Ugrás a fő tartalomra

Laurell K. Hamilton: Véres Csontok


Ez az ügy már első hallásra is rázósnak tűnik, és aztán csak egyre bonyolultabb, véresebb és veszélyesebb lesz.
Anitának egy ősrégi temető halottait kellene feltámasztania, hogy a segítségükkel elsimíthassanak egy egyre élesebb vitát. A megbízók ugyanis luxusszállodát készülnek építeni a hegyek közé, de a Bouvier család azt állítja, az őseik abban a földben nyugszanak, tehát a terület őket illeti. Anita úgy érzi, nincs a birtokában minden információ. Mintha elhallgatnának előle bizonyos dolgokat.
Aztán itt vannak a brutális gyilkosságok, melyeknek meg kellene találnia az elkövetőjét. Úgy tűnik, egy vérszomjas vámpír garázdálkodik a környéken, ezért Jean-Claude is a helyszínre siet, és az ő rivalizálása egy másik nagyhatalmú vámpírmesterrel csak tovább bonyolítja a helyzetet. Titokzatos halálesetek, egy temetőnyi zombi, egy fogságából kitürni készülő szörnyeteg - de a vámőírvadász lelkére mégsem ezek a dolgok jelentik a legnagyobb veszélty. Talán Anita ezúttal túl közel engedi magához Jean-Claude-ot. Talán...

Hogy akadtam rá: Gimnáziumban az egyik barátnőm mutatta. Aztán elolvastam az első részt, és egyből mentem megvenni mind az ötöt, ami addig megjelent.

A kritikában/értékelésben/mondókámban (bárminek is nevezzük) valószínűsíthetően spoiler van. Aki még nem olvasta a könyvet, az csak a maga felelősségére olvasson bele.

Úgy általában az egészről: Az Anita Blake ötödik kötete. Végre Anita nem St. Louisban tevékenykedik, így mennek el halottkeltő ügyben Larryvel. Közben LKH megcsillogtatja írói tehetségét, már nem csak vámpírok és vérállatok szállják meg a könyvet. :) Tündérek és még egy mumus is életre kel. Ez a kötet is egy remekül sikerült AB rész.


Kedvenc karakter: Jean-Claude

Ami kifejezetten tetszett: A karakterek kidolgozottsága, a jól felvázolt világ, a történet.

Ami nem tetszett: Olyan nem volt. :)

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból. A magyar Anita Blake borítók szerintem a legszebbek.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

L. Frank Baum: Oz, a nagy varázsló

Hogy akadtam rá: Úgy éreztem, itt az ideje bepótolni a klasszikus meséket. Sorozat: Az Oz első része. Úgy általában az egészről: Dorothy nagybátyjával és nagynénjével él Kansasben, szürke élete viszont váratlan fordulatot vesz, mikor egy tornádó felkapja a házával együtt és Ozban landol, egy mágikus helyen. Találkozik az Északi Boszorkánnyal, aki segítségül annyit mondd neki, hogy el kell mennie Ozhoz, a nagy varázslóhoz a Smaragdvárosba, ő majd haza tudja juttatni a lányt. Így hát Dorothy nekivág a sárga köves útnak, és kalandjai során több barátot is szerez, a Madárijesztő, a Bádog Favágó és a Gyáva Oroszlán személyében. Igazság szerint – lehet, ez az én hiányosságaimat mutatja – ebből a meséből szintén nem láttam feldolgozást, csak talán gyerekkoromban valami színpadi darabot. (Ködösen rémlik csak már.) Annyit tudtam, hogy az ikonikusnak számító sárgaköves úton mennek hőseink, és hogy ki mit akar kérni Oztól, no meg a Nyugati Gonosz Boszorkány képe is lebegett előttem, szóval íg...

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú...

Cassandra Clare: City of Glass - Üvegváros

Hogy akadtam rá: Először lett a Harry Potter, aztán sok-sok fanfic író. Köztük Cassandra Claire, aki miatt életemben először fent maradtam egész este, hogy elolvassam a ficét, a Draco Trilógia első részét. Hamarosan megtaláltam a második részt, de akkor nem voltam jó angolos, nem tudtam tovább olvasni. Viszont megszerettem az írását. Imádtam a humorát, saját magát is kiparodizálta, és a cselekmény. Isteni. Lehet, hogy másnak a Gyűrűk Ura titkos naplók ismerős. Azt is ő alkotta. Csak leszedte netről műveit, mert megalkotta első regényét, a City of Bonest, és felvette a Cassandra Clare írói nevet. Úgy általában az egészről: Alig vártam ezt a könyvet, hogy megtudjam végre, mi lesz Claryvel és Jace-szel, és ki hal meg? Ugyanis a szerző elárulta, hogy az egyik Lightwood meghal. Az Alec fanok elkezdtek poénkodni, hogy kinek a halála viselné meg Alecet és hogy akkor inkább haljon meg Max, Alec kistestvére. A kritika innentől spoileres AZ ELSŐ KÉT RÉSZRE NÉZVE! A HARMADIK RÉSZBŐL FŐBB DOLGOK...