C. L. Stone: Introductions (Bemutatkozások)

2015. szeptember 12., szombat

Hogy akadtam rá: Nancy ajánlotta.

Sorozat: A The Ghost Bird 1. része.

Úgy általában az egészről: Sang Sorenson egész életét szinte bezárva töltötte otthon, mivel az anyja annyira retteg mindentől, ezért elhatározta, hogy a lányait nem engedi sehova. Sang, hogy bebizonyítsa magának, hogy az emberek nem mind nemi erőszaktevők és gyilkosok, úgy gondolja, hogy miután új helyre költöztek, nem árthat neki, ha az utca egyik üres házában tölti az éjszakát. Ekkor találkozik Kotával, a szexi fiúval, aki megszánja a lányt, mert esik az eső és hazaviszi, és természetesen Sang nála tölti az éjszakát, mert ez már csak így megy vadidegenekkel. Persze Kota nincs egyedül, gyorsan bemutatja jó pár helyes barátjának a lányt, akik elhívják Sangot vásárolni. Az izgalom tetőfokára hág, mikor a lányt véletlen egyedül hagyják, és megtalálja őt a helyi rosszfiú, hogy szexuálisan zaklassa, de persze a szuper szexi csapat megmenti.

Ez a posztom tökéletesen jó párt alkot az előzővel, mert ugyanúgy vágybeteljesítő regény, azaz igazából tele van logikátlansággal és minőségileg nem a legjobb, mégis élvezetes olvasni. És míg az Anita Blake sorozat valahogy kifulladt és túl komolyan veszi magát, addig itt még nem akad probléma ezzel.

A sorozatot külföldön egész sokan kedvelik, pedig egy kis magánkiadásos valami (mert regénynek nem nevezném őket jó szívvel), és bár sokan azt mondják, hogy csak a kis agyatlan tini lányok tudják élvezni (ami milyen sértő megjegyzés), igazából nem ebben rejlik a sorozat sikerének titka. Olvastam az írónő írós tanácsait valahol, amikben amúgy akad egy-két fura felfogás (ne olvassunk könyveket abban a zsánerben, amiben írunk), mégis volt egy olyan, ami megfogja a lényeget: "Szeresd, amit csinálsz, és mások is szeretni fogják." Egyszerűen süt a lapokból, hogy nem csak egy adag egóval rendelkezik az írónő, mint a legtöbb írópalánta, hanem szinte szerelmes a saját karaktereibe és a helyzeteket mindenféle szégyen nélkül írja, kitálalva ezzel a legbensőbb fantáziáit. Ez persze regénynek nem , leginkább rajongói írásnak mondanám vagy egy jobb hasonlat pornónak. Mert a pornónál az ember nem várja el a logikát, az csak egy fantáziát elégít ki, és ez persze ifjúsági regény, szexi fiúkkal, de ugyanazt a célt szolgálja.

Nem próbál ez a sorozat történetet elénk tárni − legalábbis még nem, ez csak egy ingyenes bevezető rész, ahol szó szerint csak mindegyik fiúval találkozik a főhősünk, illetve úgy érzem, hogy bármiféle cselekmény is lesz, az csak egy álkeretet szolgáltat ahhoz, hogy kiélje magát az írónő. Nem próbálja ez a sorozat elhitetni velünk, hogy ez egy reális történet, egyszerűen nem veszi magát komolyan, és ezért sincs vele bajom.

Egy kicsit úgy éreztem magam közben, mint amikor a Jupiter felemelkedése filmet néztem, ami szintén ugyanez a kategória: Bár első körben lehetne erre a könyvre sikítani, hogy anti-feminista, mert a főhősnő állandóan csetlik-botlik és annyi életrevalóság szorult belé, mint Bella Swanba, és minden férfi/fiú szereplő meg akarja védeni, mégis… Ott van az, hogy igen, vannak ilyen női szereplők, akik nem fognak seggeket szétrúgni, akiknek a fő ereje az, hogy lelkileg erősek és úgymond a "szív" erejével rendelkeznek, és miért ne vágyhatnának arra, hogy valaki megmentse őket? Igazság szerint ezzel a fantáziával önmagában semmi gond nincs, amíg nem az a normális, hogy egy nő helye a konyhában van és csak másodlagos emberi lény. Valahogy bár ez a könyv néhol ügyetlenül egyensúlyozott az elfogadható női ábrázolás és a szörnyű esetlen főhős között, mégsem tudom azt mondani rá egyszerűen, hogy rossz, és így ez a fele nem is idegesített.

Sang karaktere amúgy hihetően béna, főleg szociális helyzetekben, mivel annyira el volt zárva és az anyja agymosásszerűen belé nevelte, hogy mindenkinek aljas szándékai vannak és mindenkitől rettegnie kell. Természetesen ehhez még hozzájön a tinikorban szokásos önbizalomhiány és máris kész a recept egy állandóan piruló, félszeg főhőshöz. Sang sok belső gondolata frusztrált, de végül is ezek is reálisak voltak, hiszen mindig eddig elvárták tőle, hogy bocsánatot kérjen, akár a létezéséért is, szóval amikor pitiáner dolgok miatt kezd el aggódni vagy esdekelni a fiúknak, az persze, az olvasó számára lehet idegesítő, de valahol inkább szomorú, hogy Sang mennyire nem veszi magát emberszámba. Remélem, hogy a kötetek többi részében fejlődésen fog átesni, és azért lesz ez is központi téma, hiszen a megtört emberek egymásra találása szintén egy jól bevált fantázia.

Persze, azért a "nem olyan, mint a többi lány" dolog eléggé zavart, mert bár a fiúk sem igazán tartoznak a megszokott kategóriába (és nem csak a kinézetük miatt ám), mégis úgy érzem, hogy azt kéne hangsúlyozni inkább, hogy minden ember más és más, nem pedig azt, hogy jajj, de más a főhős, mert a többi lány szereti magát sminkelni, ő pedig természetes szépség. Amihez persze jön a már filmekből is olyan jól megszokott "ha leengeded a hajad," nőiesebb és szebb vagy" elem, amit szintén gyűlölök.

Igazából ez a sorozat nem más, mint egy tinédzser álma, ahol a szürke, tömegbe beleolvadó, magát semmibe vevő főszereplő megtalálja a kiutat az otthoni rémes helyzetből, barátokat szerez, és eközben persze kilenc helyes pasi veszi körül. Csakis azoknak ajánlom, akik valami nagyon agyatlan, nagyon fanfictionszerű írásra vágynak, és persze a poli vagy szerelmi sokszög szerelmesei nagyobb előnnyel indulnak, mivel bár még itt nincs romantika, azért elég egyértelmű, mire épít ez a sorozat.

Kedvenc karakter: Silas, Mr. Blackbourne

Ami kifejezetten tetszett: a fanfic hangulat

Ami nem tetszett: írásilag nem a legjobb :D

A történet: 4/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 4/5 pontból

Kiadó: Arcato Publishing

Kiadás dátuma: 2012. december 23.

Oldalszám: 206 oldal

Honnan: saját, e-book

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Blog contents © Gigi olvasmányai 2010. Blogger Theme by Nymphont.