Ugrás a fő tartalomra

Kelley Armstrong: The Unquiet Past (A nyughatatlan múlt)

Hogy akadtam rá: Kelley Armstrong fanatikus vagyok.

Sorozat: A Secrets című kiadói sorozat része, ami egy univerzumban játszódó, önálló kötetekből áll.

Úgy általában az egészről: Ez a könyv kicsit kitűnik Armstrong többi regénye közül, részben azért, mert olyan kis rövid és talán nem tudta rendesen kiélni magát az írónő. A The Unquiet Past egy 7 részes „sorozat” tagja, ahol felkértek kanadai ifjúsági írókat, hogy egy rejtély, az árvaház leégése köré írjanak könyveket. A szereplők ugyan ismerik egymást annyira, nagy összefüggés nincs a hét történet között, a szereplők nem beszélnek egymással, de ötletesnek találom így összefűzni a sztorikat, és egy univerzumot létrehozni.

Viszont talán ettől is volt olyan furcsa ennek a könyvnek a fantasy szála. Az elején teljesen hozta a Sötét erő sorozat hangulatát, olyannyira egyforma volt a szellemek és a főhős látomásainak ábrázolása, hogy azt hittem, Armstrong ugyanabba az univerzumba helyezi a dolgot, és ugyanaz Tess képessége, mint a Chloenak. Aztán a végén, amikor kiderül, hogy mi húzódik meg a háttérben, egy kicsit csalódott voltam, mert egy enyhén összecsapottnak érződött, részben a könyv rövidsége miatt is, de igazából semmi konkrét magyarázatot nem kapunk, ami nem zavart volna, ha nem erre épít javarészt a történet.

A Cainsville sorozatában felbukkanó történetmorzsa és helyszín itt kerül kifejtésre, mert Armstrong annyira szereti a régi kísérleteket és azt, hogyan bántak a mentális betegekkel, hogy elég kutatási anyaga volt, mikor felkérték ennek a történetnek a megírására, hogy kiélhette magát. Ezért is olyan érzésem támadt – főleg mert egymás után olvastam sok Armstrong könyvet –, hogy igen, ez megint a már jól bevált téma nála, de ettől még cseppet sem lesz unalmas, mert nem erre a rejtélyre építi az egész könyv a csattanóját, hanem inkább a szellemek utáni nyomozásra elhagyatott helyen, ami kellemes borzongást nyújt.

Igazán "armstrongosan" nem csak egy pörgős nyomozási szál van, hanem akad bizony humor és romantika is, és még mindig úgy vagyok vele, hogy Armstrong az egyetlen írónő, aki biztosan olyan romantikus szálat, kémiát és evődést ír a karakterek közé, hogy még engem is rá tud venni, hogy egy párosnak szurkoljak. Ez itt sem volt másként, imádtam olvasni Tess és Jackson ismerkedéséről és lassan kibontakozó vonzódásukról.

Mivel Tess árva és ifjúsági regényről is van szó, a központi téma az énkeresés és hogy mit is szeretne a főhősünk az élettől, és hogy mennyire bénító is lehet, ha kikerül valaki a nagyvilágba, hiába is vannak tervei, attól még fel kell fedeznie önmagát. Tess még azzal is küszködik, hogy mennyire határozzák meg őt a szülei, hiszen nem is ismeri őket, viszont valószínű, hogy tőlük örökölte a képességét. Ezzel Armstrong játszik egy kicsit azzal, hogy mennyire határoz meg minket a genetika, de ugyanakkor a végső döntés mégis a mi kezünkben van, hogy mi lesz belőlünk.

Ezek mellett mivel még az 1960-as években játszódik a történet, a lányoknak még nehezebb helyzete van, mint most, így egy kicsit a szexizmus kérdése is felmerül, főleg, hogy Tessnek egyedül kell boldogulnia a nagyvilágban és nem veszélytelen egyedül utaznia. Illetve azzal is szembesülnie kell, hogy nőként nehezebb elérnie az életcéljait.

Összességében ez egy elég rövid regény, így ugyan a világfelépítés látja ennek kárát, de cserébe egy izgalmas, kellemesen borzongató tini történetet kapunk, a megfelelő mennyiségű romantikával és humorral, ahogy már Armstrongtól megszokhattuk.

Kedvenc karakter: Tess, Jackson

Ami kifejezetten tetszett: a téma, a kísérteties hangulat

Ami nem tetszett: a fantasy szál összecsapott magyarázata

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 6/5 pontból

A borító: 4/5 pontból

Kiadó: Orca

Kiadás dátuma: 2015. szeptember 29.

Oldalszám: 264 oldal

Honnan: saját, e-book

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Természetfeletti lény szerinti ajánlók

Mivel annyira unatkoztam a The Haunted olvasása közben, csináltam szép polcokat molyon. Amiből jött az, hogy miért ne írnám össze ennek az eredményét a blogomon. Észrevettem, hogy sokan kérnek tőlem úgy ajánlást, hogy „legyen vámpíros,” vagy „legyen szellemes,” és valljuk be, mindenkinek megvan a kedvenc lénye fantasyban, ezért gondoltam, hogy írok egy ilyen posztot. Kaptam olyan ajánlást, hogy írjak TOP 10-es listát vámpíros könyvekből, de mivel a többi lény sajnos háttérbe szorult még eddigi olvasmányaimban, és nem akarom őket sem kihagyni, ezért egybevonok mindenfajta lényt. Nem spoilerezek, így aminek a fülszövegéből nem egyértelmű, hogy milyen lény a főhős pasija (lásd példának okáért Dark Divine) azt nem fogom oda ajánlani. Plusz, amit én nem tartok annak (lásd Káprázat), azt nem fogom oda ajánlani. Szóval teljesen szubjektív vélemény lesz, mint eddig is megszokhattuk, és természetesen tetszési sorrendbe fogom szedni az ajánlásokat. AZ ÉJSZAKA LÉNYEI, AZAZ A VÁMPÍROK Szer

Lauren Kate: Torment - Kín (Loki edition)

Hogy akadtam rá: A borítója csábított el. Sorozat: A Fallen - Kitaszítva 2. része. Úgy általában az egészről:  Lucinda Price élete kínszenvedés, de nem azért, mert az egyetlen majdnem-barátnőjét megölték a szeme láttára, vagy mert nem láthatja a szüleit, esetleg mert fogalma sincs arról, mi történt vele az előző életében, nem, Lucinda problémája sokkal nagyobb: Daniel, a bukott angyal pasija otthagyja egy magániskolában, ahol három hetet kell kibírnia. Mert csak így tudják megvédeni a különböző teremtményektől, akik Luce-ra pályáznak. Mit csinál a kedves kis főhősünk a félangyaloknak fenntartott oktatási intézményben? HÁT BEFESTI A HAJÁT! Meg sír… sokat… Az első részre négy csillagot adtam, mert noha a kivitelezése nem volt az igazi, az alapötlet kiváló lett volna, megvan benne minden, ami egy igazán jó ifjúsági, romantikus, fantasyhoz kéne: reinkarnáció, angyalok, démonok, Világvége harc. Na igen ám, de sikerült a nagyszerű koncepciót elrontani… Hogy mivel is? Ez egy olyan j

Sally Nicholls: Shadow Girl (Árnylány)

Hogy akadtam rá:   Sally Nicholls rajongó vagyok. Úgy általában az egészről:   Clare élete nem a legvidámabb: Sehova sem tud beilleszkedni és állandóan zaklatják az iskolában. Nem foglalkozik a tanulmányaival vagy azzal hogy barátokat szerezzen, hiszen mindig gyorsan átpasszolják másik gyámszülőkhöz, és költözhet tovább. Aztán egy napon eltéved hazafelé menet és találkozik Maddyvel, aki szintén árva és talán ő lehet az első igaz barátja. Sally Nicholls diszlexiásoknak szánt mesekönyve ez, vagyis eleve könnyen olvasható a nyelvezete, kellemesen nagy térközökkel és alapvetően rövid, de még így is egy összetett és elbűvölő mesét tudott összehozni. Az alapötlete ugyanaz, mint a Close Your Pretty Eyes nak, mivel egy másik kiadónak is feldobta ugyanazt az ötletet az írónő, így egy ihletből született a két könyv: milyen az élete egy árvaházban nevelkedett gyereknek. Míg a Close Your Pretty Eyes egy szívet tépő történet, ami enyhén reménytelen, addig ez a történet csupa remény, d