Ugrás a fő tartalomra

Libba Bray: Lázadó Angyalok

Hogy akadtam rá: A Könyvmolyképzősök újdonsága volt, de nem volt kedvem elolvasni először, mondván, hogy nem a mondern időkben játszódik. De a fogadott ikertesóm (Percy) ajánlotta.

Úgy általában az egészről: Végre itt a Rettentő Gyönyörűség folytatása. Mit is lehetne mondani? Nekem az első rész, akár zártnak is tűnt volna, de persze ez egy trilógia, és kíváncsian vártam, mi lesz. Mikor megláttam a karácsonyfa alatt a kötetet, az első benyomásom az volt, hogy jéé ez milyen vastag könyv. Persze ez még mindig egy napos olvasási határon belül maradt, de mégis megint előjött, ami egy sorozatnál szokott. A második kötet hosszabb, már csak a színvonalat kéne tartania.
De lássuk a sztorit: Van nekünk egy prológusunk, amit Kartik szemszögéből látunk, elkapják, és jól megszidják, hogy mit is tett Gemmával. A lényeg az, hogy a Raksana azt akarja, hogy Gemma az ő nevükben kösse meg a mágiát a birodalmakban, ehhez meg kell találnia a Templomot. Szóval Kartiknak ha kell, udvarolnia kell Gemmának, távol tartania tőle minden más pasit, rá kell vennie, hogy keresse meg a Templomot és át kell vernie, hogy a hatalmat a Raksanának adja. Utána pedig meg kell ölnie.
Gemmát látjuk ezután, aki a szokásos szarkasztikus hangulatban készül a karácsonyra. Mindenki hazamegy, kivétel az ösztöndíjas Ann-t, de persze ezt is megoldják. Aztán még ugye látogatják a két hónapja halott Pippának emelt oltárféleséget is.
A történet lényegében két szálon fut: a Templom keresése és persze az élet a viktóriánus korban. Ugyanolyan jól leírja Bray a régi kort, ahogy eddig. Mindent megértünk és mindent átélünk. Gemmának akad még egy jóképű, gazdag udvarlója is Simon Middleton képében. Jó a történet, izgalmas, de sajnos mindent ki lehet találni, ki a gonosz, ki mit akar. Ami persze nem baj, amíg jól van megírva.
Azért kap csak négy pöttyöt, mert túl elhúzottnak találom. Mi már rájövünk sok mindenre, de Bray hagyja tovább futni a szálakat, és sokszor feleslegesnek éreztem pár cselekmény darabkát. Magyarán: röviden el lehet mondani, miről szól az az 500 oldal, ezért kár volt ennyire elhúznia. Néha-néha le kellett tennem a kötetet, mert valahol beleuntam. De végül is egy nap alatt azért végeztem vele. Kíváncsian várom a befejező részt.

Kedvenc karakter: Simon

Ami kifejezetten tetszett: A kor ábrázolása, a nem tökéletes karakterek, az egyik karakter háttértörténete

Ami nem tetszett: nincs senki komolyabban megkedvelhető karakter, kifejezetten zavar, hogy mennyiszer átvágják Gemmát, mégis barátnők, túlságosan elhúzott történet

A történet: 4/5 pontból

A karakterek: 4/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Megjegyzések

  1. Nekem az első kötetnél volt olyan érzésem, hogy Felicity azért barátkozik csak Gemmával, mert át tudja juttatni a Birodalmakba... A másodikkal még mindig csak szemezek, de a te hibádból egyszer már majdnem rávetettem magam, hogy elolvassam :D Nem tettem meg :D És igazad volt, Simon tényleg ott van a fülszövegben...
    Hát, kíváncsi leszek rá, mert tényleg azt olvastam sok helyen, hogy jobb, mint az első kötet, és még néhányan így is rövidnek találták...

    (by Percy)

    VálaszTörlés
  2. Nekem is ez az érzésem, hogy az összes lány csak azért barátkozott vele. Van is az elején olyan szöveg, amiből az derül ki: "Kit érdekel milyen veszélyes, bammeg, át akarunk menni!" Egyáltalán nem érdekli őket a mágia sorsa... Persze, megvan a maguk baja is, de Gemmának is. Ann meg oké, változatosság, hogy egy karakter, aki nem áll ki magáért, sem másokért, mégis annyira... annyira... idegesítő.

    Nekem azért volt elhúzva, mert már az előző könyvben rájöttem az itteni nagy titokra. Így amíg ők kerülgettek, addig én unatkoztam és csak a kor lefestése kötött le. De Bray még így is tud írni.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú