad angolul, vagy nincs is magyarul?

Válasz: Általában, ami megjelent magyarul, azt úgy olvasom. Ezen segít a borító. Ha angol borító van kirakva, akkor angolul olvastam. A nagy gond viszont az, hogy a sorozatoknál, amik tetszenek, általában később érkezik a magyar rész. Szóval, ha egy sorozat tagját nézed, ajánlom, hogy kukkantsd meg az első részt, azt milyen nyelven olvastam. No igen ám, megvan a sorozat, én elolvastam mondjuk angolul, téged az érdekel, mikor jelenik meg a következő rész magyarul. Erre van a google, rákeresel a könyvkiadó oldalára, vagy ha nagyon nem megy, dobsz egy e-mailt/kommentet/stb-t.

Kérdés: Honnan veszed a könyveidet?

Válasz: Sok helyen lehet közvetlenül a kiadótól rendelni. (Pl. Könyvmolyképző, Agave) Amúgy pedig a bookline.hu-ról, az antikvarium.hu-ról és a konyvnet.hu-ról vásárolok.

Kérdés: Keresek egy angol könyvet, egyszerűen nem találom a bookline-on, te hol vetted?

Válasz: A prosperó cég importál könyveket. Bár lehet sokat kell rá várni, több hetet, ha pl. Amerikából szállítják be. A linkeknél is kiraktam őket a "Külföldi könyvek beszerzése" címen.

Kérdés: El tudnád nekem küldeni XY könyvet?

Válasz: Nem. Nincsenek magyar e-bookjaim.

Kérdés: Olvastam, hogy fordítasz is, lefordítanád XY könyvet?

Válasz: Nem. Miért? Egyrészt, nem szeretek kalózfordítást terjeszteni. Magamnak/családomnak/barátaimnak fordítok. Miért? Mert olyan, mintha kölcsönadnám nekik az angol könyvemet, csak ők éppen nem tudnak angolul, ezért lefordítottam nekik. Ezen kívül csak képregényt fordítok, abból is olyat, amit én szeretek (Dorian Gray arcképe, Sosehol, Coraline), mert ezeknek nincs hazai piaca, szinte senkinek sem ártok vele, mert angolul sem lehet megvenni Magyarországon. A fordításaim nagyrésze pedig fanfiction (fanok által írt történet), amiben aztán semmilyen jogi dolog nincs.

Kérdés: De nekem nagyon kell XY könyv, és nem adták ki magyarul. Mit tegyek?

Válasz: Őszinte részvétem, én is átérzem. A legkedvesebb sorozataimat nem adták ki itthon. Mit lehet tenni? Nyaggatni a kiadókat. (Remélem, nem ölnek meg ezért. :D) Pl. a Könyvmolyképző kiadó azt mondta a legelső Twilight találkozón, hogy szívesen várják az ötleteket, mit adjanak ki. Én is írtam nekik, válaszoltak is, hogy várják a javaslatokat, és igen, kiadják azt a könyvet, amit javasoltam. :D Bár szerintem még mások is rágták a fülüket.

Kérdés: Az a baj, hogy XY könyv, ami nekem kell sorozat, elkezdték kiadni itthon, aztán egyszer csak nem jelent meg több rész?

Válasz: Ez a hatása az e-bookoknak, meg a kalózfordításoknak. Nem fogják kiadni, mert nem veszik meg. Most mondhatjátok ez mekkora baromság, hiszen Amerikában is kiadják, és ott is van kalózverzió. Itt a lényeg az előbb mondatban. Amerikában. Mi, itthon, kevesebben vagyunk, mint az Amerikában. Ott eleve többen vannak, több könyvet vesznek, nekik így is megéri. De nálunk? Jóval kisebb ország vagyunk, és veszteséges sorozatot nem adnak ki. Ilyenkor azt teheted, hogy nyúzod a kiadót, megkérdezed, hogy remélhetőleg, kiadják-e még valaha. Ha nem, no akkor vagy elkezdesz nyúzni valakit kalózfordításért, vagy megtanulsz az adott nyelven, mert csekély az esély, hogy egy bukás után, más kiadó kiadná.

Kérdés: Milyen könyvet ajánlasz?

Válasz: Nagyjából, amik kint vannak a Nagy Kedvenceim között. De íme a "lustábbaknak" (én is az vagyok xD), akik nem olvassák végig az összes kritikát (ugyan, ki várhatja el ezt). A Mortal Instruments sorozatot Cassandra Clare-től mindenkinek ajánlom, novemberre ígérik magyarul, vannak benne démonok/vámpírok/tündérek/vérfarkasok/warlockok/angyalok és iszonyatosan jó humor, és egy igazán jó, szinte leírhatatlanul jó romantikus sztori. Neil Gaiman összes (Amerikai Istenek, Csillagpor, Sosehol, Coraline, Tükör és Füst, Törékeny Holmik) a fantasy kedvelőknek, de nem a gyereklelkűeknek. Egyszerűen korunk egyik legzseniálisabb írója, viszont a novelláihoz kell gyomor. Azoknak ajánlom, akik szeretik az elgondolkodtató, egyedi műveket, no és persze a mitológiát. Oscar Wilde - Dorian Gray arcképe, azoknak, akik szeretik a klasszikusokat. Books of Magic (ha lehet akkor a képregény verziót), szintén nem gyerekeknek való, a magányosság, a szomorúság és a humor furcsa keveréke. Stephenie Meyer Twiligt sagaja és Burokja a nagyon romantikára vágyóknak. Kelley Armstrong Darkest Powers sorozata, ami egyelőre csak angolul jelent meg, azoknak, akik urban fantasyra vágynak és jó szerelmi sztorira, nem mellesleg egy kis horrorra és izgalomra. Ugyancsak tőle, ha egy kis krimire vágynánk, akkor a Nadia Stafford sorozat, szintén csak angolul. Ha humor/horror/fantasy kell, akkor Rob Thurman Cal és Niko Leandros sorozata, eddig az első rész elérhető magyarul, Éjvilág címmel. Tinédzsereknek kizárólag az Evermore-t, szintén tinédzsereknek, de nem csak nekik a Pokoli Báléjszakák novelláskötetet és ebből egy sztori folytatását, a Once Dead, Twice Shy című regényt Kim Harrisontól. Ha tündérekre vágyunk, akkor a Tatto Fairies (angol sorozat) és a Modern Tale of Fairies (angol sorozat) áll rendelkezésünkre, magyarban pedig a Merry Gentry (szigorúan 18-as). Sokan kérdezik, milyen vámpíros sztorit olvasok, hát itt a lista: Mortal Instruments, Anita Blake sorozat, Vámpírkrónikák. Nálam ebből áll a vámpírirodalom. :D

 

Rob Thurman: Éjvilág

Hogy akadtam rá: Fogadott ikertestvérem ajánlotta.

Úgy általában az egészről: Szóval adott nekünk egy urban fantasy közeg New Yorkban. Az ismerős helyneveknél fel-felsikongattam, hogy jéé Clary és Jace is erre járt. Nálam ez már szakmai ártalom. :D

Tehát a főszereplő két testvér, illetve féltestvérek. Ha a fantasy irodalomban nagyon hangoztatni akarjuk, hogy ők bizony nem testvérek, vagy nem egészen testvérek, akkor az egyiknek fekete, a másiknak szőke hajat írunk. Cal és Niko élete a menekülésből áll, ugyanis szörnyetegek járkálnak utánuk, mivel Cal félszörnyeteg. Ők Grendeleknek hívják őket, mások Auphe-nak, igazából tündék. Én inkább démonoknak nevezném őket, megvan a saját kis otthonuk, ami Pokolnak számít, és valamikor réges régen oda vitték el Calt, Niko hűségesen várt rá, míg a szőke testvérnek a Földön két nap telt el, a másiknak két év, bár ebből semmire nem emlékszik. Azóta folyamatosan üldözik őket, ki tudja, hogy miért. Szellemként éldegélnek, futnak mindenfelé. Már önmagában nem egy jó élet.

Niko, mint idősebb testvér, folyamatosan védi az öccsét, közben persze igazi testvérként is viselkednek, mégis nagy a családi szeretet. Ez az, ami nagyon tetszett a könyvben, (én egyke vagyok), hogy mennyire szereti a két tesó egymást, mennyire kiállnak egymásért.

Tehát a két testvér most is él úgy, ahogy eddig, ám feltűnik egy Grendel. Szeretnék megtudni, miért járt ott, felkeresik a Koboldot, aki a Central Parkban él. :D Komolyan a Central Parkba ezek után el akarok menni, annyi fantasyban laknak arrafelé. Aztán találkozunk még Georginával is, aki egy tizenhét éves látnok, bár a tesóknak valamiért hazudik... Innentől pedig beindulnak az események, a két testvér nyomoz, vajon, mit is akarnak tőlük.

A történet tetszett mindenképpen, bár elég rövidnek tűnt nekem a maga 348 oldalával. :D Teljesen magával ragadt. A szereplők párbeszédei mindig feldobják hangulatot, nem is tudom, Thurman hogyan talált ki ennyi poént. De olyan jól bánik a humorral, mint Cassandra Clare, nem ront el vele semmilyen jelenetet sem, és nem tűnik erőltetettnek sem. A szereplők könnyen megszerethetők, főleg a két tesó, személyes kedvencem volt még Árnyék és a faun is, aki a meleg (vagy hát bármilyen szexuális beállítottságú) segítőtárs szerepét tölti be, ez is ismerős már más könyvből. Ahogy az ezüst szemek és a megszállás is, erőteljes Burok beütése volt. Óh, neeem, a történet közel sem ugyanaz, nem is vádolok én senkit másolással, csak megjegyeztem a hasonlóságot. Bár a vámpírokról alkotott kép itt még nem volt nekem valami nagy, még így is elmennek, bár nem is ők voltak a főszerepben.

Alig várom a következő részt, mert van még pár nyitott kérdés, egy-két szereplő háttérsztorija, amire kíváncsi vagyok. Csak így tovább Rob Thurman!

Kedvenc karakter: Cal, Niko, Árnyék, Robin

Ami kifejezetten tetszett: A humor.

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Carla Jablonski: Children's Crusade - Gyerek Kereszteshadjárat

2009. szeptember 15., kedd

Hogy akadtam rá: A kedvenc képregényem regényesített változata.

Úgy általában az egészről: Van egy ország... És nem Magyarország, hanem Szabad Ország. Sajnos elég műveletlen vagyok ahhoz, nem tudom, tényleg létezik-e ilyesmi valamilyen mitológiában vagy bárhol. Tehát adott egy hely, ahova a gyerekek elmenekülhetnek, ha a világban bántják őket (éheztetik, szolgaként tartják, stb.), és ott örökké élhetnek, mint gyerek, és Szabad Ország megad nekik mindent (persze, amit meglehet).

A prológusban 1212 írunk. Kereszteshadjáratok. Egyik sem jön össze, pedig tiszta a hitük. Hát valami okos ember (egy pap) kitalálja, hogy bizony gyerekeket kell küldeni, mert a felnőttek már bűnösek. És habár a felnőttek nem mind értenek ezzel egyet, a gyerekek fogják magukat és elmennek a nem tudom milyen kikötőbe, ahol vár rájuk a hajó. Rengetegen lekésik, és őket nevezhetjük a szerencséseknek. Alig pár hajó éli túl a viharokat és eleve az úton is sokan meghalnak. A gyerekek nagy része azt se tudja, hova mennének, de hisznek Istenben, és az jó dolog. Elég erőt ad nekik, hogy kibírják a rettenetes körülményeket. Végül kiderül, hogy a pap, aki nem is pap, eladja őket rabszolgának. A leírás olyan szívszorító, hogy már a prológusnál a sírógörcs kerülgetett, vagy túl érzékeny vagyok erre. Alig tucatnyi gyerek menetel a sivatagban, míg nem Aiken (az egyik gyerek) húga meg nem hal, ott hagyják szimplán a sivatag közepén, mikor nem tud járni. Itt a képregényhez mérten finomították a regényt, elvileg a gyerekeket egy sötét helyen tartották fogva és megölték az egyiküket... ezt lágyították, de még így is elég volt nekem. Végül a társuk szelleme elmondja, hogy van egy hely, ahová megszökhetnek, bizonyos Kerwyn lesz a vezető, és átjutnak Szabad Országba úgy, hogy vérrel ugróiskolát rajzolnak a kőre, és átugrálnak rajta.

Aztán adott nekünk Timothy Hunter, a mi főhősünk, aki maga alatt van. És ez a magányosság, ez a fájdalom, ami árad ebből a könyvből, na, ezért nem való "kicsiknek." Timothynak nem csak az a baja, hogy ő lehetne a világ legnagyobb varázslója, de senki sem akarja tanítani, nem is az a baja, hogy folyton kihasználják vagy meg akarják ölni, még ott van az is, hogy megmentette egész Tündérországot, de közben majdnem meghalt és a valódi apja, Tamlin, aki mellesleg fél életét madáralakban töltötte, feláldozta magát Tim helyett. Így ő halt meg. Ez két dolgot von maga után: 1) Tim nem tudja megkérdezni, hogy az édesanyja mennyit is tudott erről az egészről, meg, hogyan is találkoztak (Mr. Hunter elismerte, hogy Tim édesanyja már terhes volt, mikor elvette, és nem tőle). 2) A Tündér Királynő mérges, hogy meghalt a szeretője. Így bóklászik a mi kis Timünk.

Eközben Szabad Országban terveznek a gyerekek, mindenáron át akarják hozni Timothy Huntert, mert az ő erejével táplálhatják Szabad Országot, akinek kezd fogyni az ereje. (Igen, akinek, mivelhogy angolban "she.") Új karakterekkel ismerkedünk meg, akiket személy szerint utálok. Marya, a szép kis vörös lány, aki Szentpétervárról való táncoslányka, akinek nagyon hiányzik édesanyja, túl sok mindent hiányol a régi életéből, mellesleg pedig táncolni akar, valami olyan módon, amit ő nem tud. Szívből. Daniel a második meglehetősen jelentős szereplő (későbbi részekben is szerepel). Teljesen bele van esve Marya-ba, és még kedves is az elején, csak egy kicsit együgyű. Nem érti meg, hogy Marya-t egyáltalán nem érdekli. Mellesleg Danielt régebben gyárban dolgoztatták, onnan szökött meg.

Az egész egy nagyon jó regény, bár végig áthatja szerintem a magányosság és valamilyen szomorú íz. Nem egy akció dús regény, de egyszerűen zseniális. Igazából itt Tim csak mellékszereplő lenne az eredeti képregényben és két szellem gyerek detektív nyomozna az eltűnt gyerekek után, persze, nem lehetett ennyire szétvágni. Mindenesetre örültem, hogy ezt a mellékszálat is kiadták regény formájában. Azért hiányoltam a szellemeket, ők is kedvenc karaktereim voltak. :)

Készült az alábbi képregény kötetek alapján: A Gyerek Kereszteshadjárat 1., 2., Arcana Annual 1.

Kedvenc karakter: Tim Hunter (Timmy-wimmy)

Ami kifejezetten tetszett: A prológus.

Ami nem tetszett: A leíró részek kicsit hiányosak, de végül is egy képregényből átírt regény...

A történet: 6/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Szeptemberi tervezett olvasólista

2009. szeptember 1., kedd

Tudom, hogy nem sokat haladtam eddig sem az olvasólistával. :D De azért mégis összeírom. Bár most kicsit szűkítem a kört, elvégre is mégis csak egy hónapos lista...

Carla Jablonski: Consequences (Következmények) (Books of Magic 4.)

Laurell K. Hamilton: Egy sötét úr halála

Neil Gaiman és Terry Pratchett: Elveszett Próféciák

Anne Rice: The Claiming of Sleeping Beauty (Sleeping Beauty 1.)

Rob Thurman: Éjvilág (Cal és Niko Leandros 1.)

P. C. Cast: Megjelölve (Éj háza sorozat 1.)

Utólagos szerkesztés: Még inkább lerövidítettem a listát, így reálisabb. :D


A szavazás eredménye alapján pedig az alábbi sorrendben olvasom el az alábbi sorozatokat:

P. C. Cast - Éjszaka Háza (eddig 5 rész jelent meg eredeti nyelven)

Libba Bray - Gemma Doyle trilógia (3 rész jelent meg eredeti nyelven)

Kim Harrison - Hollows (eddig 7 rész jelent meg eredeti nyelven)

L. Jane Smith - Vámpírnaplók (eddig 5 rész jelent meg eredeti nyelven)

Anne Rice - Vámpírkrónikák (12 rész jelent meg eredeti nyelven)

Melissa Marr - Tattoo Fairies (eddig 3 rész jelent meg eredeti nyelven)

Kelley Armstrong - Women of the Otherworld (eddig 9 rész jelent meg eredeti nyelven)

Richelle Mead - Vámpír Akadémia (eddig 4 rész jelent meg eredeti nyelven)

Rachel Caine: Morganville vámpírok (eddig 6 rész jelent meg eredeti nyelven)

C. S. Lewis: Narnia Krónikái (7 rész jelent meg eredeti nyelven)
Blog contents © Gigi olvasmányai 2010. Blogger Theme by Nymphont.