Monika Feth: Eperszedő

2010. január 24., vasárnap


Hogy akadtam rá: A Könyvmolyképző kiadó könyveit szemmel tartom, mivel sok kedvencemre tették rá a kezüket, elolvastam a fülszöveget, és mivel oda vagyok a gonoszokért, és itt egy sorozatgyilkos az egyik főszereplő, gondoltam, nosza, olvassuk el.

Úgy általában az egészről: Talán az a legjobb, ha felvázoljuk az alaptörténetet. A fülszöveg elárulja nekünk, hogy van Jette, akinek a barátnőjét, Carót megölik, és ő nyilvánosan bosszút esküszik, a gyilkos pedig ezért elkezd neki udvarolni, Jette pedig beleszeret. És elvileg ez egy thriller lenne.

A történetünk úgy indul, hogy a gyilkos fejében ülünk és megismerjük a karakterét, ő egy szezonmunkás eperszedő. Szerintem abszolút jó ötlet volt vele kezdeni, én ezért is szerettem bele a könyvbe először, amikor mintát olvastam belőle. Aztán megismerjük a főhősünket, Jettét, akinek gazdag, krimiíró anyucija van, elvált szülei és a barátnőivel lakik (Merlével, a lelkes állatbaráttal és Caróval, aki magát vagdossa és rossz családból származik).

A történet innentől elég egyszerű. Caróhoz eleve nem fűzünk sok reményt, hiszen tudjuk, amikor az elején egy titokzatos pasival kezd el randevúzni, hogy bizony ő a gyilkos, és bizony Caró meghal jó pár fejezeten belül. Mi pedig olvassuk tovább és várjuk a fejleményeket. Viszont Caro még mindig él, mi pedig csak olvasunk, és Caro csak nem hal meg. Persze elérkezik a pillanat, hogy említett hősünk meghal, temetés, és a drámai bejelentés Jette részéről, hogy elkapja a gyilkost.

Az írásmóddal nincs bajom, az elején kicsit zavartak még a tőmondatok, valahogy angol fordításban (mert fel vagyok iratkozva egy ilyen mintákat adó angol oldalra, ahol olvastam az első fejezetet) nem zavartak a tőmondatok, nem tűntek fel, viszont magyarban szemet szúrt. Óh, nem, nem a fordítót hibáztatom, csak gondolom magyar nyelvben ez előbb feltűnik nekem. Amúgy a fordítás isteni, gratulálok a fordítónak, egy elgépelést sem láttam a könyvben, a kiadó kitett ezért a kötetért.

A történetvezetéssel sincs bajom. (Fogadott húgomnak ez okozott gondot.) Mivel sok szereplő szemén át látjuk a történetet, ezzel az szokott a baj lenni, hogy az egyik vonal érdekesebb, mint a másik, és csak igen kevés író bánik jól ezzel a fonal megosztással. Itt a végén kicsit unalmas és elhúzott volt, hogy mi az akciót akarjuk olvasni, de azt látjuk, hogy a szereplő anyja, hogyan izgul a lányáért. Megjegyzem nem is egyszer vált át erre a képre. Olyan, mintha film lenne. És itt jön a következő probléma. A szöveg eleve szét van vagdosva, minden egyes jelnél más szereplőt látunk (a rendőrt, az anyukát, a nagyit, az anyuka barátját, a főhős barátnőjét, a másik barátnőjét, a gyilkost, a gyilkos barátját és persze E/1-ben a főhőst), ez igazán nem zavaró, számomra élvezhető volt. No, de egyes ilyen bekezdéseknél is hirtelen ugrások vannak. Beszélgetnek, főznek, zsupsz már aközben beszélgetnek, hogy esznek, zsupsz már utána. És ez nem logikusan, érthetően van leírva, hogy "Megebédeltünk és utána kávéztunk és beszélgettünk." Hanem a beszéd jel után van írva. "- mondtam, mikor már eltelt egy nap." Ez eléggé zavaró tudott lenni.

A rendőr karaktere abszolút nem is kellett volna bele. Én szeretem a krimit (Agatha Christie-t pl.) és nézek nyomozós sorozatokat (imádom a Különleges Ügyosztályt), szóval nem kell nagy lövöldözéseknek lennie, sem egyéb túlzásoknak, hogy érdekeljen egy nyomozó/rendőr munkája. Itt viszont semmi nyomozás nincs. Abszolúte. Rendőr fogja magát, megérzés, és tudja ki a gyilkos. Persze, mi is tudjuk az első mondattól kezdve, de a rendőr erőlködhetett volna egy kicsit jobban. Szinte a semmire adott ki körözést. A nyomozási szál nagy paffja még, amikor fejeltem, hogy a lányok találtak egy virágot. Ami köthető a gyilkoshoz. Epertermesztő kisvárosban élnek (én epertermesztő faluban). ÉS NEM ISMERNEK FEL EGY EPERNÖVÉNYT??? Nem vagyok egy nagy szakértő, de ha epret látok, felismerem, így elég súlyosnak éreztem, hogy az írónő erre vezeti vissza a nagy felfedezést. Mellesleg, amikor Jette találkozik a gyilkossal először, meg is jegyzi "A gyilkos kb. úgy nézhet ki, mint maga." Kérdem én, akkor ez hogyhogy nem esett le neki? Ha az epernövény és versek lehetnek indítékok, akkor a leírás is.

Bár a nyomozás részt eléggé kritizáltam, mégis megfogott a könyv. Nem, érzelmileg sem volt kidolgozva, amit hiányolok, több gyilkos/Jette romantikus pillanatot láttam volna szívesen. Több érzelmet, több kidolgozást. Az sajnos itt nem volt, bár lehet azért is, mert nem olyan stílusú könyvnek szánták.

Idézet magamtól egy másik oldalról: "Én ettől vártam a világmegváltást. Valami sötét romantikus katyvaszt." Vagyis tényleg reméltem, hogy ha a fülszövegben ellövik a poént, akkor azon lesz a hangsúly. Sajnos nem így lett, és tényleg már abszolút késztetést érzek, hogy egy fanfictionben kijavítsam ezt. Magában a könyvben akad egy-két szép mondat és gondolat, amiért megérdemli a 4 pontot. Ha jelenne meg Monika Feth-től könyv, biztos megvenném. Általában véve szerintem ez a könyv inkább szólt a beteges romantikus kapcsolatokról, a kiegyensúlyozatlan, elcseszett párkapcsolatokról, mint a nyomozásról. De épp ezért egy kicsit a szívembe zártam. :)

A szereplőkről: Én abszolúte Georg (gyilkos) párti vagyok, egyszerűen imádtam, és tényleg úgy érzem, hogy hihető, mint pszichopata gyilkos. Jettét ezzel szemben megutáltam a végén. Mondjuk úgy, hogy amikor csalódást okozott a gyilkosnak, akkor nekem is. (Dehogy vagyok elfogult.) A többi karakterrel nem tudok mit kezdeni. A rendőr, Bert hihetetlen figura, mert zsaru, de mégsem elpuhult, mindenkivel együtt érez, és mégis úgy érzem, mint egy nagy összekötő figurát, aki bárkivel tud azonosulni. (Caróval a rossz múltja miatt, Imkével a munkája és a hozzáállása miatt). Egyszerűen úgy kilóg és annyira nem hihető, ahogy elő van írva. Egyszer ezt gondolja, másszor azt, és persze mindig igaza van a nyomozás terén. (Egy kicsit úgy érzem, hogy mintha ő lenne az írónő karaktere, aki piszkálja a szálakat, és nagyon természetellenesen hat.) Imkével, mint íróval, abszolút együtt tudtam érezni, és ez is csak egy jó pont, hogy beleírt egy írót. No meg még az ilyen apró kis plusz pontok: a falusi/kisvárosi életábrázolás (főleg a trágyaszagos mondaton nevettem, hogy de hasonlít az én kis lakhelyemre), hogy állandóan epret ettek (hiszen az a főtéma) és Rudi, a spániel, mert imádok őket.

Összességében: Kicsit csalódtam benne, de mégis ajánlani tudnám a könyvet, mert érdekes. De biztosan nem mondanám rá, hogy izgalmas thriller.

Kedvenc karakter: Georg, Rudi

Ami kifejezetten tetszett: Rudi -egyszerűen a gyengém, Georg - szintén :D

10 megjegyzés:

ZuZu írta...

én is szeretem a krimiket,és azt hiszem h. meg fogom venni a könyvet.habár a történet kicsit hasonlit az egyik részre a Gyilkos elmékből(ami a kedvenc sororozatom :P).ott is egy ilyen szezonmunkás volt a gyilkos...deazért a köny érdekesebbnek tünik :D

Névtelen írta...

Szia!
Ugye, hogy neked is csalódást okozott? Én speciel jobbra számítottam. Szerintem többet ki lehetett volna hozni egy ilyen sztoriból. Írtam választ az oldalamon a postodra is:D
Nekem az a romantikus szál tényleg nem tetszett annyira... Számoltam vissza az oldalakat, hogy még 99 oldala van, hogy meghódítsa a csajt (holott akkor még nem is találkoztak), még 98 oldala van vissza stb... :D Szóval te sem vágódtál hasra ettől a könyvtől?

(by Percy)

Gigi írta...

Szia(sztok)!

Zuzu: Hát nem mondanám, hogy ez krimi. Elvileg nyomozós valami akarna lenni, de ugye mi egyből tudjuk, hogy ki a gyilkos, és sajnos a rendőrség nem annyira erőlködik. Engem egyáltalán nem ez kötött le a könyvben. De nem tántorítalak el a könyvtől, mert szerintem érdekes. Csak nekem nem az volt, mint amire számítottam.

Percy: Csalódás volt az biztos. Én arra számítottam a fülszövegből, hogy a szerelmi katyvasz részén lesz a hangsúly. Erre csak az van benne, hogy Jette és a gyilkos hogyan találkoznak. De a többi? Elhiszem, hogy a gyilkos pszichopata és egyből "beleszeret," ez okés, de Jette? Mikor tudja, hogy úgy néz, ki mint a gyilkos? Legalább azt hittem, hogy Jette tőrbe csalja a csávót. Erre semmi ilyesmi. Én nem számoltam vissza az oldalakat, nekem tetszett. Én a szereplők érzelmi viszonyait boncolgattam, mert tényleg, ez inkább a beteges, egészségtelen kapcsolatokról szól. Avagy, hogy mi is az "igazi" szerelem. (Lásd a rendőr tönkrement házasságát, Jette anyjának kapcsolatát, ami a rendőr és Jette anyja között van, no és akkor persze Jette és a gyilkos.) Nekem az dobogtatta meg a szívem, hogy Jette azért még szereti. Viszont, ne fuss el, de úgy láttam, van folytatás. xD

Katamanó írta...

Neee folytatás? Minek? Nekem is hatalmas csalódás volt... sokkal többet vártam. Teljesen egyetértek veled. Ez tipikusan az a könyv, ami ott fog porosodni a polcomon idők végezetéig... (vagy ameddig valaki más el nem olvassa :P)

Gigi írta...

Nem biztos, hogy folytatás, nem tudok igazán már németül. De az írónőnek 5 thriller könyve van. Ez az első. És mintha a harmadik thriller könyvénél láttam volna egy Jette nevű szereplőt, a negyedikből annyit kivettem, hogy Jette anyját fogja zaklatni egy kattant rajongó és az ötödiknél pedig a rendőr lesz főszereplő. Most vagy mindig ugyanazokat a neveket használja az író, vagy valamiféleképpen "folytatás." Nem tudom pontosan. Angolul csak az Eperszedőt láttam megjelenni, aztán több könyvet nem. Hát meglátjuk. Amúgy nekem azért tetszett a könyv valamiért, valószínűleg az alapfelállás miatt. Talán egyszer újraolvasom. :D

Névtelen írta...

Szia(sztok)
Most vettem meg a könyvet...Pontosabban ajándék ként kaptam,de már régtől fájt rá a fogam :D
De ahogy látom mindenki csalódott...viszont mindenkink tetszett is :D
Én elolvasom...Nekem a borító a tartalom minden nagyon szimpi =)
Majd ha elolvastam írok énis véleményt =)
És köszi az ˝"előadást" a könyvről!!! =)

Timejja írta...

Szia!
Tetszett a kritikád :)
Igen, sajnos tényleg voltak hibái a könyvnek: a hátsó borító szövege már előre lelőtte a poént, ami ugye olyan 150 oldalon keresztül olt megfogalmazva. Jette és a gyilkos találkozása jobban ki lehetett volna bontva, aztán mondjuk a gyilkos, miután csalódott a lányban, sajnálhatta volna jobban, vagy elmondhatta volna az igazat, hogy egy kicsit drámaibb legyen a sztori. Bennem őszintén szólva a szexes rész körül volt a kavar. Georg utána kezdett el üvöltözni? Vagy ha már előtte is furin viselkedett, akkor Jette miért tette azt amit?
Georg előző áldozatairól sem tudunk meg szinte semmit, pedig érdekelt volna, ott miért követte el a bűntetteket, főleg hogy nemi erőszak is történt, tehát ott valószínűleg egyik csaj sem akart rámászni.
Összvissz tehát a két főszereplő kapcsolatból hiányzot valami. De én is tartom az állításodat, miszerint a könyv inkább szólt a beteges kapcsolatokról, a mély kapcsolatok hiányáról, (Georg lehetne akár a szocializációtól menekülő ember prototípusa, aki viszont pszichopata módon ragaszkodik saját eszméihez, túlzottan a múltban, múltnak él.)a könyv által hirdetett nagyfeszültség a könyv utolsó 50 oldalán mutatkozott számomra, meg talán Caro halála előtt, de akkor se nagyon mert akkor meg már tudtam, hogy meg fog halni, hála a borítónak.
Viszont a sok hiba ellenére nagyon tetszett a könyv, és ajánlom. Valahogy elkezded olvaasni és utána folytatni akarod, talán a végkifejlet miatt is :)

Névtelen írta...

Szia! Én éppen tegnap rendeltem meg ezt a könyvet a Net-ről. Nagyon érdekelt .. egészen mostanáig valósággal elvettétek a kedvem az olvasásától ezekkel a kritikákkal.. :(( Ez nem bántásnak szántam, csak hát nem is tudom majd a ti is írtok egy könyvet és az jobb lesz akkor ítélkezzetek.

Névtelen írta...

Kedves Névtelen! A kommented értelmében ha pozitív kritikám lenne egy könyvről azt se osszam meg senkivel mivel én nem tudok jobbat írni? Vagy ezt hogy gondoltad? Ha tetszett elmondhatom de ha nem akkor hallgassak?

Névtelen írta...

Kedves Szomorú Névtelen! Tehát ha egy könyv jó, akkor neked nem kell? Most sorolhatnám a rosszabbnál rosszabb könyveket ide, hogy jó kedved legyen - de inkább nem.
És ha nem értenéd ezt miért írtam: ez éppen egy pozitív, javarészt dicsérő kritika volt. Sok szép jó pontot is kapott a könyv. = a kritikusnak tetszett, még ha nem is magasztalta a csillagos egekbe. Tehát jót ír róla, úgyhogy neked már nem is kell.
Érdekes felfogás. :]

Megjegyzés küldése

Blog contents © Gigi olvasmányai 2010. Blogger Theme by Nymphont.