Ugrás a fő tartalomra

Stephenie Meyer: Eclipse - Napfogyatkozás


Hogy akadtam rá: Kalandos volt, az biztos. Szeretem a Harry Pottert, nyilvánvaló. És ugye vannak a fanfictionok (fanok által írt történetek), abban a shippek (párosítások). Nah, ott a kedvencem a Tom Denem/Hermione Granger páros, és sokan szeretik és csinálnak hozzá videókat youtube-on. Feliratkoztam az egyik ilyen videó készítőre, vagyis kapok értesítést, ha új videót csinál. Feltöltött egy Alex/Hermione videót (az Alex Rider sorozatból) és a Twilight film előzetese volt alatta hang. Hmm... Annyi esett le, hogy ez egy igazi film lesz, és hogy valamiféle halhatatlanokról szól. Rákerestem az eredeti előzetesre. És láttam a bűvös "Based on Book" feliratot. Én azokat imádom, szóval rákerestem a könyvre (bevallom hibám, tényleg neten olvastam először, de az égiek látják lelkem, anyám meg a számlát meg a könyvespolcot - megvan mind a négy rész angolul és a magyar puhakötéseseket is megvettem).

Úgy általában az egészről: Ez az a rész, ahonnan már egybefolyt a sorozat. Nagyobb akció ugye nincs ebben a sorozatban, ami nem gond, jó ez így, letehetetlen és páratlan könyv a maga nemében. Csak mit ír ilyenkor az ember erről? Tetszett, és tudom, hogy vittem magammal ebookban a gólyatáborba, mert nem bírta ki nélküle. :D Úgyhogy amikor volt egy kis időm, tábortűznél ezt olvastam, és a többiek csak furán néztek rám. Erről jut eszembe, akkor még nem volt magyarul Alkonyat, de mégis találkoztam a táborban egy Alkonyat fannal. Azért ez nagy szó. :D

Viszont vissza erre a részre. Edward/Bella/Jacob. Nagyjából ennyiben lehetne ezt jellemezni. Megtudunk egy csomó szép/jó/tanulásgos farkas legendát, amit szintén szerettem benne, de más igazából ebből meg sem maradt. Ja, igen, hogy jön a rosszgonosz vámpír, és Bellát akarja, még mindig, ugyanis az előző kötetben nem kapták el. Ez a történet. Közben lehet szurkolni, hogy ki nyeri el a lány szívét: Jacob? vagy Edward? Én persze Team Edwardos vagyok *zászló elő, és nagyban mutogatja a táskáján lévő feliratot* A kedvenc részem az volt, mikor a sátorban a két fiú beszélgetett. Bár elég valószínűtlennek tartom, hogy Bella pont félig ébren volt akkor, de mégis, ennek a könyvnek egy ilyen apróság sem árthat.

Kedvenc karakter: Edward, Alice, Emmett

Ami kifejezetten tetszett: Az érzelmek leírása.

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Megjegyzések

  1. Oh. Favorit könyvek egyike. Igazából ebben a részben szörnyen megutáltam Jacobot. Sajnálatos módon ez az utálat nem múlt ez a negyedik rész végével. Amikor olvastam olyan lelkiállapotom volt, hogy egyszerűen nem tudtam elviselni, hogy Edwardnak hogy esik az egész. Ilyen vagyok sajna. A legendák nagyon tetszettek benne. Az események jól követték egymást. A sátras jelenetet is nagyon szerettem.:) Király könyv / röviden ennyit próbáltam kifejteni:) /

    VálaszTörlés
  2. Igen, jó könyv, egyedül én csak azt sajnáltam, hogy ez már kifejezetten összemosódott nekem. De Meyer valahogy úgy ír, hogy letehetetlen a könyv, bármiről is szóljon. Jacobot én viszont úgy ahogy elfogadtam a negyedik részben. De szerintem csak a nézet váltás miatt, hogy egy picit a fejébe kerülhettem. Amúgy nekem mindig is a második marad a kedvencem a Twilightból. :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   A Barrett család élete összeomlik, amikor az egyik lányuk, Marjorie skizofrénia jeleit kezdi mutatni. Mivel az orvosi kezelés úgy tűnik, nem használ, a családapa a hitébe menekülve a helyi paphoz fordul, aki pedig ördögűzést javasol. A család anyagi gondjai megoldása végett pedig beleegyeznek, hogy valóságshow-ként közvetítsék az egészet. Viszont az egész tragédiába torkollik, amiről tizenöt év után, Meredith, Marjorie kishúga nyilatkozik egy bestseller írónak. Noha a szimpla horrorok nem az én asztalom, az ördögűzés témája mindig is érdekelt, ezért kétség sem férhetett hozzá, hogy ez a könyv azonnal a várólistámra kerül. Nem teljesen azt kaptam, amire számítottam − borzongató horror −, viszont annyira a bőröm alá kúszott a könyv, hogy abszolút nem csalódtam. A Szellemek a fejben ereje abban rejlik, hogy igazából egy kommentár a horror műfaj egészére, és ezáltal egy nagyon intellige