Ugrás a fő tartalomra

Laurell K. Hamilton: Strange Candy - Furcsa Cukor


Hogy akadtam rá: Elkezdtem LKH műveit felkutatni.

Úgy általában az egészről: Laurell K. Hamiltont Anita Blake-kel és Merry Gentryvel azonosítjuk. Vagyis az elég erotikus könyvekkel. Én még személy szerint nem olvastam sem a Nightseert, aminek a világa ebben feltűnik (ezek után biztos el fogom), sem a Nagyúr Halálát (nem tudom, pontosan mi a címe). A borítóból az ember azt gondolná, hogy tele van olyan novellákkal, ami szexuális töltetű, pedig nem. Meglepő, hogy LKH szex nélküli történeteket is ír, és még milyen jól. Nem tudom, miért kellett elferdíteni az Anita Blake sorozatot, de ez a novelláskötet szerencsére mellőzi az erotikát, nagyjából.

Vannak itt nekünk Anita Blake novellák. Those who seek forgiveness (Akik megbocsátást keresnek): ez egy olyan sztori, ami eredetileg lett volna az Anita Blake, itt még nincs se Jean-Claude, se Richard, csak Anita, aki zombikat éleszt fel, ez a munkája. Kicsit másabb itt, hogy lesz az emberből vámpír, csak akkor lesz az, ha valamilyen természetfölötti lény megharapja az illetőt még életében. Viszont jó kis történet egy nőről, aki fel akarja éleszteni a férjét, hogy az megbocsásson neki. Másik AB novella a Selling Houses (Házak eladása), ami azt mutatja be, most hogy a vámpírok legálisak, hogyan változik meg egy mindennapi ember élete, esetünkben egy ingatlanosé. Van egy kísértetjárta ház, ahol brutális gyilkosság volt, és senki nem akarja megvenni, megoldás: vámpírok. A harmadik és egyben utolsó AB novella a The girl who was infatuated with dead (A lány, aki belebolondult a halálba): A Leláncolt Nárcisszusz előtt játszódik, amikor Anita próbálja tartani magát mindenegyes alkalommal, amikor Jean-Claude közelébe jut, adott a történetben egy aggódó anya és egy eltűnt tinédzser, no meg egy vámpír, aki sikeresen megöleti magát.

Nézzük az egyéb történeteket, amik nem tartoznak egy fandomjához sem:

Lust of cupids (A kupidók vágya): Ez aranyos kis történet. Komolyan, nem gondoltam volna, hogy Hamilton tud ilyet is írni. A világban a kupidók nyíltan éldegélnek, és különböző nyilakkal hozzák össze a szerelmeseket.

The Edge of the Sea (A tenger pereme): LKH élt a tenger mellett, és ha jól olvastam, 4-szer majdnem meg is fulladt. Ebből jött, hogy vonzódik a tengerhez, de fél is tőle. Ezért alkotta meg ezt a novallát, amit ő "melankólikusnak" nevez. Egy lányról szól, akinek a barátnőjét megöli egy sellő.

A Scarcity of Lake Monsters (A taviszörnyek ritkasága): Hamilton gondolt egyet, és megalkotta azt a világot, ahol minden lény létezik. Egy mágikus nemzetiparkban játszódik a történet, ahol a kutatók többek között azon is ügyködnek, hogy rájöjjenek, hogyan is szaporodnak a tavi szörnyek. Ez a történet is tetszett, ahogy az összes többi, de ez különösen, és természetes, hogy szomorú vége van.

A Clean Sweep (Tiszta seprés): Hamiltonnak még kicsi volt a gyereke, amikor kértek tőle egy szuperhősös novellát, hát tudta, hogy milyen szuperhőst választana akkor. Így megalkotta Házimunka Kapitányt. Vicces sztori, ahogy szegény szuperhőst mindenki csak takarítani hívja, és a régi ellenfelei már mind nyugdíjba vonultak, és a vége is frappáns.

Here be Dragons (Sárkányok lesnek rátok): Ez a sztori az Agave 100-ban is olvasható. Elvileg LKH sci-finek mondja, olyan emberekről szól, akinek különleges képességeik vannak. Ez volt az első novella, amit tőle olvastam. Jó, jó, de nem ez a legjobb alkotása.

Ezek után márcsak a Nightseer világában játszódó novellái maradtak. Mindegyik bemutatja a világát, és ez tetszett, egy-két érdekes, izgalmas, kikapcsolódásra alkalmas novella.

A Token for Celandice (Egy emlék/zálog Celandice-nak): Adott Celandice egy fehér gyógyító, akinek az erejét megfertőzték, és felkérik főhősünket, hogy segítsen neki. A történetben, mind majdnem mindegyik Nightseeres novellában feltűnik egy démon, akivel a főhősünk alkut köt, és hogy hogy jár vele?

Stealing Souls (Lelkeket lopni): Ez az első története LKH-nak, amit eladott. Mellette pedig nagyon megszerettem a főszereplőjét, kár érte, hogy csak még egy novellát írt hozzá, nem pedig egy könyvet. A főhős Sidra, egy tolvaj és vérkardja, Vérszipoly/Vérszívó, akinek imádom a humorát. Sidra családjának lelkét ellopta egy gonosz varázsló, azt szerzi vissza.

The Curse-Maker (Az Átokgyártó): Ismét Sidra és Vérszipoly sztori, vannak dalnokok/bárdok ebben a világban, akiket elvileg nem szabad bántani. Hát Sidra legjobb barátját, a bárdját megátkozták, és megkeresi, hogy ki tette.

Geese (Libák): Egy boszorkány, aki libaként rejtőzik, majd szembenéz családja gyilkosával.

House of Wizards (Varázslók háza): Egy ember nő és egy varázsló férfi házassága. Bemutatja, hogy mennyire fontos is, ha valaki házias (mert állítólag LKH csodálja az ilyen nőket), és hogy ez a képessége hogy teszi helyre az egész varázsló famíliát.

Winterkill (Fagyhalál): Adott egy földboszorkány, aki Edward szerű karakter, bérgyilkos. Megölték a családját, ezért bosszút állt. De a gyilkos anyja még keresi azt a földboszorkányt, aki megölte pici fiát.

Összességében kellemes sztorik, jó olvasgatni őket. A Nightseer világa lenyűgözött, és tervezem, hogy elolvasom, jó lenne magyarul látni ezt a kötetet a polcokon.


Az egész: 5/5 pontból

A borító: 4/5 szerintem egyáltalán nem illik a könyv belsejéhez, mondjuk LKH-hoz oké.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   A Barrett család élete összeomlik, amikor az egyik lányuk, Marjorie skizofrénia jeleit kezdi mutatni. Mivel az orvosi kezelés úgy tűnik, nem használ, a családapa a hitébe menekülve a helyi paphoz fordul, aki pedig ördögűzést javasol. A család anyagi gondjai megoldása végett pedig beleegyeznek, hogy valóságshow-ként közvetítsék az egészet. Viszont az egész tragédiába torkollik, amiről tizenöt év után, Meredith, Marjorie kishúga nyilatkozik egy bestseller írónak. Noha a szimpla horrorok nem az én asztalom, az ördögűzés témája mindig is érdekelt, ezért kétség sem férhetett hozzá, hogy ez a könyv azonnal a várólistámra kerül. Nem teljesen azt kaptam, amire számítottam − borzongató horror −, viszont annyira a bőröm alá kúszott a könyv, hogy abszolút nem csalódtam. A Szellemek a fejben ereje abban rejlik, hogy igazából egy kommentár a horror műfaj egészére, és ezáltal egy nagyon intellige