Beth Fantaskey: Jessica's Guide to Dating on the Dark Side (Jessica útmutatója a sötét oldalon való randizáshoz)

Hogy akadtam rá: Az egyik kritikás oldalon láttam meg a borítóját és megtetszett.

Általában róla: Nézzük az alaptörténetet: van nekünk Jessica Packwood egy átlagos amerikai lány, aki egy kisvároskában lakik. Van neki barátnője Mindy, és van neki ellensége Faith és van egy olyan srác, aki tetszik neki, Jake. Átlagos felállás. De persze nem is fantasy könyv lenne, ha a főhős nem lenne különleges. Őt bizony csak örökbe fogadták és igazából romániai hercegnő, Antanasia Dragomir. Megjelenik Lucius Vladescue, aki pedig bejelenti, hogy ő egy vámpír, főhősünk is az, és bizony ők ketten el vannak jegyezve kiskoruktól. És nincs mit tenni, ott marad, és mindenáron megfelelő menyasszonyt akar faragni a lányból. Persze Jessica matléta, szeret lovagolni, ő maga takarítja az istállót, és cseppet sem hisz a vámpírokban.
Megint egy vámpíros történet? Igen. Megint napon járnak a vámpírok? Igen. Sablonosnak tűnik a történet? Igen. De mégis a kivitelezés nagyszerű. Az író nagy tehetséggel fűszerezi humorral a sztorit, mozgatja a karaktereket, és egyszerűen megvan minden a sztoriban, ami egy laza szerelmes történethez kell. A vámpírok itt is (sajnos) a napon járnak, de mégis élvezhető és mégis a vámpírok igenis kegyetlenek. Az írónak érzéke van ahhoz is, hogy ott rövidítse a sztorit, ahol kell és azt a jelenetet nyújtsa el, amit kell. És még egy valami, amit nagyon értékeltem, hogy végre a vámpír úgy beszélt, hogy tényleg észre lehet venni, hogy régimódi, nem csak úgy írják, hogy az.
Összességében egy jó kis regény, ami épp úgy ér véget, ahogy kell, semmi kivetni való nincs. Ezek után kíváncsian várom az írónő következő regényét, ami szintén romantikus, de nem vámpíros.

Kedvenc karakter: Lucius

Ami kifejezetten tetszett: Az írásmód, végre egy régies vámpír

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá: Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről: Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

További információk

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá: Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről: Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

További információk

Kelley Armstrong: The Unquiet Past (A nyughatatlan múlt)

Hogy akadtam rá: Kelley Armstrong fanatikus vagyok. Sorozat: A Secrets című kiadói sorozat része, ami egy univerzumban játszódó, önálló kötetekből áll. Úgy általában az egészről: Ez a könyv kicsit kitűnik Armstrong többi regénye közül, részben azért, mert olyan kis rövid és talán nem tudta rendesen kiélni magát az írónő. A The Unquiet Past egy 7 részes „sorozat” tagja, ahol felkértek kanadai ifjúsági írókat, hogy egy rejtély, az árvaház leégése köré írjanak könyveket. A szereplők ugyan ismerik egymást annyira, nagy összefüggés nincs a hét történet között, a szereplők nem beszélnek egymással, de ötletesnek találom így összefűzni a sztorikat, és egy univerzumot létrehozni. Viszont talán ettől is volt olyan furcsa ennek a könyvnek a fantasy szála. Az elején teljesen hozta a Sötét erő sorozat hangulatát, olyannyira egyforma volt a szellemek és a főhős látomásainak ábrázolása, hogy azt hittem, Armstrong ugyanabba az univerzumba helyezi a dolgot, és ugyanaz Tess képesség

További információk

Gigi olvasmányai

Keresés ebben a blogban