Ugrás a fő tartalomra

Cressida Cowell: How to Ride a Dragon's Storm (Így üld meg egy sárkány viharát)

Hogy akadtam rá: Az első részből van film.

Sorozat: Az Így neveld a sárkányodat 7. része.

Úgy általában az egészről: Hablatynak és barátainak most a Törzsközti Úszóversenyen kell bizonyítania, ahol az nyer, aki a legtovább marad kint a sárkányokkal és egyéb ragadozókkal teli viharos tengeren. A nyertes a másik két törzs főnökétől kérhet bármit, ezért nem is csoda, hogy a Gyilkos Törzs vezére egyből csalással indít és kizárja a másik két törzsfőnököt a versenyből. Hablaty persze az egészet csak túl akarja élni, de ez nem könnyű, ha Takonypóc megint az útjába áll és ha valami a mélyből elragadja Camicazit. És valahol a messzeségben egy rabszolgákkal teli hajó várja őket…

Ez már a hetedik kötete az Így neveld a sárkányodat sorozatnak és Cressida Cowell még mindig piszok jól ír. Ez a rész is ugyanolyan izgalmas, vicces és kikapcsoló volt, mint az eddigiek, és most is sikerült valami elgondolkodtatót belecsempésznie a gyerek közönségének. Bár bevallom, nekem hiányzott ebből a részből Alvin, mert ő a kedvenc gonoszom, és Fogatlan is méltatlanul keveset szerepelt, és ki ne szeretné azt a kis önző sárkányt. Viszont kaptunk helyette valami kérdést a következő részre és az epilógus megint olyan keserédes volt, amit annyira szeretek, hogy mindig rajongói csodálattal zárom be a könyvet.

Ebben a részben is Hablaty küzd azzal, hogy hiába jó ember alapjáraton az apja, gyakran nem hallgat meg másokat, főleg a családját − és ezért kerül nézeteltérésbe a saját fiával. Viszont most előbukkant az a téma is, hogy miért rossz, ha a negatív érzelmek és indulatok eluralkodnak rajtunk. Több szereplő is azért kerül rossz helyzetbe, mert elvakította a düh, harag, a bosszúvágy vagy az arrogancia, és nem minden ilyen karakter volt ám gonosz!

Ami a történet nagy pozitívuma számomra (még mindig), hogy Hablaty az eszével gondolkozik, és olyan zseniális terveket szövöget, hogy néha még nekem sem volt egyértelmű, hogy egy-egy helyzetből vajon hogyan szöknek meg, pedig komikusan mindig egyre rosszabb lesz a sorsuk.

A mostani gondolkozós téma ebben a kötetben elég nehéz, és furcsálltam is először, hogy Cowell ilyenre mer utalni, ugyanis azt hozza fel, milyen ha valaki (egy nép vagy csoport) felsőbbrendűnek képzeli magát a többieknél. Van egy jelenet, ahol a szőke hajú, fess fiatalemberek úgy gondolják, hogy ők a tökéletes nép és ők fognak uralkodni az új országban, és nekem ez annyira a német náci felsőbbrendűséget jutatta az eszembe, hogy megdöbbentem. És most először hozza elő Cowell, hogy a vikingeknek vannak ősellenségeik, a vándorlók, akik egy békés vadász nép, akiket a vikingek csak úgy legyilkolnak vagy rabszolgaságba taszítanak, így bemutatva, hogy a mi hőseink népe sem éppen tökéletes. Bár eddig is tudtuk, hogy nem gondolkoznak a vikingek tisztán, de ezzel Cowell végleg elmossa a fekete-fehér határvonalat.

Főleg, hogy ebben a részben Hablaty rájön, hogy Hibbant-sziget − legyen bármilyen is − az otthona, és nem új helyet kell keresnie, hanem javítania a régi szokásokon. Megérik benne a gondolat, hogy talán tényleg törzsfőnök akar lenni, és helyre hozni a múlt hibáit, bár elismeri, hogy hosszú út áll előtte, amire nagyon kíváncsi vagyok.

Kedvenc karakter: Hablaty, Fogatlan, Halvér, Camicazi

Ami kifejezetten tetszett: a humor, az elgondolkodtatóbb részek

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 6/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó: Little, Brown and Company

Kiadás dátuma: 2011. július 6. (eredeti: 2008. október 2.)

Oldalszám: 288 oldal

Honnan: saját, papírpéldány, születésnapi ajándék

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Ann Redisch Stampler: How to Disappear (Így lehet köddé válni)

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónő könyveit. Úgy általában az egészről:   Nicolette-tel valami szörnyűség történik az erdőben, aminek következtében kénytelen elmenekülni otthonról. A régen népszerű lány most arra kényszerül, hogy újabb és újabb személyazonosságot vegyen fel és alkalmi munkákból tartsa el magát, nem sokáig maradva egy-egy helyen, nehogy rátaláljanak. Jack nem tudja lemosni magáról a bűnöző apja nevét, ezért is próbál annyira törvénytisztelő lenni, amennyire csak lehet. Viszont a börtönben lévő testvére, Don megbízza egy feladattal, amit muszáj lesz végrehajtania: El kell tennie láb alól Nicolette Hollandot, aki megölte az ismerősüket, Connie-t. Bár Jack eleinte vonakodik, a végén beleegyezik, mikor a maffiacsalád, akik megbízták a testvérét, figyelmeztetésként rágyújtják a házat az anyjára, és bár még nem esett neki baja, ki tudja, mi fog történni következőre. Stampler könyvei közel állnak a szívemhez, imádom a stílusát és a témaválasztásait, ezért is ö