John Ney Rieber: The Books of Magic - Summonings (A Mágia Könyvei - Megidézések)

2010. július 8., csütörtök

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fanatikus lettem, és eljutottam odáig, hogy megnézem milyen képregényeket alkotott a Mester. Mivel nem voltam egy nagy képregény őrült ezért először a tizenéves fiúról szóló Books of Magicet olvastam el.

Úgy általában az egészről: Nézzük csak mi is lapul ebben a kötetben. Bizony ez már nem egy történetszálat, hanem egyből ötöt foglal magában. Van ám itt mit olvasni és szeretni. :)

Először is megismerkedünk a jövőbeli Tim Hunterrel, aki bizony alkut kötött egy démonnal, Barbatossal, és nem lehet éppen jónak nevezni. Legfőbb foglalatossága, hogy Mollykat nevel, különböző korokból szedi őket össze. Persze, egyik Molly sem lesz tökéletes feleség, de vajon azért, mert Tim maga se tudja mit vár el? Eközben Mr. Timothy Hunter nem igazán érzi jól magát, és sajnos rá kell jönnie, hogy a múlt sincs kőbe vésve. (Érdekes időfeltevés van itt, ha megjegyezhetem.) Így nincs más lehetősége, mint visszamenni a múltba, hogy biztosítsa, hogy igenis ő márpedig gonosz lesz.

Természetesen a képben megjelenik valaki, aki a háttérből segíti Timet, ő pedig nem más, mint Araquel, Tim őrangyala, aki sajnálatosan le van láncolva, így még nem jelent nagy segítséget. (Azért bukott el, mert démonnal lett gyermeke.) Igazán aranyos a kis Nikki, a féldémon, félangyal, aki imádja a galambokat, mert "tollasak, mint apu." Szóval amíg apuci a Pokol és a Menny között lóg, addig a démon anyuci és a kislány segítenek a mi Timünknek, még úgy is, hogy ifjú főhősünk nem is tud róla.

Aztán jönnek itt még a problémák: A Hideg Láng utolsó megmaradt tagja, Martin beköltözik a szomszédba, hogy átcsábítsa Timet a gonosz oldalra. És többek között ezt mivel akarja elérni? Egy Leah nevű szukkubussal, aki mint új diák pózol Tim iskolájában és persze Molly féltékenység lesz. (Érződik ám a szerelmi háromszög, ami minden történetbe kell.) Nem mellesleg pedig Martin nagy varázsló és sikerül elérnie, hogy Tim apja spontán felgyulladjon...

Egy apró kis miniatűr, rövid részben megtudjuk, hogy Timnek bizony csínján kell bánnia a kívánságaival, mivel minden, amit kiskorában hitt, az most életre kelt. Így kénytelen szembenézni a következményekkel: régi barátait a saját kitalált képzeletbeli karaktere gyilkolássza.

A mesterséges szív című részekben előkerül ismét Daniel és Marya. Daniel mivel elég indulatos a gyerekkori kínzásai miatt, megöli az egyik barátját, így Szabad Ország (a gyerekek menhelye) kiküldi őt vissza a Földre. Daniel ezt arra használja, hogy megkeresse Maryát, ám régi mesterével találkozik, (aki fura, már százakárhányéve halott kéne, hogy legyen) persze nem stimmel ám minden vele, de mivel barátságos Daniellel, ezért az ostoba gyerek segít neki Tim életére törni.

A Kis Üveg Világok történetben pedig Auberon, a tündérek királya kap mellékszálat, mivel sikerült eladnia a lelkét. :)

Nos, hogy alapjában véve mit nyújt nekünk ez az öt történet? Vidám perceket, hiszen Timothy hozzá a szokásos szarkasztikus humorát, egyszerűen csak imádni lehet. Akkor persze ott vannak a sírós részek: Timothy még mindig küszködik azzal, hogy kik az igazi szülei, és igen, meglepő csavarok várhatóak ISMÉTELTEN ezen a fronton, az írók úgy tűnik szerették ezt a témát. És természetesen ott van a mögöttes tartalom is. Mi a szerelem? Mi a boldogság? Mennyit ér a lelkünk, a szabadságunk? Meg kell dolgozni az álmainkért? Az egész annyira összetett és olyan jó látni a milliónyi szereplőt ahogy összefut, de nem, mégsem túl bonyolult.

Az egészet talán a karakterek dobják fel a leginkább. Mindegyik annyira életszerű, annyira megfogható, mint sehol máshol. Sikerült egy képregénynek visszaadnia azt, amit a könyveknek alig, és ez nagy szó, tekintve, hogy itt leírás, belső monológ annyi nincs. Kevesebb eszközzel többet adtak vissza, és ehhez csak gratulálni lehet. Ott van nekünk Timothy Hunter, aki próbál jó lenni, bármilyen szörnyűek is a körülményei, de mégis emberből van, és kiakad, fél, dühös, és ennek megfelelően cselekszik. (Az egész képregény Tim érzelmeire irányul, lesz ám a történetben ennek ám még fontos szerepe.) Ott van Leah, a szukkubus, akit rabszolgaként tartottak és utálta a férfiakat (vajon miért?), de találkozik Timmel, és talán lát egy apró reménysugarat a szabadságra. Ott van Molly, a legnagyobb badass 13 éves női karakter, akit életemben láttam, hiszen teljesen kemény kiscsaj, és ő tartja meg emberként a mi Timünket. :) Ott van Daniel, akit szívből utálok, de nem az ő hibája. Kínozták, rossz sorsa volt, és annyira szüksége van a szeretetre/szerelemre, hogy a másik embert fojtja meg vele... aki pedig Marya, aki fel akar nőni, hiszen 150 évnyi gyerekkor elég volt neki.

11-13 éves szereplőkről van szó, de a történet jogosan 18 karikás. Túl felnőtt, túl komoly tartalom van itt, amit sokan nem értékelnének. De nekem még mindig ez a történet viszi a pálmát. :)


Kedvenc karakter: Tim Hunter

Ami kifejezetten tetszett: Hogy nem egy vidám történet

Ami nem tetszett: -

A történet: 6/5 pontból

A karakterek: 6/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Blog contents © Gigi olvasmányai 2010. Blogger Theme by Nymphont.