Melissa Marr: Wicked Lovely - Veszélyes Játék

Hogy akadtam rá: Amazon.com-on megtetszett a borítója :D

Várható magyar megjelenés: 2010. szeptember - Kelly kiadó.

Úgy általában az egészről: A Mortal Instruments után elkezdtem angol YA (fiatal felnőtteknek szóló) fantasykat keresni. Tetszett a borító. Belsőre viszont... Nincs vele nagyobb baj, élvezhető könyv, másként nem raknám ki kedvencnek, és nem venném meg a történethez kapcsolódó mangát, de valahogy mégis hiányzik ebből a részből történetileg valami. Na, de kezdjük az elején.

Adott egy lány, Aislinn, akinek egy: rohadt bonyolult neve van, ok nélkül, tehát így ismét előugrik a Mary Sue kép, vagyis a túl tökéletes karakter. De ez hagyján, elvileg kimondani könnyebb a nevet, mint leírni. Szóval Aislinn látja a tündéreket, megvan a Látás képessége, de úgy kell tennie, mintha nem venné észre őket. Ugyanis a tündérek kegyetlenek, és előszeretettel vakítják meg a látó embereket. A nagyanyja neveli, édesanyja meghalt. Van egy barátja, Seth, aki igazából tök jó pasi, és Aislinn még szerelmes is belé, de nem akarja elrontani a dolgot. És persze ilyen nagy csajozós volt anno Seth. De aztán kibújik a szög a zsákból, hogy ő a mi főhősünkbe szerelmes.

Seth karakterével alapjaiban van gondom. Mikor Aislinn elmondja, hogy léteznek tündérek, kijelenti, oké, segítek. Pedig nem úgy volt leírva, hogy olyannyira hinne a fantasztikus lényekben. De ez nem baj. Egyszerűen hihetetlen ez a karakter, én úgy vettem ki, hogy egy nagymenő és csajozós... és mégis olyan romantikusan viselkedik.

A történetről: van két királyság, legalábbis ebben a könyvben még csak ezek vannak előtérben. A Nyár Udvar és a Tél Udvar (végre leírhatóbbak az udvar nevek a tündéreknél, ez piros pont). A Tél Udvar uralkodik, a Nyár királynak pedig megkötötték az erejét, és akkor kaphatja vissza, ha megtalálja az elveszett Nyár Királynőt. A királyunk, Keenan, mindig álmodik egy lányról, azt felkeresi, eléri, hogy belé szeressen, és egy próba elé állítja. Vagy elvállalja a próbát az illető, vagy nem kockáztat, és békésen átváltozik Nyár tündérré (kis viháncoló lánnyá). A próba maga, hogy fel kell emelni a Tél Királynő pálcáját, ha a Hideg nem költözik bele a lányba, akkor ő az elveszett Nyár Királynő. Ha mégis megkapja a Hidegséget, akkor ő lesz a Tél Lány, és magában hordozza a Hideget, egyetlen társa egy farkas, egészen addig, amíg Keenan nem találja meg a következő "áldozatát", akkor pedig figyelmeztetnie kell a lányokat, hogy ne vállalják el a próbát. Ha valaki mégis elvállalja, és az kapja meg a Hideget, akkor a Tél Lány felszabadul, de marad tündér.

Ez a történet jó, de a kidolgozás néhol hagyott kivetnivalót. Nem mintha én tudnék ilyet írni. Csak így olvasva, volt egy nagy bökkenő az egészben. Az egyetlen nagy potenciális drámára okot adó jelenetet is elrontja a főhős gyors reakciója.

Összességében kellemes kis történet, nekem túl cukros, akár az Alkonyat, de nem hasonlítható hozzá. Átlagos kis fantasy könyv, amit lehet élvezni egy unalmas délutátnon. Kíváncsi vagyok a másik két részre is, amik nem függnek szorosan egymáshoz (úgy hallottam), inkább az első és a harmadik rész jön egymás után Aislinn szemszögéből, ezért együtt olvasom a kettőt. A második rész Aislinn egyik barátnőjének szemszögéből íródik (ne kérdezzétek, túl sok név van, nem tudtam megjegyezni.)


Kedvenc karakter: Keenan

Ami kifejezetten tetszett: A tündérek kidolgozott világa.

Ami nem tetszett: Seth.

A történet: 3/5 pontból

A karakterek: 4/5 pontból

A borító: 6/5 pontból, gyönyörű borító