Stephenie Meyer, Kim Harrison és más szerzők: Pokoli Báléjszakák

2009. június 23., kedd

Hogy akadtam rá: Stephenie Meyer műveit kutattam. Még angolul kezdtem el, de megvártam a magyar megjelenést utána. És ismét csak nagy piros pont a Könyvmolyképzőnek. Reméljük, hogy a többi részét is kiadják ennek a novelláskötetnek. Ugyanis van egy ilyen "Hell"-es = poklos novelláskötet sorozatféleség, amibe a leghíresebb fiataloknak szóló fantasyt író szerzők írogatnak.

Úgy általában az egészről: Az alapja ennek a kötetnek, hogy a bál legyen természetfeletti, bármi megtörténhet. A fülszövegen azt olvassuk, hogy vámpírokat végeznek ki, angyalok csapnak össze démonokkal, és a Nagy Kaszás visz bálba. Bevallom a Nagy Kaszás keltette fel az érdeklődésem a legjobban, és tényleg az lett a legjobb történet. Na, de szépen sorban.

Akad nekünk egy Meg Cabot novellánk A pusztító lánya címmel. Sosem olvastam Meg Cabotot, meg is van az oka, hogy miért nem fogok többet. A történet szerint van egy vámpírölő = pusztító, akiből vámpír lett, sajnos, és a lánya folytatja a munkáját, amíg apuci otthon kikísérletezi a vámpírság ellenszerét. Engem kifejezetten nem fogott meg ez a történet. Nem volt rossz sem. Kellemes, kis tényleg tini olvasmány. A vámpírok visszaváltozhatnak, ha a teremtőjüket megölik, ez még a Bűbájos Boszorkákban elment, de ott se néztem jó szemmel. Valahogy nekem az alaptartozéka a vámpírnak, hogy végleges döntés.

A következő Lauren Myracle novellája. Életemben nem hallottam az írónőről, viszont a novellája isteni. A virágcsokor címet viseli és azt gondoltam, hogy ez valami romantikus, cukros sztori lesz. Tévedtem, de még mekkorát. Adott három barát, ebből egy fiú, és természetesen főhősünk szerelmes belé, és azt várja, hogy elhívja a bálba. Elmennek egy jósnőhöz, aki ködös dolgokat mond, és találnak nála egy virágcsokrot, ami állítólag három kívánságot teljesít. Erre csak a közhelyet tudom mondani: vigyázz, mit kívánsz!

Madison Avery és a Nagy Kaszás a KEDVENCEM ebből a kötetből, pedig azt hittem Meyer viszi a pálmát, de nem. Csupa meglepetés ez a kötet. Ezt a novellát Kim Harrison írta, magyarul a Boszorkányfutam jelent meg tőle, a többit nem adták ki, lehet érdeklődés hiány miatt, pedig a Harrison tud ám írni. Az alaptörténet: Adott Madison, akit az apjához száműzött édesanyja, mert általában kiszökdösött éjszaka, majd persze elmegy bálba egy bizonyos Josh-sal, akiről kiderül, hogy csak az apja kérésére vitte el, de feltűnik egy helyes srác...

Csók és ármány Michele Jaffe-től: Hmm... ez a novella történetileg átlagos. Egy lány, szintén bálproblémákkal, amúgy taxi sofőrősdit dolgozik, és szeretne bepasizni, ezért önsegítő könyveket olvas. Az elején a prológus, amolyan Alkonyatos (legalábbis én ott olvastam először, de biztos máshol is használták már) előbb látunk a végéből ízelítőt, aztán történik meg minden. A főhősünk persze nem átlagos, amolyan szuperhős féleség, szuper ereje/hallása van. Ami kiemelendő, hogy jó a humora, és végig vidultam hazafelé a Könyvhétről a héven, az emberek nagy örömére.

Az utolsó zárónovella pedig, amit jó, hogy a végére tettek, hiszen sokan emiatt vették meg a könyvet, ahogy én is, az Stephenie Meyer műve. A Földi pokol novellára vártam egy csomót. Mikor elkezdtem angolul olvasni a kötetet, akkor is sorba haladtam, de végül a harmadik novellánál megálltam, mikor láttam, hogy magyarul is megjelenik, úgy döntöttem, anyanyelvemen olvasom el a maradékot, meg persze újra majd az előzőeket (kivétel Meg Cabotot). Ebben a világban angyalok és démonok vannak, szerencsére Meyer új témával rukkolt elő, és meghagyja a mi kis vámpírjainkat csak a Twilight sagában. Meyer a vámpírok után sem kutatott, csak belevágott, ahogy ő képzelte, és jó ez így. A történetben adott Gabe, aki mindenkin segít, a párja jól otthagyta, de ő maga a nyugalom. És van egy lány, aki minden gonoszság hátterében áll. A történetben a démon világ felvázolása *hatásszünet* aranyos. Ez a történet szuper, tényleg, és el is tudom így fogadni, ötletesen ki van találva, fejet hajtok Meyer előtt. Gondolom más is így volt a vámpírokkal, akik ellenzik a gyengéd Twilight vámpírokat, mint én a démonokkal. Ellentétben annyival, hogy vannak gonosz, véres vámpírok, és azok a normálisak a sagában, a démonokra itt annyit tudok mondani, hogy gonoszkodnak, és mégis... nekem még mindig az aranyos jelző ragad rájuk. Szóval nem ez lett szerintem a kötet legjobbja, pedig arra számítottam.

Végül is csak ajánlani tudom a kötetet. Lehet rajta derülni, borzongani, tényleg vegyes a választék jó íróktól. Már csak szurkolni kell, hogy a Love is Hellt és a Vacations from Hellt is kiadják.

Az egész: 5/5 pontból

A borító: 3/5 egy kék virág. Az eredeti borító(k) jobban tetszettek. Nem tudom melyik kiadáson volt, ahol egy pár táncolt és a férfinak/fiúnak csontváz keze volt, az tetszett nagyon. Ezzel sincs semmi gond, csak 1: az Alkonyatra emlékeztet, nagyon, 2: képen szépen néz ki, de élőben...

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Blog contents © Gigi olvasmányai 2010. Blogger Theme by Nymphont.