Ugrás a fő tartalomra

Melissa Marr: Made for You (Neked szánt az ég)

Hogy akadtam rá: Melissa Marr rajongó vagyok.

Úgy általában az egészről: Eva Tilling Jessup, a déli kisváros egyik legnépszerűbb lánya, szimplán azért, mert két neves és gazdag család leszármazottja, és ezért is játssza el azt a szerepet, amit tőle elvárnak: állandóan megjelenik a bulikon, amiket nem igazán élvez, és olyan fiúval randizik, aki szintén gazdag családból származik és a családja elfogad, még ha éppenséggel a régi legjobb barátjába, Nate-be szerelmes. De Nate valamilyen okokból már egy jó ideje nem beszél a lánnyal és ha teheti, nyilvánosan mindig ellöki magától, és azóta már sikerült a fiúnak a "férfi szajha" hírnévre is szert tennie, annyi lány fordul meg az ágyában. De a békés kisváros életét felbolygatja, amikor Evát valaki elüti, és a rendőrség azt gyanítja, hogy nem véletlen baleset történt. És persze, nem is, a gyilkos úgy hiszi, hogy Isten vezérli abban, hogy megtisztítsa a várost a hazugoktól, de örül, hogy Eva túlélte a balesetét, mert nyilvánvalóan Isten megkegyelmezett a lánynak, hogy a mi gyilkosunk meg tudja tanítani Evát arra, hogyan éljen tisztességes életet, és végre együtt lehet a lánnyal, mert szent meggyőződése, hogy Evát az Úr neki teremtette. Eva pedig a balesetét követően látja a körülötte lévők bekövetkezendő halálát látomásokként, amiről nem tudja, hogy csak hallucinál vagy tényleg igaziak-e…

A fülszöveg látomásos nyomozást ígért gótikus hangulattal és megszállott gyilkossal, és mivel tudom, hogy Marr nagyon jól tud hangulatot teremteni, úgy gondoltam, ez valami picit borzongató tini thriller lesz… és teljesen mást kaptam. A könyv egyetlen kiemelkedő része a gyilkos nézőpontja, ugyanis a regény felét ő narrálja, és bár nem nehéz kitalálni, ki ő (főleg, hogy nincs annyi szereplő, hogy jól összekavarjon minket), nem éreztem idegesítően egyértelműnek. Marr nem akarta nagyon titkolni előlünk, így nem is próbált félrevezetni, és az olyan frusztráló "jajj, biztos a pasim a gyilkos" elem is kimarad innen, hála az égnek.

Viszont valahogy mégis ez a könyv buktatója, ugyanis mivel tudjuk, ki a gyilkos, és a főhősök nem nagyon nyomoznak, csak az utolsó hetven oldalon kezdenek el tippelgetni, és igazából úgy jönnek rá a tettes kilétére, hogy az bevallja nekik, így nem nagyon volt feszültség, amit egy thrillerben elvárna az ember. Plusz a gyilkos szemszöge teljesen ellentétes hangulatú volt, mint a főhősöké, és így olyan érzetem támadt, mintha két különálló regényt olvasnék. Ugyanis a főhősök része nem más, mint egy romantikus regény, és őszintén én annyira nem azt akartam most olvasni…

Amit nagyon hiányoltam az pedig a látomások volt, ugyanis bár vannak, és a főszereplő teljesen reálisan kezeli őket - először azt hiszi, hogy hallucinál -, mégis úgy éreztem, ez a szál teljesen felesleges és erőltetett volt. Nagyon nagy potenciál lett volna ebben a cselekményelemben, esetleg látni, hogyan változtatja meg a halálokat Eva, hogyan próbálja megakadályozni őket, vagy hogyan jön rá lassan, hogy talán ezek nem hallucinációk. Ehelyett kapunk egy romantikus sztorit, amiben elvesznek a látomások, mert hiába látja őket a főhős, nem tesz semmit, mert mire bebizonyosodik, hogy valódiak, a gyilkos kb. már fel is fedte magát, így egyetlen mozzanatra van hatással csak Eva eme képessége: mégpedig, hogy a végén tudja, hogy a gyilkos hogyan fog meghalni, ezért nem fél belépni a kelepcéjébe.

És ez volt a másik idegesítő dolog a könyvben: míg az elején a tinédzser főhőseink tiniként viselkedtek, a végére csak sikerült beépíteni Marrnak azt a nagyon hihetetlen dolgot, hogy a tinédzserek oldják meg az ügyet a rendőrök helyett. Ugyanis a rendőrség képtelen utánanézni a gyilkos által hagyott üzenetek jelentésének (bár utalnak rá, hogy elkezdték, de mégis nem éreztem belőle semmit, hogy nyomoznának), míg a főhősünk az internet segítségével megoldja. És eléggé furának tartottam, hogy ha a gyilkos odasétált a főhős házához, és otthagyott neki ajándékokat, akkor a rendőrség hagyja, hogy a tinédzser lány egyedül maradjon otthon, nem érdekel, hogy milyen szuper jó biztonsági rendszerük van, és hogy néha eljár ott egy-két járőröző rendőr a ház előtt. Igazából mivel a főhős dúsgazdag, itt a legjobb megoldás az lett volna, ha elutazik a városból… de ez senkinek eszébe sem jut, csak hogy az ügyet megoldhassa a főhősünk.

Ami viszont kifejezetten kellemes volt a regényben az Eva, bár nincsenek nagyon kidolgozott karakterek − csak mint egy krimiben, vagyis mindenki elég felejthető −, mégis ami látszott belőle, az igazán felfrissítő volt az átlagos YA szereplők mellett. Eva azzal küzd, hogy be van skatulyázva a családja hírneve miatt, és bár nem érzi kellemesnek a helyzetet, mégis megteszi, amit tőle elvárnak, de annyira nem csinál belőle súlyos helyzetet, hogy a semmin sírna. Viszont nem is gondolja jónak, hogy Jessup városkájában az ő családjának ekkora hatalma van, és sosem él vissza vele, sőt, tesz is a társadalom által elvárt szabályokra és az embereket nem a pénzük és hírnevük alapján ítéli meg, hanem a személyiségük miatt, és hűségesen kiáll a barátai mellett.

Ami még rendkívüli volt, hogy hiába van egy lány, aki amúgy minden második YA regényben a "gonosz ellenség" szerepét kapná, Eva tudja, hogy a lány élete sem tökéletes, és bár gonosz dolgokat tesz Eva ellen, nem olyan nagy dolgok, hogy utálja a lányt, és amikor tipikusan mindenki azt a lányt hibáztatná, Eva mindenkit lebeszél róla, hogy nem ő tehet róla. Tehát végre hiányzik egy könyvből a nőkbe nevelt nőgyűlölet, és ezzel a helyzettel jó pár társát figurázza ki a regény.

Nagyon jó volt látni, hogy Eva nem buta, ha a rendőrség kérdez tőle valamit, nem próbál hazudni, nem próbálja eltitkolni a valóságban nem olyan fontos tini perpatvarokat, csakhogy nehogy folt essen valaki hírnevén, és ezzel nem generált felesleges drámát. Ezek mellett Evának vannak még nagyon reális reakciói: a balesetben egy életre megmaradó sebhelyeket kapott, és bár aggasztja őt, hogy ki hogy fog rá reagálni, és nem szereti magát a tükörben nézni, nem csak ekörül forognak a gondolatai, és tudja, hogy milyen szerencsés, hogy egyáltalán életben maradt. Attól függetlenül nagyon reális reakciói vannak arra, hogy mihez kezdjen a sebekkel az arcán, amit szintén kellemes volt látni tőle, és egy kis szomorúságot − habár nem sokat − csempészett a könyvbe.

A romantika tipikus marri romantika, ha lehet ilyet mondani, mivel eddig minden könyvében szerepelt ilyen: A legjobb barát fiú, aki helyes, menő, minden lány odavan érte, és a barátság szépen átalakul valami mássá és ezt realizálják a szereplőink. Itt is ugyanez van, és bár Eva csak későn jön rá, hogy Nate viszonozza az érzelmeit, nem szenved azon annyit, hogy a fiú nem szerelmes belé, inkább örül annak, hogy valaki támogatja és hisz benne.

Viszont megjelenik egy szintén marri fogás: a különleges képességet egyből elfogadja minden legjobb barát. Noha Grace, Eva barátja, először reálisan arra gondol, hogy Eva a fejsérüléstől lát képeket, vagy a szemével van valami (ami igen nevetséges kifogás), utána nagyon hirtelen, éles váltással már el is fogadja, Nate reakciójáról ne is beszéljünk. Így egy kicsit úgy éreztem, hogy a regény vége már összecsapottabb, hiszen minden konfliktusforrást félresöpör Marr.

A Made for You nem rossz regény, csak egy kis egyszerű romantikus történet, és abból is eléggé a tucat könyvekből való. Egy délutánra tökéletes kikapcsolódás lehet, de nagyobb mélységek nem rejlenek benne, elég felejthető történet.



Kedvenc karakter: -

Ami kifejezetten tetszett: a gyilkos nézőpontja

Ami nem tetszett: nincs hangsúly a látomásokon, sem a lelki traumán

A történet: 4/5 pontból

A karakterek: 4/5 pontból

A borító: 4/5 pontból

Kiadó: HarperCollins

Kiadás dátuma: 2014. szeptember 16.

Oldalszám: 368 oldal

Honnan: saját, e-book

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Természetfeletti lény szerinti ajánlók

Mivel annyira unatkoztam a The Haunted olvasása közben, csináltam szép polcokat molyon. Amiből jött az, hogy miért ne írnám össze ennek az eredményét a blogomon. Észrevettem, hogy sokan kérnek tőlem úgy ajánlást, hogy „legyen vámpíros,” vagy „legyen szellemes,” és valljuk be, mindenkinek megvan a kedvenc lénye fantasyban, ezért gondoltam, hogy írok egy ilyen posztot. Kaptam olyan ajánlást, hogy írjak TOP 10-es listát vámpíros könyvekből, de mivel a többi lény sajnos háttérbe szorult még eddigi olvasmányaimban, és nem akarom őket sem kihagyni, ezért egybevonok mindenfajta lényt.

Nem spoilerezek, így aminek a fülszövegéből nem egyértelmű, hogy milyen lény a főhős pasija (lásd példának okáért Dark Divine) azt nem fogom oda ajánlani. Plusz, amit én nem tartok annak (lásd Káprázat), azt nem fogom oda ajánlani. Szóval teljesen szubjektív vélemény lesz, mint eddig is megszokhattuk, és természetesen tetszési sorrendbe fogom szedni az ajánlásokat.


AZ ÉJSZAKA LÉNYEI, AZAZ A VÁMPÍROK

Szerintem ez…

Top 10: Kedvenc Romantikus Regény

MIVEL VALAMIÉRT EZ A POSZT VAN ÁLLANDÓAN A NÉPSZERŰ BEJEGYZÉSEK KÖZÖTT, SZERETNÉM FELHÍVNI A FIGYELMET, HOGY VAN FRISSEBB ÉS FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ LISTÁM EBBEN A TÉMÁBAN [ITT].

Sokan szeretik a romantikát, és ezért olvasnak romantikus könyveket. Na már most én nagyon válogatós vagyok. Ritka az, ahol tényleg átérzem a dolgokat. A felnőtt irodalomban az a baj, hogy pornósítják és ott is inkább csak a testi vágy van előtérben (természetesen ez csak azokra vonatkozik, amiket én olvastam), az ifjúsági fantasyknál meg az írónénik ritkán emlékeznek rá, milyen volt 16-18 évesen tényleg szerelmesnek lenni, ezért csak nagy szavakkal vagdalkoznak. Felsorakoztatom a 10 legjobb romantikus regényt, amit én olvastam, és SZERINTEM a legjobban mutatják be az érzelmeket. Ezeknek a könyveknek általában nincs nagyobb témája, minthogy egy pár összejön (vagy nem), szóval nem nyomozós-akciós fantasyk. És javarészt ifjúsági regények, mert én is nagy részben azt olvasok. Nem, nem fogok külön csak magyar listá…

Top 10: Kedvenc romantikus regény

Mostanában megrögzötten néztem, hogy mely posztokra van kereslet, és valamilyen úton-módon a régi Top 10 romantikus könyves listám időről-időre előkerül a legolvasottabb bejegyzések közé. Ezért felötlött bennem az a gondolat, hogy írok egy újabb posztot, de most mindenféle kategória szerint (a többi kategória később várható), és ezt ám frissíteni is fogom, ahogy változik. (Mert most ahogy ránéztem a régi listámra, elszörnyedtem, hiszen a sorozatok folytatásai eléggé lerontották a színvonalat.) Előre leszögezem, hogy klasszikus és szépirodalmat nem teszek fel listákra, mert nem egy kategória a szórakoztató irodalommal, így tehát a legjobb romantikusok között persze, hogy ott van számomra az Üvöltő szelek, de a végén a klasszikusok kilöknének minden modern regényt. :)

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2014. február 17.)

10. Victoria Schwab: Az Archívum (ifjúsági, 3 részes sorozat)
Minden testnek van egy története, egy képsorozat, amelyet csak a Könyvtárosok olvashatnak. A …