Ugrás a fő tartalomra

Neil Gaiman: Törékeny Holmik


Hogy akadtam rá: Alig vártam már, hogy kiadják. És lám hamarosan meg is jelent magyarul.

Úgy általában az egészről: Neil Gaiman és novellák. Ennyiben akár jellemezni lehetne, aki ismeri Gaimant, tudja mire számítson. Tudtam, hogy kell ám hozzá erő, nekiülni, hiszen nem mindig vidám (sőt) történetekkel ajándékoz meg minket. Sokan hasonlítgatják a novellásköteteit, akkor én is. Való igaz, a Tükör és Füstöt jobban kedveltem, de ez is megállja a helyét. Ismét akadnak olyan rövid szösszenetek, amikkel én nem tudok mit kezdeni (pl. Végezetül). A versek és ilyen szösszenetek ebben a kötetben kifejezetten tetszettek, az Utasítások az egyik kedvencem.

A smaragzöld tanulmányt érdekes volt olvasni, ugyanúgy a Kavicsok az Emlék fasorról című novellát, és a Harlekin szeret és a Keserű zacc is ebbe a kategóriába tartozik. Amit szívesen elolvastam, mégsem fogott meg. A Gondtalan boldogság derék fiúknak adatik is még idetartozik.

A Falatok és falatozók, a Susan problémája nálam a gyomorforgató kategóriába mennek, ez az amikor olvasok a buszon, és utána csak meredek előre egy ideig.

De inkább az abszolút kedvencek: Október a székben - ez nagyon megfogott, egyszerűen nem lehet leírni miért. Arcasincs pórok átokvert arái az iszonytató szomj éjének tiltott zugolyában, A másik, Szössz, Tizenöt nagyarkánum a vámpír tarot-ból - ezek mind mind abba a kategóriába tartoznak, amit bármikor imádok elolvasni. Nehéz Gaiman novellákat jellemezni, tényleg, legalábbis számomra.

A napmadár, amit ugye a lányának írt ajándékba, egy kicsit lazább Gaiman mű, aranyosabb fajta és akkor idesorolnám még a Hogyan beszéljün bulin csajokkalt is.

De amire nagyon vártam, és jó hogy a végére került, legalább az maradt az utolsó falat, a Völgy császára, ahol ismét mítoszokat elevenít meg számunkra Gaiman, kedvenc hősünket megragadva, igen Árnyékot hozta vissza az Amerikai Istenekből. Miután elolvastam, azt kívántam, bár csak írt volna még ehhez egy-két kötetet. Még megteheti, de Gaiman nem az a sorozatolós fajta.


Az egész: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból, ismét az Agave dícseréte ^^
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is
6 megjegyzés
További információk

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére
Megjegyzés küldése
További információk

Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   A Barrett család élete összeomlik, amikor az egyik lányuk, Marjorie skizofrénia jeleit kezdi mutatni. Mivel az orvosi kezelés úgy tűnik, nem használ, a családapa a hitébe menekülve a helyi paphoz fordul, aki pedig ördögűzést javasol. A család anyagi gondjai megoldása végett pedig beleegyeznek, hogy valóságshow-ként közvetítsék az egészet. Viszont az egész tragédiába torkollik, amiről tizenöt év után, Meredith, Marjorie kishúga nyilatkozik egy bestseller írónak. Noha a szimpla horrorok nem az én asztalom, az ördögűzés témája mindig is érdekelt, ezért kétség sem férhetett hozzá, hogy ez a könyv azonnal a várólistámra kerül. Nem teljesen azt kaptam, amire számítottam − borzongató horror −, viszont annyira a bőröm alá kúszott a könyv, hogy abszolút nem csalódtam. A Szellemek a fejben ereje abban rejlik, hogy igazából egy kommentár a horror műfaj egészére, és ezáltal egy nagyon intellige
Megjegyzés küldése
További információk