Cassandra Clare, Libba Bray, Claudia Gray és még mások: Vacations from Hell (Pokoli Vakációk)

Hogy akadtam rá: Stephenie Meyer műveit kutattam. Így találtam meg a Pokoli Báléjszakák novelláskötetet, aminek folytatása is van, bizony. Ez mondhatni a "Hell"-es sorozat harmadik része.

Úgy általában az egészről: Az alapja ennek a kötetnek, hogy a vakáció legyen természetfeletti, bármi megtörténhet. A fülszövegen azt olvassuk, hogy lesznek itt átkokat szóró boszorkányok, meg átkok is. Meg, hogy mindenhol felvirágzik a szerelem. Míg a Pokoli Báléjszakák nagy része romantikus történet volt, kellemes, ez a kötet izgalmasabbra sikerült. Nekem jobban tetszett. No, de lássuk sorban a mi íróinkat és műveiket.

Az első novella Sarah Mlynowskitól a Cruisin' (Hajókázás). A címből nyilván következik, hogy adott nekünk egy luxus hajó, az utat pedig Hajókázás a Semmibe címen reklámozzák, mert három napra kimegy egy szép nagy hajó sok-sok emberrel a fedélzetén a nyílt vizekre. Adott nekünk a főszereplőnk és a legjobb barátnője, akik jutalomból elmehetnek egyedül erre a túrára. Ők ketten találkoznak egy másik lánnyal, Haileyvel, össze is barátkoznak vele (Hailey anyja kidöntötte magát Vicodine-nal, mert a pasija a hajó út előtt dobta). Hailey persze előáll a nagy rémsztorival, VÁMPÍROK támadtak mostanában az ilyen hajóutakon. Jajj, ez félelmetes. A főhősünk mindenáron el akarja veszíteni a szüzességét, és csak random ki akar választani valami helyes pasit, aki majd az első lehet. A novella nekem nem tetszett. Őszintén. Azért rakták szerintem legelsőre, hogy mindenki elolvassa (ha elölről kezdjük a könyvet). Egyszerűen E/1-ben írva olyan csattanót akart csinálni az írónő, ami már másnak sem jötte össze előtte. És itt még cselekmény se nagyon van.

Második novella: Claudia Gray (óh, ne) a címe pedig: I don't like your girlfriend (Nem tetszik a barátnőd). Kezdjük azzal én Grayt, mint írót nem szeretem. Legalábbis az eddigi könyvei alapján. De azért adtam egy esélyt a novellájának. Adott nekünk Cecily, aki rendmániás, illetve inkább szervezésmániás, mindenről listát csinál, önfejlesztő kis izéket, pl. kedvesebb lesz a nyolcéves öccsével, nem fogja érdekelni a nyaraláson az ősellensége. Ilyesmik. Ja és hogy rendesen figyel a koven órákon. Merthogy Cecily boszorkány, ahogy az édesanyja is. Természetesen az apja és az öccse mit sem tud erről, mivel alapszabály, hogy nem mondhatják el senkinek sem, hogy létezik mágia, és hogy ők boszorkányok. Cecily anyja pedig a régi kovenével is tartja a kapcsolatot, minden nyáron összegyűlnek, kibérelnek egy házat, és a gyereket tanítják, a családok pedig barátságot kötöttek már rég. Cecily édesanyjának legjobb barátnőjének lánya pedig... Cecily ősellensége. Lehetne ezt mondani. Kathleen az a tipikus felszínes, szőke lány. Cecily mindig is utálta miatta a "nyaralásokat." De főhősünket meglepetésként éri egy nagyon is helyes/udvarias/kedves/furcsán tökéletes fiú. Aki mintha csak a megtestesült vágyálma lenne, egy baj van Scottal. Még pedig, hogy Kathleen pasija. A novella aranyos nagyon. Szívmelengető kis történet, semmi nagy, semmi megjósolhatatlan, de Gray itt legalább nem akart semmit sem erőltetni. Sőt, még a szerelmi vonal is jobban hihető, mint Lucas/Bianca. Scottról többet tudunk meg a novellában, mint Lucasról. Kedves Claudia Gray, írj még ilyet. :D Ne Evernightot.


Félve kezdtem bele, mert ismeretlen író, legalábbis számomra. Maureen Johnsontól a Law of the Suspect (Gyanúsak elleni törvény). A történetben főhősünk Charlotte (Charlie) és testvére Marylou Franciaországba ruccannak ki egy rokonhoz. Mivel édesanyjuk kiköltözött Amerikába, nem sokat találkozott a két lány a rokonokkal. Aztán Claude bácsi úgy gondolta, itt az ideje megismerni a lányokat. A két lány örömmel ment bele, hiszen ki ne akarna Párizsba menni? Igen ám, de Claude nem így képzelte el az egészet, ő majd megmutatja a két lánynak az igazi francia életet... vidéken. De persze Claude fontos üzletember, dolga akad, így a két lány egyedül marad egy régi házban, messze mindentől. Persze ételt mindig hozatnak nekik. Eltelik három nap... Mivel nincs térerő a mobilon ezért Charlotte úgy gondolja, ideje elmenni körülnézni, pár mérföld séta után találkozik is Henrie-vel, aki elveszettnek tűnik, zavarodottnak, láncdohányosnak, és mellesleg a kutyáját keresi. (Ja, és nincs semmi, abszolút semmi a fürdőszobájában.) Majd elkezd beszélni a Francia Forradalomról. Tudom, hogy az angol cím nem az, amit én oda fordítottam, de ez is a Francia Forradalomból van. Amikor bárkit kivégezhettek minden ok nélkül... A két testvér neve pedig kísértetiesen szerepel a régi történelemben. Charlotte hírhedt gyilkos volt, testvére neve pedig egy áldozaté. Charlie persze alig figyel, majd hazamegy testvéréhez. Viszont épphogy beszámol erről, beállít egy jóképű srác, Gerard. Ki ne akarna francia pasit, mi? Gerard ugyanúgy pszichológiát hallgat, mint Marylou, jól elbeszélgetnek, de ahogy valami kifogással elküldi Marylou-t, Charlie-hoz fordul és valami furcsát mond neki, az élete múlik azon, hogy most azonnal kövesse. Mi lesz? Röviden: a novella először izgalmas, majd egy kicsit sablonos (ismerős lesz horrorfilmekből a történet), de igazán magával ragadó és hátborzongató. Egyszerűen még most is a hatása vagyok. Javaslat: Sose olvasd el, ha azt írják rá "Ne olvasd el!"

Következő novella: Cassandra Clare - Mirrorhouse (Tükörház). Nem tudom mit mondjak. Mit mondhatnék? Imádom Clare-t és az írását, kb. mint Neil Gaimenét. Óh, nem a két író két külön asztal, csak, hogy is mondjam. Mindketten jók mitológiából és mindkettejüknek fordulatos írásaik vannak. Szóval Tükörház: Főhősünk Violet, aki nászútra megy édesanyjával és annak új férjével (Phillippel) és újdonsült mostoha testvérével, Evansszel. Szerintem itt ki is mondtam a kulcsszót ugye. :D Cassandra Clare... testvérek. :D Mi következhet? Bizony! Ők szerelmesek. Gondolhatjátok milyen érzés volt szegény Violetnek mikor mindig figyelt egy fiút a suliban, aztán az édesanyjának elkezdett udvarolni Phillip, és mikor a férfihez mentek vacsorára, álmai pasija nyitott ajtót. Szomorú tény. Cassandra Clare ismét megcsillogtatja írási tehetségét, bár itt fogadott testvérek szerelmesek egymásba, mégis azt mondanám, ez a testvér vonal egy kicsit paródiának számít. A novella nem teljesen vidám, mindenesetre kreatív és imádtam.

Libba Bray Nowhere is safe (Sehol sem vagy biztonságban). Ezzel a novellával különösebb bajom nem volt. Alaptörténet, hogy három fiú és egy lány elmennek világot látni, mert egyetemisták és megtehetik. Persze, hol lyukadnak ki? Budapesten... Legalábbis itt is. Budapesten a vonatukra felszáll egy Mrs. Smith nevű jós, aki elmondja a főhősnek, hogy tesztelni fogják, és bizony sok dolga lesz még a gonoszokkal. A főhőseink kiszúrnak maguknak egy kisvárost, amiről úgy hírlik, hogy régen gyereket áldoztak a Sátánnak, hogy sikeresek maradjanak. A novella kiszámítható (mint Bray regénye is), de élvezetes az írásmód, kellemes kis horrorsztori. Ami egyedül nem tetszett benne, hogy valahova Magyarország és Románia közé teszi a helyszínt... kisváros, és a főhősök sem tudják eldönteni, hogy magyarul vagy románul beszélnek a helyiek. Mindegy is. Mert saját nyelvük van. A lényeg, hogy nagyon visszamaradottnak ábrázolják őket. Nem veszem sértésnek, csak kb. minden amerikai sorozatban mi visszamaradott, parasztruhát viselő, babonás akárkik vagyunk. :D Itt ez zavart leginkább, hogy mintha a falucska a középkorban lenne, Bray inkább maradjon a "történelmi" regényeknél, a viktóriánus kornál és ilyesmi, gondolom, azt kedveli, ahhoz tud írni.

Összességében kellemes kötet, bár inkább rémmesék, izgalmasak és nem csöpögős romantikusak. Egyértelműen megéri elolvasni és senki ne az első novella alapján ítéljen.

Az egész: 6/5 pontból

A borító: 5/5 pontból