Laurell K. Hamilton: A Nevető Holttest

2009. április 19., vasárnap


Anita Blake visszatér!
A város legdögösebb vámpírvadászának és halottkeltőjének még mindig nincs pasija, de problémája annál több. Először visszautasítja egy gazdag és befolyásos üzletember felkérését, hogy támasszon fel egy háromszáz éves holttestet. Nagy hiba. Aztán magára haragítja a valaha élt egyik leghatalmasabb vudu papnőt. Ez még nagyobb hibának bizonyul. Ha mindez nem lenne elég, Anita belekeveredik egy véres gyilkosságsorozatba is, melynek titokzatos elkövetője a békés kertvárosokban lakó családokat veszi célba. Lehet, hogy minden mindennel összefügg? Anitának minél előbb meg kell oldania a rejtélyt, ha nem akar újabb ártatlan áldozatokat. És kénytelen ellenállni a város új vámpírura, Jean-Claude csábításának is, különben mindörökre búcsút mondhat a lelkének.

Hogy akadtam rá: Gimnáziumban az egyik barátnőm mutatta. Aztán elolvastam az első részt, és egyből mentem megvenni mind az ötöt, ami addig megjelent.

A kritikában/értékelésben/mondókámban (bárminek is nevezzük) valószínűsíthetően spoiler van. Aki még nem olvasta a könyvet, az csak a maga felelősségére olvasson bele.

Úgy általában az egészről: Az Anita Blake második kötete. Azt hiszem, a Harry Potter után ez volt az első sorozat, amit olvastam. Jó tulajdonsága ennek a könyveknek, hogy lehet ragaszkodni a szereplőkhöz, ez előnyére vált a későbbi köteteknél. De maradjunk még csak a második résznél.

Mivel szerintem a könyvborítós leírás nagyjából mindent elmond a cselekményről, ezért most azt hiszem, kihagyom. Meg persze, ez volt az a rész, amit annyira nem kedveltem. Mások szerint ez már kidolgozottabb, jobb rész lett. Szerintem... nagyon rossz. De ez a saját véleményem. A karakterek, Anita beszólásai még mindig tetszettek. De maga a történet szerintem nagyon előre megjósolható volt, mármint, hogy ki a gyilkos. Volt pár gyanúsított és jéé tényleg azok lettek. Inkább erről többet nem írok. :)


Kedvenc karakter: Jean-Claude

Ami kifejezetten tetszett: A karakterek kidolgozottsága, a jól felvázolt világ.

Ami nem tetszett: Aaaa... történettel itt alapjaiban voltak gondjaim.

A történet: 3/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból. A magyar Anita Blake borítók szerintem a legszebbek.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Blog contents © Gigi olvasmányai 2010. Blogger Theme by Nymphont.