Ugrás a fő tartalomra

Cressida Cowell: How to Ride a Dragon's Storm (Így üld meg egy sárkány viharát)

Hogy akadtam rá: Az első részből van film.

Sorozat: Az Így neveld a sárkányodat 7. része.

Úgy általában az egészről: Hablatynak és barátainak most a Törzsközti Úszóversenyen kell bizonyítania, ahol az nyer, aki a legtovább marad kint a sárkányokkal és egyéb ragadozókkal teli viharos tengeren. A nyertes a másik két törzs főnökétől kérhet bármit, ezért nem is csoda, hogy a Gyilkos Törzs vezére egyből csalással indít és kizárja a másik két törzsfőnököt a versenyből. Hablaty persze az egészet csak túl akarja élni, de ez nem könnyű, ha Takonypóc megint az útjába áll és ha valami a mélyből elragadja Camicazit. És valahol a messzeségben egy rabszolgákkal teli hajó várja őket…

Ez már a hetedik kötete az Így neveld a sárkányodat sorozatnak és Cressida Cowell még mindig piszok jól ír. Ez a rész is ugyanolyan izgalmas, vicces és kikapcsoló volt, mint az eddigiek, és most is sikerült valami elgondolkodtatót belecsempésznie a gyerek közönségének. Bár bevallom, nekem hiányzott ebből a részből Alvin, mert ő a kedvenc gonoszom, és Fogatlan is méltatlanul keveset szerepelt, és ki ne szeretné azt a kis önző sárkányt. Viszont kaptunk helyette valami kérdést a következő részre és az epilógus megint olyan keserédes volt, amit annyira szeretek, hogy mindig rajongói csodálattal zárom be a könyvet.

Ebben a részben is Hablaty küzd azzal, hogy hiába jó ember alapjáraton az apja, gyakran nem hallgat meg másokat, főleg a családját − és ezért kerül nézeteltérésbe a saját fiával. Viszont most előbukkant az a téma is, hogy miért rossz, ha a negatív érzelmek és indulatok eluralkodnak rajtunk. Több szereplő is azért kerül rossz helyzetbe, mert elvakította a düh, harag, a bosszúvágy vagy az arrogancia, és nem minden ilyen karakter volt ám gonosz!

Ami a történet nagy pozitívuma számomra (még mindig), hogy Hablaty az eszével gondolkozik, és olyan zseniális terveket szövöget, hogy néha még nekem sem volt egyértelmű, hogy egy-egy helyzetből vajon hogyan szöknek meg, pedig komikusan mindig egyre rosszabb lesz a sorsuk.

A mostani gondolkozós téma ebben a kötetben elég nehéz, és furcsálltam is először, hogy Cowell ilyenre mer utalni, ugyanis azt hozza fel, milyen ha valaki (egy nép vagy csoport) felsőbbrendűnek képzeli magát a többieknél. Van egy jelenet, ahol a szőke hajú, fess fiatalemberek úgy gondolják, hogy ők a tökéletes nép és ők fognak uralkodni az új országban, és nekem ez annyira a német náci felsőbbrendűséget jutatta az eszembe, hogy megdöbbentem. És most először hozza elő Cowell, hogy a vikingeknek vannak ősellenségeik, a vándorlók, akik egy békés vadász nép, akiket a vikingek csak úgy legyilkolnak vagy rabszolgaságba taszítanak, így bemutatva, hogy a mi hőseink népe sem éppen tökéletes. Bár eddig is tudtuk, hogy nem gondolkoznak a vikingek tisztán, de ezzel Cowell végleg elmossa a fekete-fehér határvonalat.

Főleg, hogy ebben a részben Hablaty rájön, hogy Hibbant-sziget − legyen bármilyen is − az otthona, és nem új helyet kell keresnie, hanem javítania a régi szokásokon. Megérik benne a gondolat, hogy talán tényleg törzsfőnök akar lenni, és helyre hozni a múlt hibáit, bár elismeri, hogy hosszú út áll előtte, amire nagyon kíváncsi vagyok.

Kedvenc karakter: Hablaty, Fogatlan, Halvér, Camicazi

Ami kifejezetten tetszett: a humor, az elgondolkodtatóbb részek

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 6/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó: Little, Brown and Company

Kiadás dátuma: 2011. július 6. (eredeti: 2008. október 2.)

Oldalszám: 288 oldal

Honnan: saját, papírpéldány, születésnapi ajándék

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Természetfeletti lény szerinti ajánlók

Mivel annyira unatkoztam a The Haunted olvasása közben, csináltam szép polcokat molyon. Amiből jött az, hogy miért ne írnám össze ennek az eredményét a blogomon. Észrevettem, hogy sokan kérnek tőlem úgy ajánlást, hogy „legyen vámpíros,” vagy „legyen szellemes,” és valljuk be, mindenkinek megvan a kedvenc lénye fantasyban, ezért gondoltam, hogy írok egy ilyen posztot. Kaptam olyan ajánlást, hogy írjak TOP 10-es listát vámpíros könyvekből, de mivel a többi lény sajnos háttérbe szorult még eddigi olvasmányaimban, és nem akarom őket sem kihagyni, ezért egybevonok mindenfajta lényt. Nem spoilerezek, így aminek a fülszövegéből nem egyértelmű, hogy milyen lény a főhős pasija (lásd példának okáért Dark Divine) azt nem fogom oda ajánlani. Plusz, amit én nem tartok annak (lásd Káprázat), azt nem fogom oda ajánlani. Szóval teljesen szubjektív vélemény lesz, mint eddig is megszokhattuk, és természetesen tetszési sorrendbe fogom szedni az ajánlásokat. AZ ÉJSZAKA LÉNYEI, AZAZ A VÁMPÍROK Szer

Lauren Kate: Torment - Kín (Loki edition)

Hogy akadtam rá: A borítója csábított el. Sorozat: A Fallen - Kitaszítva 2. része. Úgy általában az egészről:  Lucinda Price élete kínszenvedés, de nem azért, mert az egyetlen majdnem-barátnőjét megölték a szeme láttára, vagy mert nem láthatja a szüleit, esetleg mert fogalma sincs arról, mi történt vele az előző életében, nem, Lucinda problémája sokkal nagyobb: Daniel, a bukott angyal pasija otthagyja egy magániskolában, ahol három hetet kell kibírnia. Mert csak így tudják megvédeni a különböző teremtményektől, akik Luce-ra pályáznak. Mit csinál a kedves kis főhősünk a félangyaloknak fenntartott oktatási intézményben? HÁT BEFESTI A HAJÁT! Meg sír… sokat… Az első részre négy csillagot adtam, mert noha a kivitelezése nem volt az igazi, az alapötlet kiváló lett volna, megvan benne minden, ami egy igazán jó ifjúsági, romantikus, fantasyhoz kéne: reinkarnáció, angyalok, démonok, Világvége harc. Na igen ám, de sikerült a nagyszerű koncepciót elrontani… Hogy mivel is? Ez egy olyan j

Sally Nicholls: Shadow Girl (Árnylány)

Hogy akadtam rá:   Sally Nicholls rajongó vagyok. Úgy általában az egészről:   Clare élete nem a legvidámabb: Sehova sem tud beilleszkedni és állandóan zaklatják az iskolában. Nem foglalkozik a tanulmányaival vagy azzal hogy barátokat szerezzen, hiszen mindig gyorsan átpasszolják másik gyámszülőkhöz, és költözhet tovább. Aztán egy napon eltéved hazafelé menet és találkozik Maddyvel, aki szintén árva és talán ő lehet az első igaz barátja. Sally Nicholls diszlexiásoknak szánt mesekönyve ez, vagyis eleve könnyen olvasható a nyelvezete, kellemesen nagy térközökkel és alapvetően rövid, de még így is egy összetett és elbűvölő mesét tudott összehozni. Az alapötlete ugyanaz, mint a Close Your Pretty Eyes nak, mivel egy másik kiadónak is feldobta ugyanazt az ötletet az írónő, így egy ihletből született a két könyv: milyen az élete egy árvaházban nevelkedett gyereknek. Míg a Close Your Pretty Eyes egy szívet tépő történet, ami enyhén reménytelen, addig ez a történet csupa remény, d