Victoria Schwab: New Beginnings (Új kezdetek)

2015. február 28., szombat

Hogy akadtam rá: Victoria Schwab rajongó vagyok.

Sorozat: Az Everyday Angel 1. része.

Úgy általában az egészről: Gabby és családja új városba költözik, így a lány végre tiszta lappal kezdheti újra az általános iskolát, ugyanis miután rákot állapítottak meg a bátyjánál, minden a feje tetejére állt, és az egész élete a bátyja betegsége körül forgott. Gabbyt kínozza, hogy nem tudja, mi lesz a bátyjával, ugyanakkor szeretné, ha az anyja nem felejtené el, hogy van másik gyereke is. Gabby elveszett, csendes, alig veszik észre, és épp ezért jön el hozzá Aria, az őrangyal, aki akkor kaphatja meg a szárnyait, ha segít három bajba jutott emberen.

Valami könnyed, szórakoztató regényre vágytam, amikor ebbe belekezdtem, mert voltam olyan bolond, hogy nem olvastam el a fülszöveget. Ha Victoria Schwab írta, mindegy milyen korosztálynak, nekem az automatikusan kell. Annyit tudtam a könyvről, hogy gyerekeknek szól, és van benne egy muffin őrült angyal, plusz olyan kis kedves, rózsaszín a borítója. Nem gondoltam volna, hogy rákról szól meg az elmúlás feldolgozásáról gyerekszemszögből, és hogy ennyire szíven fog ütni.

"Mind szomorú rutinként kezelték a halált tragédia helyett."

A történet főtémája a súlyos − esetleg halálos − betegségek feldolgozása, hogy milyen hatással van ez a betegre és a családjára, hogy mennyire ekörül forog mindenki élete a közvetlen környezetben és mennyire rányomja ez a bélyegét az életre. Egyfelől Marcót mint küzdő és bátor gyereket látjuk magunk előtt, és ott van Henry is, akiről az olvasó előbb tudja, hogy halálos beteg és ezzel Marco betegségének egyik lehetséges kimenetelét vetíti előre nekünk is, később pedig a szereplőknek.

Azt boncolgatja a történet, hogy hogyan is lehet megküzdeni ezzel a ténnyel, hogy mindent a betegség tudata ural, milyen azzal a tehetetlenséggel harcolni, ami abból fakad, hogy várni kell, míg az orvosok tehetnek valamit (műtét, vagy amíg a gyógyszer/kezelés hatása eldől), és hogy közben hogyan segíthetünk a betegen, miközben tovább élünk, mert élni a saját életünket mindig kell.

Látjuk a betegségek hatását a családra: A testvérpár anyja érthetően a beteg gyerekre fókuszál, csak annyira ideges és fél, hogy a másik gyerekét észre sem veszi. Erről is szól a regény, hogy attól még, hogy egy ilyen nehéz és tragikus dolog történik, nem szabad, hogy teljesen efelé forduljon a figyelmünk, bármilyen nehéz. Gabby és az édesanyja kapcsolata szívszorító, mert Gabby önzőnek érzi magát azért, mert szeretné, ha az anyja otthon is lenne néha, vagy csak szimplán meghallgatná, ő hogyan éli meg Marco betegségét és lehetséges halálát.

A másik téma Gabby énkeresése, amit elnyom a rák miatti aggódás, de eközben rá kell jönnie, hogy mindenkinek joga van a saját problémáihoz, és ha elfojtja a gondjait, attól még másnak nem lesz jobb. Gabby keresi a helyét az életben, hogy mihez kezdjen, ki is ő, mi érdekli, és ebben segít neki Aria, no meg a művészetek, mert itt is előkerül az a téma, hogy az emberek a kreativitással fejezik ki magukat, és mennyit tud segíteni, ha így dolgozzuk fel a problémáinkat.

"− Magának van kifogása, hogy miért nem írt, Miss Blue?
Aria megvonta a vállát.
− Még nem éltem eleget, hogy írjak róla.
Mr. Robert szomorúan rámosolygott.
− Milyen egzisztenciális."

Aria, aki az őrangyal, is kap nézőpontot − egy fejezet Gabby, egy fejezet Aria szemszögéből van − így látjuk, hogy ebben a világban milyenek is az angyalok. Noha nincs nagyon kidolgozva a fantasy szál, legalábbis még nem tudjuk a részleteket, egyáltalán nem zavart. Aria sem tudja magáról, hogy kicsoda − egy kicsit ezzel hasonlít Gabbyra −, mert nem emlékszik semmire, csak tud néhány szabályt, hogy mit nem tehet − nem tud gyógyítani − és mire képes − tárgyakat elővarázsolni, láthatatlanná válni −, ezért a könyv elején csak próbálgatja az erejét. Bár Aria kedves és amolyan "hangos" személyiség, mégis ő is elszomorodik néha, mert hiányolja, hogy neki nincs családja és végül is fél attól, hogy a következő küldetésén esetleg elveszíti az emlékeit vagy önmagát. Kifejezetten szerettem, hogy az angyalok nem mindenható és mindentudó lények, és ezzel a történet egyfajta párhuzammá is válik olyan emberekre, akik kedvesek velünk pont akkor, amikor a legnagyobb szükségünk van rá. Utána akár ki is lépnek az életünkből, nem lesznek örök barátaink, de mégis meghatározó személyiségek, és talán egy kis rejtély is övezi őket, amitől legalább pár pillanatig elgondolkozunk rajta, hogy nem létezik-e olyan dolog, hogy sors vagy végzet.

A New Beginningsben minden megvan, amihez Victoria Schwab nagyon ért: érzelmek, családi kapcsolatok, szomorúság, az élet és a halál különleges kapcsolata. Gyerekkönyvbe oltott reménnyel teli, de reálisan keserédes mese ez a nehéz és lehetetlen helyzetek túléléséről.

Kedvenc karakter: Gabby, Marco, Henry, Aria

Ami kifejezetten tetszett: a hangulat, a komoly téma kezelése

Ami nem tetszett: -

A történet: 6/5 pontból

A karakterek: 6/5 pontból

A borító: 4/5 pontból

Kiadó: Scholastic

Kiadás dátuma: 2014. május 27.

Oldalszám: 208 oldal

Honnan: saját példány, e-book

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Blog contents © Gigi olvasmányai 2010. Blogger Theme by Nymphont.