Ugrás a fő tartalomra

Kelley Armstrong: Exit Strategy - Kilépési Stratégia


Hogy akadtam rá: Kelley Armstrong Darkest Powers sorozata nagyon tetszett. Gondoltam, elolvasok tőle még valamit, de a másik sorozata iszonyat hosszú. :D

Úgy általában az egészről: Talán ez az egyetlen nem fantasy mű az oldalon. Furcsa. Kelley Armstrong még ezzel is le tudott kötni. Gratula neki. Ezt a könyvet úgy fogalmaznám meg, hogy a Darkest Powers írásmódja felnőtteknek és az Alias (kedvenc sorozatom) keveréke. Jó, itt kevesebba kütyü, de vannnak benne álruhák, stb.

Kezdjük a sztorival: Adott nekünk egy ex-rendőr Nadia Stafford, aki egy kis szállót vezet. Miért ex? Mert fogta és lelőtte az egyik gyanúsítottat, amikor az csak cigiért nyúlt, nagy botrányt kavart, a szülei és még a pasija is elfordultak tőle. Azóta bérgyilkos egy helyi maffia családnak. Jó ez így neki, csak bűnösöket öl meg, akik lehet, nem kapnák meg a megérdemelt büntetésüket. Megkereste őt anno egy másik bérgyilkos, bizonyos Jack, ő tanítja, ő a mentora úgymond. A gondok akkor kezdődnek, mikor Jack megjelenik. Elmondja, hogy Nadia utolsó gyilkosságát a mostani sorozatgyilkosnak a Helter Skelter (össze-vissza) gyilkosnak tulajdonítják. Nadia azt se tudja, miről van szó, ő az ilyenek elől elzárkózik. Jack felajánlja, hogy nyomozzanak együtt, mert ez a HS gyilkos valószínű, hogy bérgyilkos, és a rendőröknek minden bérgyilok gyanús. Megnehezíti az ő munkájukat. Nadia kisebb vonakodás után belemegy. Lesz ám itt csapat is. Az első akihez mennek, Jack régi mentora, és egy öreg néni, igen nyugdíjas bérgyilkos. Tele van a könyv nyugdíjas bűnözőkkel, aranyosak. :D

Szóval nyomozgatnak, és még összeruccan pár bérgyilkos, akiknek Jack nem akarja bemutatni Nadiat, sokan azt is hiszik, hogy ők kavarnak, pedig nem. De aztán persze kibontakozik a románc is, illetve csak olyan Darkest Powersesen, azaz látjuk, hogy Jack kedveli/szereti Nadiát, Nadia pedig vonzódik Jackhez, de tuti biztos benne, hogy Jack csak a társat látja benne. Megjelenik egy rendőr/ügynök bérgyilkos is, Quinn, akinek szintén tetszik Nadia és elkezdi csapni a szelet, Jack meg féltékeny, Nadia pedig nem is gondol erre. Vicces helyzetek, poén, sok-sok kávé, és nyomozás tarkítja a cselekményt. Jó kis könyv, bár hosszú, és szerintem kicsit lassan haladnak a nyomozással, de attól még letehetetlen könyv, mert az olvasó egyszerűen vagy azt akarja, hogy jöjjenek már össze Nadiaék, vagy azt, hogy többet tudjunk meg Jackről, vagy egyszerűen izgalmas részek vannak, főleg, hogy néha a gyilkos szemszögéből is látjuk a dolgokat.

Elvileg csak két részes a könyv. De remélem, Armstrong még folytatja, megérné.

Kedvenc karakter: Jack

Ami kifejezetten tetszett: ismét csak a romantika, a szereplők

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Kelley Armstrong: The Unquiet Past (A nyughatatlan múlt)

Hogy akadtam rá:   Kelley Armstrong fanatikus vagyok. Sorozat: A Secrets című kiadói sorozat része, ami egy univerzumban játszódó, önálló kötetekből áll. Úgy általában az egészről: Ez a könyv kicsit kitűnik Armstrong többi regénye közül, részben azért, mert olyan kis rövid és talán nem tudta rendesen kiélni magát az írónő. A The Unquiet Past egy 7 részes „sorozat” tagja, ahol felkértek kanadai ifjúsági írókat, hogy egy rejtély, az árvaház leégése köré írjanak könyveket. A szereplők ugyan ismerik egymást annyira, nagy összefüggés nincs a hét történet között, a szereplők nem beszélnek egymással, de ötletesnek találom így összefűzni a sztorikat, és egy univerzumot létrehozni. Viszont talán ettől is volt olyan furcsa ennek a könyvnek a fantasy szála. Az elején teljesen hozta a Sötét erő sorozat hangulatát, olyannyira egyforma volt a szellemek és a főhős látomásainak ábrázolása, hogy azt hittem, Armstrong ugyanabba az univerzumba helyezi a dolgot, és ugyanaz Tess képesség