Kevin Williamson, Julie Plec: Stefan's Diaries - Bloodlust (Stefan Naplói - Vérszomj)

Hogy akadtam rá: Szeretem a sorozatot, a könyveket nem igazán, de mivel ez a tévésorozaton alapul, gondoltam, adok neki egy esélyt.

Úgy általában az egészről: Stefan és Damon Salvatore nemrég lettek vámpírok, és ezt Katherine-nek, közös szerelmüknek köszönhetik. Ám miután átváltoztak, és rájöttek, hogy Katherine halott, Damon hiába akart meghalni, Stefan ráerőltette, hogy vért igyon és ezzel véglegessé tegye az átváltozás folyamatát. Stefan vámpír és élvezi, öl, iszik, öl, iszik, nem érez bűntudatot, míg Damon csak siránkozik, hogy milyen rossz is az utóélete. Stefan végül meggyőzi testvérét, hogy nosza menjenek el az apjuk temetésére, ami megjegyzem igen hülye dolog, mert ott van Jonathan Gilbert és a hírhedt vámpír iránytű. Mondanom se kell, a testvérpár lebukik, és menekülniük kell Mystic Fallsból, és így kötnek ki egy New Orleansba tartó vonaton. De mi vár ott rájuk? Vajon a két testvér kibékül? (Hát, ugye aki látta a sorozatot, és nekik íródik, halvány sejtéssel azért rendelkezik, hogy mi fog történni.)

Nos, köztudott, hogy utálom L. J. Smith írásait, oké, miért olvasom ezt a sorozatot? Mert az első része egész tetszett. Tűrhető volt, és reméltem, hogy miután szakítanak a sorozatból jól ismert múlttal, valami olyat tárnak elénk, ami nem ütközik a sorozat történéseivel, így élvezhető kis múlt epizódra számítottam Stefan életéből. NEM EZT KAPTAM! Ez a 2. évad 14. rész (ha jól emlékszem) átírása. Gyakorlatilag azt mutatja be, hogy Lexi, hogyan változtatta meg Stefant, így a Lexi rajongók örülhetnek, megtudjuk a háttértörténetét a szőke vámpírunknak. Az a gond csak, hogy amikor megjelenik Lexi, nekem le se esett, hogy ő, amíg be nem mutatkozott, csupán ennyire nem karakter hű a dolog. Lexi sosem volt vega vámpír, nem ment neki, itt egyből az, sőt itt néha egy kicsit gonosz beütése van, ja, és ellenzi az emberekkel való kapcsolatokat. Persze... (Jogos, mondhatjuk, hogy Lexi akkor ellenezte, majd később karakterfejlődött, de a vega vámpírság akkor is nagy baki.)

Ha ezen túllépünk, hogy a sorozat alapjait felbontja, akkor sem élvezhető a történet. A fogalmazáson látszik, hogy más írta, mint aki az első részt, ez sem lenne gond, mert a mondatok élvezetesen vannak leírva, de a történet...

A könyv első háromnegyedében nem történik semmi, Stefan öl, Damon sír, csak a szokásos, de hiszen ezt már mi tudjuk a sorozatból... Mikor feltűnik a főcselekmény, akkor elfogja az olvasót a csalódás. A fülszöveg vámpírvadászokat ígért, itt pedig egy cirkusz stábja a főgonosz. Úgy bizony... Damont elkapják és cirkuszi attrakció lesz belőle. Teljesen nevetséges, hogy pár ember túljár Damon eszén, majd Stefanén, és amikor azt hittem, hogy ennél nevetségesebb nem lehet a történet, akkor az író, bárki legyen is az, bemutatott egy gyengén felvázol szerelmi szálat, Stefan és egy ember között. Stefan ismét két nap után belezúg valakibe, és az egészet nem is lehet romantikus regénynek nevezni, hiszen annyira kidolgozatlan minden, hogy át nem lehet élni.

Akad egy-két baki még a könyvben, amitől tényleg csak egy pénzlehúzó marketing fogásnak tartom, hogy ennyire nem nézték át a dolgokat. A neveket úgy választották a karaktereknek, hogy én is nevettem rajta, mint egy kis lelkes kezdő író, minden neki jól hangzó nevet bedob, amit valahol olvasott. (Persze, nem lehet új nevet kitalálni, de például amikor egy testvérpárt Laviniának és Sarah-nak hívnak ott azért elgondolkozik az ember, hogy mit ivott az író.) A másik ilyen dolog az összevisszaság. Stefan hol szerelmes az ember lányba, hol pedig gyerekként tekint rá. Stefan 17 éves, ha ő gyermekként tekint valakire, de szerelmes belé, arról nekem leginkább a pedofília jut eszembe. Nem ezt akarta az író kifejezni, de én elég meghökkent arccal olvastam a sorokat.

Az egész azt mutatná be, hogyan lesz Damon gonosz, hogyan lesz Stefan jó, hogyan cserélődik fel a két testvér szerepe, de hiába akarja magyarázni az író, egyszerűen elveszik a saját sorai között is. Hol azt írja, hogy Stefan halálosan szerelmes volt Katherine-be, hol hogy nem, és szintúgy igaz ez Damon hangulatváltozásaira is.

Biztos van olyan, aki élvezni fogja a könyvet, főleg, hogyha Ian Somerhaldert és Paul Wesley-t képzeli el főhősöknek, de nekem teljes csalódás volt.

Kedvenc karakter: Damon

Ami kifejezetten tetszett: ---

Ami nem tetszett: elvárják, hogy a 2. évad 14. részig minden részt ismerj betéve, erre ők bakiznak, néhány karakter OOC (azaz nem karakterhű), nevetséges alaptörténet

A történet: 2/5 pontból

A karakterek: 4/5 pontból

A borító: 3/5 pontból

Kiadó: HarperTeen

Kiadás dátuma: 2011. január 4.

Oldalszám: 256 oldal