Úgy általában az egészről: Lennie és George, a két vándormunkás új tanyára érkeznek,
annak reményében, hogy végre meg tudnak maradni egy helyen hosszabb ideig, és
egy kis pénzt tudjanak összekaparni, hogy saját kis földet tudjanak venni. A
gond csak az, hogy Lennie mentális problémákkal küzd, ezért sokan értik félre
és sokszor bajba kerül, főleg, hogy erősebb és nagyobb termetű az átlagnál.
Rövidke kis történet ez, mégis annyira szíven ütött, hogy
kellett pár nap, mire egyáltalán fel tudtam magamban dolgozni az egészet, és
még mindig nem tudom, pontosan hogyan tudnám szavakba önteni, milyen hatással
volt rám. Az is közrejátszhat, hogy pont A nagy Gatsby után olvastam, ahol az anyagi jólét körülményei között is az
emberek az álmukat kergetik és mindhiába. Itt viszont a gazdasági világválság a
háttér és valahogy mégis ugyanerről szól a történet. Különösen szívfacsaró volt
látni, hogy milyen kevés jelentett a karaktereknek sokat, viszont ez valahol
rezonál a mostani gazdasági helyzetben nagyon sok emberrel. A szereplők nem
vágytak igazán másra csak arra, hogy otthonuk, saját házuk és szabadságuk
legyen, és ne legyenek magányosak, a legalapvetőbb emberi szükségleteket
akarták kielégíteni, és ahogy a Gatsbyban,
itt is hiába küzdöttek.
Lennie az egyetlen karakter, aki csak a pozitív dolgokra tud
figyelni, és ettől valahogy úgy éreztem, hogy ő a megszemélyesítése a vágyaknak
és álmoknak, az optimista embereknek, akikben egy csepp önzőség és rosszindulat
sincs. Ettől még jobban a reménytelenség az uralkodó hangulat, mivel látjuk,
hogyan bánnak a többiek Lennie-vel és milyen sorsa lesz. Ide kapcsolódnak még
az állatmotívumok is, mert az állatok leginkább hűségesek, kedvesek, (bár lehet
a nagy állatszerető beszél belőlem, akinek még az egerek halálát is nagyon
nehéz volt feldolgozni a könyvben), és az a probléma velük, hogy mindig
meghalnak, illetve a rossz indulatú, kicsinyes, hibákkal teli emberek megölik
őket.
Habár az egyetlen női karakter semmilyen, aki Steinbeck
szerint sem volt más, csak cselekményelem, szimbólum, nem igazi ember − amit az
erősít, hogy neve sincs −, még ő is rendelkezik álmokkal és vágyakkal, amiktől
megfosztották, részben a körülményei, részben a társadalom, és részben pedig a
saját tettei. (Bár azért leginkább minden karaktert a meghatározott rossz
helyzete korlátoz a legjobban, mégis úgy éreztem, hogy saját maguk is önmaguk
útjában állnak a beletörődöttségükkel.) És még Curley feleségére is ráillik a
történet másik nagy motívuma, ami az emberi magányosság.
A könyvben minden szereplő magányos, és Lennie és George
barátsága ritkaszámba megy, és mindenki rá is csodálkozik, mert az emberek a
saját dolgukkal törődnek. Ez az elidegenedés az egyik központi téma, hogy
hogyan fordulnak az emberek magukba és ezzel egyidejűleg hozzák ki magukból a
legrosszabb dolgokat. Curley feleségét az idegeníti el a többiektől, hogy nő,
másfelől pedig a férje féltékenysége, Crookst a bőrszíne, de ugyanakkor
mindenki fél is a másiktól: Egyrészt nem bízik egyik ember sem a másikban, mert
mindenkiben az önzőséget látják/félik, másrészt pedig attól is félnek, hogy mi
lesz, ha a másikkal történik valami − félnek az emberek kockára tenni a saját
érzelmeiket, saját maguk egy részét a másikért. És ez nem örök emberi dilemma? Vajon
megéri-e kockáztatni, hogy bajunk esik, csak azért, hogy ne legyünk egyedül?
Hiszen, ahogy a szereplők is megjegyzik, az ember beleőrül a magányosságba.
Ezt a témát még jobban hangsúlyozta, hogy mindenki leül
beszélgetni Lennie-vel, aki úgy tűnik, hogy nem tud rájuk figyelni/úgyis
elfelejti, amit mondanak neki, ezért mindenki megnyílik neki. Apró utalás van
arra is, hogy George is csak ezért van Lennie mellett, mert mindegy, hogy
kivel, de valakivel szeretne együtt lenni. Ugyanakkor a történetben felvetődik
az a kérdés is, hogy mit vagyunk megtenni egy-egy kapcsolatért/barátságért, még
akkor is, ha ez a valami egy szörnyű tett lenne. Ezt persze, Candy és a kutyája
története előrevetíti és szépen ki is egészíti.
Az Egerek és emberek
egy egyszerű, mégis gyönyörűen megírt történet, ami képes apró darabokra törni
az olvasó szívét. Zseniális.
Kedvenc karakter: -
Ami kifejezetten tetszett: a mondanivaló
Ami nem tetszett: -
A történet: 6/5 pontból
A karakterek: 6/5 pontból
A borító: -/5 pontból
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás dátuma: 2006. (eredeti: 1937.)
Oldalszám: 102 oldal
Honnan: kölcsön
Megjegyzések
Megjegyzés küldése