Ugrás a fő tartalomra

Dia Reeves: Slice of Cherry (Egy Szelet Cseresznye)

Hogy akadtam rá: Dia Reeves megvett engem örökre a Bleeding Violettel.

Kedvcsináló idézet: "- Én vagyok a Csontfűrészes Gyilkos lánya - suttogta. - Miből gondoltad, hogy én jó lennék?"

Úgy általában az egészről: Kit és Fancy, a két testvér, imádja egymást, és bármit megtennének egymásért. Utálják a város többi lakóit, csak egyedül édesanyjuk érti meg őket. Kinézik őket, hiszen édesapjuk akkora bűnt követett el. A két lány alig várja, hogy végre belevágjanak a nyárba és azt tegyék, mint mindig, de édesanyjuk jól kitolt velük, ugyanis beíratta őket nyári órákra, ráadásul külön! És ha ez nem lenne elég, még a Cherry tisztásra is ki kell menniük az évente megrendezett ünnepségre, amire most lett elég idős (tizenöt éves) Fancy.
Hogy mégis mi olyan különleges ebben? Kezdjük elölről.
Van Kit és Fancy, akiknek édesapja a hírhedt Csontfűrészes Gyilkos, aki több tucat embert vágott apró darabokra és ásott el szanaszét a kis, texasi városkában. Mindenhol utálkozó tekintetekkel találkozik a két lány, de ők attól még szeretik apjukat, és alig bírják elviselni, hogy most a halálsoron van. Fancy, aki nem átlagos tizenöt éves lány, az a vágya, hogy visszamehessen az időben, és szóljon apjának, hogy ne gyilkoljon. Fancynek ugyanis megadatott a látás képessége, és így elegendő nagy víz képében más helyeket tud látni, sőt nem csak ezen a világon létező helyeket! És ha ez nem lenne elég, el kell menniük az évente megrendezett ünnepségre a Cherry tisztáson, ahol Cherry, a két lány őse, szellemként járkál és teljesíti Portero lakosainak kívánságát. De persze jön a jól ismert mondás: vigyázz, mit kívánsz!

Legelőször is ezt kell megjegyeznem a történetről: TE ATYAÚRISTEN! Oké, haladhatunk tovább. A fogalmazása másabb, mint a Bleeding Violeté, az írónő másik könyvéé, de hiszen ott egy mentális beteget láttunk E/1-ben, itt E/3-ban követjük Fancyt. Ugyanolyan precízen válogatja a szavakat Dia Reeves, és ezzel véglegesen bekerült a nagyon nagy kedvenc íróim közé.
Ami még megemlítendő, hogy minden fejezet elején Fancy álomnaplójából látunk lapokat, mindennap leírja, hogy mit álmodik a hősünk, és néha bizony igencsak előre vetíti, hogy mit várhatunk, vagy éppen, hogy mi zajlik Fancy lelkében.

Ugyanis ez a könyv nem izgalmas, nem annyira, mint a Bleeding Violet. Persze, itt is vannak emberevő szörnyek végig, de Fancy és Kit kemény csajok, ők maguk a szörnyek, hiszen imádnak felszabdalni és belezni.

Végig az egészet fekete humor fűszerezni, hiszen hahó! Két sorozatgyilkosról szól a könyv! Ez nem andalgós romantikus! Itt a fiúk áldozatokat hoznak a csajoknak ajándékba! Szóval érzékeny lelkűeket óva intek eme jól kidolgozott könyvtől. Nem, nem undorító és nem részletes, de fűrészelnek, darabolnak, felvágnak, kibeleznek, felrobbantanak embereket, lesz itt szemkidurrantás, agykiszedés, fülgyűjtés befőttesüvegben.

Szintén behozza a kemény témákat említésszinten Reeves, van itt nemi erőszak, Stockholm-szindróma, vérfertőzés, családon belüli erőszak és nekrofilia is. Tinédzser könyv, igen, ezért nem olyanra kell gondolni, mint Ellen Hopkins, ugyanis ez nem úgy komoly könyv. Ennek csak a mondanivalója az, de a körítésben jön a megszokott humor és a horror, és ehhez kell tényleg valami furcsa befogadóképesség, hogy annyira élvezni tudja az ember, mint például én.
A mögöttes tartalom itt szintén a szeretet, hogy a másikban mit el nem fogadunk. És megint a gyilkossággal mutatja be Reeves, egy igen extrém esettel, hogy igen, ha a másik öl, attól még ugyanúgy tudjuk szeretni. Ugyanakkor, ahogy a borítón lévő szlogen is mondja „Akit szeretsz, azt a legkönnyebb bántani.” Erről is szól. Meg a kapcsolatokban előforduló változásokról, mert az egész történet Kit és Fancy mindent legyűrő testvéri szeretetét mutatja be, de igen ám, Kit szerelmes lesz, és megtörténik az elkerülhetetlen, meg kell osztani az idejét a szerelme és a testvére/barátja között. Bármelyik barátságra rámondható az a hullámvölgy, amit Kit és Fancy átél és feldolgoz, és ettől olyan jó az egész sztori. Fancy pedig a felnőtté válás nehézségeivel küzd.
Mire számíthatsz, ha ezt a könyvet felveszed? Feltétlenül sok fekete humorra, belezésre, véres gyilkosságokra, és még azt is megtudhatod, mi a legjobb fogamzásgátló. (KIZÁRÓLAG DÉMONOKNAK!)

Kedvenc karakter: Fancy, Ilan

Ami kifejezetten tetszett: hogy fekete humorral tálalja YA fantasyban a nehezebb témákat, de mégis könnyed, SOROZATGYILKOSOKRÓL SZÓL

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 6/5 pontból

A borító: 6/5 pontból

Kiadó: Simon Pulse

Kiadás dátuma: 2011. január 4.

Oldalszám: 512 oldal

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

L. Frank Baum: Oz, a nagy varázsló

Hogy akadtam rá: Úgy éreztem, itt az ideje bepótolni a klasszikus meséket. Sorozat: Az Oz első része. Úgy általában az egészről: Dorothy nagybátyjával és nagynénjével él Kansasben, szürke élete viszont váratlan fordulatot vesz, mikor egy tornádó felkapja a házával együtt és Ozban landol, egy mágikus helyen. Találkozik az Északi Boszorkánnyal, aki segítségül annyit mondd neki, hogy el kell mennie Ozhoz, a nagy varázslóhoz a Smaragdvárosba, ő majd haza tudja juttatni a lányt. Így hát Dorothy nekivág a sárga köves útnak, és kalandjai során több barátot is szerez, a Madárijesztő, a Bádog Favágó és a Gyáva Oroszlán személyében. Igazság szerint – lehet, ez az én hiányosságaimat mutatja – ebből a meséből szintén nem láttam feldolgozást, csak talán gyerekkoromban valami színpadi darabot. (Ködösen rémlik csak már.) Annyit tudtam, hogy az ikonikusnak számító sárgaköves úton mennek hőseink, és hogy ki mit akar kérni Oztól, no meg a Nyugati Gonosz Boszorkány képe is lebegett előttem, szóval íg...

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú...

Cassandra Clare: City of Glass - Üvegváros

Hogy akadtam rá: Először lett a Harry Potter, aztán sok-sok fanfic író. Köztük Cassandra Claire, aki miatt életemben először fent maradtam egész este, hogy elolvassam a ficét, a Draco Trilógia első részét. Hamarosan megtaláltam a második részt, de akkor nem voltam jó angolos, nem tudtam tovább olvasni. Viszont megszerettem az írását. Imádtam a humorát, saját magát is kiparodizálta, és a cselekmény. Isteni. Lehet, hogy másnak a Gyűrűk Ura titkos naplók ismerős. Azt is ő alkotta. Csak leszedte netről műveit, mert megalkotta első regényét, a City of Bonest, és felvette a Cassandra Clare írói nevet. Úgy általában az egészről: Alig vártam ezt a könyvet, hogy megtudjam végre, mi lesz Claryvel és Jace-szel, és ki hal meg? Ugyanis a szerző elárulta, hogy az egyik Lightwood meghal. Az Alec fanok elkezdtek poénkodni, hogy kinek a halála viselné meg Alecet és hogy akkor inkább haljon meg Max, Alec kistestvére. A kritika innentől spoileres AZ ELSŐ KÉT RÉSZRE NÉZVE! A HARMADIK RÉSZBŐL FŐBB DOLGOK...