Ugrás a fő tartalomra

Holly Black: Tithe - Tized


Hogy akadtam rá: Cassandra Clare barátnője Holly Black. Egymás sorozatába beleírták egymás szereplőit. Gondoltam, itt az ideje, hogy megkeressem a Mortal Instrumentses utalást.

Úgy általában az egészről: Nem szeretem a csak tündéres történeteket, mégis mennyi ilyet olvasok. Mert megtudják úgy írni, hogy szeressem. A főszereplő, Kaye élete nem irigylésre méltó, legalábbis szerintem. Édesanyja mindenáron rock sztár akar lenni, csak nem jön neki össze. XY a pasija és épp énekelnek, azzal kezdődik, hogy Kaye egy csikket rak az anyja sörébe, hogy leellenőrizze mennyire is részeg amaz... Itt már kezdtem elásni a sztorit, de nem! Teljesen magával ragadott. Miután Kaye édesanyját megtámadja a pasija, Kaye-ék elköltöznek a nagyihoz, ahol régen is laktak, és ahol Kaye-t sokszor látogatták tündér barátai. Mindig is azt hitték, hogy csak kitalálta őket, de persze, hogy léteznek, most bezzeg sehol nem találja őket.

Elmegy barátnőjével pasizni... És ott a barátnője pasija rátapad Kaye-re, amikor a lány éppen vmi lábatlan falóval szórakozik, pontosabban elképzeli, hogy a ló talpra áll. És tényleg, még a csávó is látja. Majd Kaye megijed, elszalad, és egy erdős részen (?), talán parknál észrevesz egy sebesült tündért, akiből kiszedi a nevét, mert tudja, hogy a tündérek utálják, és kiderül, hogy ez a tündér lovag megölte az egyik régi tündér barátját, mert ellopott egy sütit.

Kaye-ről kiderül, hogy ő pixie, csak elcserélték, tehát az igazi Kaye valahol tündeföldön él, és tényleg. A régi gyerekkori tündérbarátai azt kérik tőle, hogy áldoztassa fel magát a Tizeden, amit a magányos tündérek ajánlanak fel 7 évenként az Unseelie Királynőnek. És igazából megmentenék, de ha kiderül, hogy az Unseelie Királynő csalt a Tizeddel, vagyis nem embert áldoz fel, akkor szabadok lennének a magányos tündérek. Persze Kaye belemegy, de a végén kiderül, hogy senki sem az, aminek látszik. Közben pedig legjobb barátnője testvére segíti, Corny, akit szintén csapdába ejt a tündérföld.

Nagyon jó kis történet, teljesen magával ragadott, a négyest csak azért kapta, mert az elején nem vagyok kibékülve a szereplővel, dohányzik, lop, stb. És mégis afféle hősnek van beállítva, persze létezik ilyen is, de 16 éves szereplőnek valahogy nekem ez sok. Attól még jól meg van írva, és egyből mentem a következő részre.

Kedvenc karakter: Corny

Ami kifejezetten tetszett: a tündérek világa

Ami nem tetszett: az elején Kaye jelleme

A történet: 4/5 pontból

A karakterek: 4/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Megjegyzések

  1. Hello!

    Jók a kritikáid :) Azt szerettem volna kérdezni hogy találkoztál a könyvben szereplőkkel a Csontvárosból??

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Mármint mire gondolsz? Hogy melyik két szereplő szerepel a Csontvárosban és ebben is? Ennek a sorozatnak a 2. részében van egy hintó, fekete lovakkal (ami Claryt és Jace-t viszi a Csontvárosba), a főszereplő lány nem látja, csak egy fekete kocsit, de a fiú mellette, igen, mert neki megvan a Látása. A Csontvárosban ez úgy szerepel, hogy Clary leírja, hogy látott egy leborotvált hajú lányt, és egy raszta hajú fiút, akinek csak egy ép szeme volt.

    VálaszTörlés
  3. szia.!:)tetszenek a kritikaid es gratulalok ehhez a sok olvasashoz is:) szeretnek erdeklodni hogy ezt magyarul olvastad-e es ha igen akkor nem-e tudod veletlenul hogy hol talalhatnam meg a neten, mert norvegiaban elek es nem igazan tudok magyar konyvek kozelebe jutni, ezt a konyvet is norvegul kezdtem el de nem igazan tetszik az ahogy norvegul megfogalmazzak a dolgokat...ha minnel elobb valaszt tudnal adni annak nagyon orulnek.:) elore is koszonom:)

    VálaszTörlés
  4. @Névtelen: Most az egyszer felengedem ezt a kommentet, csak hogy még egyszer elmondhassam, hogy NEM pártolom a kalózkönyveket és ez nem letöltős oldal. Mivel a könyv magyarul nem jelent meg és nem támogatom a kalózfordítást, ezért nem tudok segíteni. Amazonról felteszem, meg tudod szerezni angol nyelven.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Kelley Armstrong: The Unquiet Past (A nyughatatlan múlt)

Hogy akadtam rá:   Kelley Armstrong fanatikus vagyok. Sorozat: A Secrets című kiadói sorozat része, ami egy univerzumban játszódó, önálló kötetekből áll. Úgy általában az egészről: Ez a könyv kicsit kitűnik Armstrong többi regénye közül, részben azért, mert olyan kis rövid és talán nem tudta rendesen kiélni magát az írónő. A The Unquiet Past egy 7 részes „sorozat” tagja, ahol felkértek kanadai ifjúsági írókat, hogy egy rejtély, az árvaház leégése köré írjanak könyveket. A szereplők ugyan ismerik egymást annyira, nagy összefüggés nincs a hét történet között, a szereplők nem beszélnek egymással, de ötletesnek találom így összefűzni a sztorikat, és egy univerzumot létrehozni. Viszont talán ettől is volt olyan furcsa ennek a könyvnek a fantasy szála. Az elején teljesen hozta a Sötét erő sorozat hangulatát, olyannyira egyforma volt a szellemek és a főhős látomásainak ábrázolása, hogy azt hittem, Armstrong ugyanabba az univerzumba helyezi a dolgot, és ugyanaz Tess képesség