Ugrás a fő tartalomra

C. L. Stone: Introductions (Bemutatkozások)

Hogy akadtam rá: Nancy ajánlotta.

Sorozat: A The Ghost Bird 1. része.

Úgy általában az egészről: Sang Sorenson egész életét szinte bezárva töltötte otthon, mivel az anyja annyira retteg mindentől, ezért elhatározta, hogy a lányait nem engedi sehova. Sang, hogy bebizonyítsa magának, hogy az emberek nem mind nemi erőszaktevők és gyilkosok, úgy gondolja, hogy miután új helyre költöztek, nem árthat neki, ha az utca egyik üres házában tölti az éjszakát. Ekkor találkozik Kotával, a szexi fiúval, aki megszánja a lányt, mert esik az eső és hazaviszi, és természetesen Sang nála tölti az éjszakát, mert ez már csak így megy vadidegenekkel. Persze Kota nincs egyedül, gyorsan bemutatja jó pár helyes barátjának a lányt, akik elhívják Sangot vásárolni. Az izgalom tetőfokára hág, mikor a lányt véletlen egyedül hagyják, és megtalálja őt a helyi rosszfiú, hogy szexuálisan zaklassa, de persze a szuper szexi csapat megmenti.

Ez a posztom tökéletesen jó párt alkot az előzővel, mert ugyanúgy vágybeteljesítő regény, azaz igazából tele van logikátlansággal és minőségileg nem a legjobb, mégis élvezetes olvasni. És míg az Anita Blake sorozat valahogy kifulladt és túl komolyan veszi magát, addig itt még nem akad probléma ezzel.

A sorozatot külföldön egész sokan kedvelik, pedig egy kis magánkiadásos valami (mert regénynek nem nevezném őket jó szívvel), és bár sokan azt mondják, hogy csak a kis agyatlan tini lányok tudják élvezni (ami milyen sértő megjegyzés), igazából nem ebben rejlik a sorozat sikerének titka. Olvastam az írónő írós tanácsait valahol, amikben amúgy akad egy-két fura felfogás (ne olvassunk könyveket abban a zsánerben, amiben írunk), mégis volt egy olyan, ami megfogja a lényeget: "Szeresd, amit csinálsz, és mások is szeretni fogják." Egyszerűen süt a lapokból, hogy nem csak egy adag egóval rendelkezik az írónő, mint a legtöbb írópalánta, hanem szinte szerelmes a saját karaktereibe és a helyzeteket mindenféle szégyen nélkül írja, kitálalva ezzel a legbensőbb fantáziáit. Ez persze regénynek nem , leginkább rajongói írásnak mondanám vagy egy jobb hasonlat pornónak. Mert a pornónál az ember nem várja el a logikát, az csak egy fantáziát elégít ki, és ez persze ifjúsági regény, szexi fiúkkal, de ugyanazt a célt szolgálja.

Nem próbál ez a sorozat történetet elénk tárni − legalábbis még nem, ez csak egy ingyenes bevezető rész, ahol szó szerint csak mindegyik fiúval találkozik a főhősünk, illetve úgy érzem, hogy bármiféle cselekmény is lesz, az csak egy álkeretet szolgáltat ahhoz, hogy kiélje magát az írónő. Nem próbálja ez a sorozat elhitetni velünk, hogy ez egy reális történet, egyszerűen nem veszi magát komolyan, és ezért sincs vele bajom.

Egy kicsit úgy éreztem magam közben, mint amikor a Jupiter felemelkedése filmet néztem, ami szintén ugyanez a kategória: Bár első körben lehetne erre a könyvre sikítani, hogy anti-feminista, mert a főhősnő állandóan csetlik-botlik és annyi életrevalóság szorult belé, mint Bella Swanba, és minden férfi/fiú szereplő meg akarja védeni, mégis… Ott van az, hogy igen, vannak ilyen női szereplők, akik nem fognak seggeket szétrúgni, akiknek a fő ereje az, hogy lelkileg erősek és úgymond a "szív" erejével rendelkeznek, és miért ne vágyhatnának arra, hogy valaki megmentse őket? Igazság szerint ezzel a fantáziával önmagában semmi gond nincs, amíg nem az a normális, hogy egy nő helye a konyhában van és csak másodlagos emberi lény. Valahogy bár ez a könyv néhol ügyetlenül egyensúlyozott az elfogadható női ábrázolás és a szörnyű esetlen főhős között, mégsem tudom azt mondani rá egyszerűen, hogy rossz, és így ez a fele nem is idegesített.

Sang karaktere amúgy hihetően béna, főleg szociális helyzetekben, mivel annyira el volt zárva és az anyja agymosásszerűen belé nevelte, hogy mindenkinek aljas szándékai vannak és mindenkitől rettegnie kell. Természetesen ehhez még hozzájön a tinikorban szokásos önbizalomhiány és máris kész a recept egy állandóan piruló, félszeg főhőshöz. Sang sok belső gondolata frusztrált, de végül is ezek is reálisak voltak, hiszen mindig eddig elvárták tőle, hogy bocsánatot kérjen, akár a létezéséért is, szóval amikor pitiáner dolgok miatt kezd el aggódni vagy esdekelni a fiúknak, az persze, az olvasó számára lehet idegesítő, de valahol inkább szomorú, hogy Sang mennyire nem veszi magát emberszámba. Remélem, hogy a kötetek többi részében fejlődésen fog átesni, és azért lesz ez is központi téma, hiszen a megtört emberek egymásra találása szintén egy jól bevált fantázia.

Persze, azért a "nem olyan, mint a többi lány" dolog eléggé zavart, mert bár a fiúk sem igazán tartoznak a megszokott kategóriába (és nem csak a kinézetük miatt ám), mégis úgy érzem, hogy azt kéne hangsúlyozni inkább, hogy minden ember más és más, nem pedig azt, hogy jajj, de más a főhős, mert a többi lány szereti magát sminkelni, ő pedig természetes szépség. Amihez persze jön a már filmekből is olyan jól megszokott "ha leengeded a hajad," nőiesebb és szebb vagy" elem, amit szintén gyűlölök.

Igazából ez a sorozat nem más, mint egy tinédzser álma, ahol a szürke, tömegbe beleolvadó, magát semmibe vevő főszereplő megtalálja a kiutat az otthoni rémes helyzetből, barátokat szerez, és eközben persze kilenc helyes pasi veszi körül. Csakis azoknak ajánlom, akik valami nagyon agyatlan, nagyon fanfictionszerű írásra vágynak, és persze a poli vagy szerelmi sokszög szerelmesei nagyobb előnnyel indulnak, mivel bár még itt nincs romantika, azért elég egyértelmű, mire épít ez a sorozat.

Kedvenc karakter: Silas, Mr. Blackbourne

Ami kifejezetten tetszett: a fanfic hangulat

Ami nem tetszett: írásilag nem a legjobb :D

A történet: 4/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 4/5 pontból

Kiadó: Arcato Publishing

Kiadás dátuma: 2012. december 23.

Oldalszám: 206 oldal

Honnan: saját, e-book

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

Cassandra Clare: Clockwork Angel - Az Angyal

Hogy akadtam rá: Clare mániás vagyok a fanficjei óta. Úgy általában az egészről: Íme az Infernal Devices 1. része, az új Árnyvadász trilógia, amire annyira vártunk az Üvegváros után. Ismerjük Clare stílusát és szeretjük, ezért nagy volt az elvárás, főleg ugye pasi karakter szinten. De úgy írom le a kritikát, hogy mindenki értse, hiszen ez a kötet is ilyen, nem kell feltétlen előtte olvasni a Végzet Ereklyéit. 1878-at írunk, és a prológusban már találkozunk Willel és Jemmel a két férfi szereplőnkkel, akik nem mások, mint Árnyvadászok, azaz félangyal félember démonvadászok. Most is épp démonvadásznak, miközben egy rejtélyes gyilkosságba botlanak, ami után el is kezdenek nyomozni. Eközben Tessa Gray, ami igazi főszereplőnk megérkezik Londonba, mivel a nagynénje meghalt, és amellett is árva, már nem maradt más neki a világon, csak a bátyja. Igen ám, de hamar rá kell jönnie, hogy a bátyját, Nathanielt elrabolták a Sötét Nővérek névre hallgató warlockok. (Warlockok = féldémonok, akik