Ugrás a fő tartalomra

Cressida Cowell: How to Cheat a Dragon's Curse (Így cselezd ki egy sárkány átkát)

Hogy akadtam rá: Az első részből van film.

Sorozat: Az Így neveld a sárkányodat 4. része.

Úgy általában az egészről: Beköszöntött a tél, így a sárkányok hibernálták magukat, mégis az ifjú kalóztanoncoknak ez nem ok a pihenésre: nagy megmérettetés áll előttük, síelve kell vadászniuk. Természetesen a hősünk, Hablaty (Hiccup) nem éppen az az izmos viking, és bár nem olyan szörnyű vadászásban, mint Halvér (Fishlegs), mégis megszánja szerencsétlen madarakat és direkt lő mellé, úgy is megszokta, hogy az egész törzs lenézi, hiába ő lesz majdan a következő törzsfőnök. Viszont valami történik Halvérrel, valami, amire senki nem tudja a magyarázatot, ám talán köze van ahhoz, hogy az előző kötet végén megharapott valakit egy halálos mérgű sárkány. Vajon Halvér meghal, vagy Hablatynak sikerül megmentenie?
A harmadik rész függővége után nagy izgalommal vettem kezembe a kötetet – és igen, gyerekmesét olvasok, mert most semmi más nem megy le –, és Cowellben nem csalódtam, hozta a színvonalat. Ugyanaz az elbűvölő világ, könnyed humorral és izgalmas kalandokkal, amiben ott rejtőzik egy halom morális tanulság.

Hablaty tényleg egy minta szereplő, és imádnám, ha ifjúsági regényekben is találkoznánk ilyenekkel. Ténylegesen kilóg a többiek közül, nem szép, nem izmos, ráadásul szerencsétlen is, és ott a nagy nyomás, hogy meg kell felelnie a törzsfőnöknek, hiszen övé lesz majd a vezetés szerepe, mégis mindenki kineveti. Azt hinné az ember, hogy három rész után már kezdik megtanulni a vikingek, hogy az erő nem éppen mindig előre való, és hogy néha gondolkozni is kéne, de hát így nőttek fel, nehezen változik meg a véleményük, tehát a könyv ugyanabban a sémában épül fel, mint a többi. Hablatyot lenézik, történik valami, ő viszont előveszi a bátorságát, az eszét, és a jó szívét és hiába ő ment meg mindenkit, nem kap elismerést.

Itt már előrevetült, hogy talán, talán fog változni valami a történetben, hogy haladunk előre, hiszen amúgy 10 részes lesz a könyvsorozat, nem több. Végre Hablaty apja mintha kezdené felfogni, hogy Takonypóc bizony meg akarja ölni Hablatyot, és hogy talán Hablaty egymaga, a saját módján, felér ahhoz, hogy törzsfőnök legyen, bár én még mindig úgy látom, hogy a vikingeknek kéne felnőnie.

Hablaty az, amiért igazán érdemes olvasni a könyvet, annyi jóság van benne, én pedig tényleg ritkán mondom jó oldalon álló szereplőkre, hogy szerethetőek. Hablaty még mindig az egyetlen, aki tisztelettel bánik a sárkányokkal, a többiek állatoknak gondolják őket, akiket ostoroznak és a többi, és jó volt látni, hogy Hablaty az eszével győzi meg a sárkányokat, hogy segítsenek neki.

Míg sajnáltam, hogy ebben a kötetben Fogatlan szinte alig szerepelt, addig legalább Hablaty és az apja közötti viszony ismét előtérbe került, pár igazán megindító jelenettel.

A főtémája ennek a résznek, hogy a Sorsot meg lehet-e változtatni, látjuk ezt Norber, a Nem Normálisnál, akit soha senki nem játszott még ki a fej vagy írás játékával, kivéve Hablaty. És Norbert azt a tipikus babonás felfogást testesíti meg, hogy ha létezik egy prófécia, akkor az biztos igaz, viszont Hablaty köszöni szépen, ő nem kér ebből, van elég gondja így is, meg sem fordul a fejében, hogy a történetben szereplő jóslat igaz lenne, jól kineveti és racionálisan áll a problémához.

Akad sírós jelenet a könyvben, akad izgalom, és egy apró csavar a végén, amire nem számítottam. Szól az elkötelezett, őszinte barátságról, hiszen Hablatyot nem érdekli, hogy nem vet rá jó fényt, hogy Halvérrel, a fura, beteges árvával járkál ide-oda, ő az, aki igazán megérti, és erre van egy gyönyörű idézet is, amivel zárnám a kritikát:

„Néha csak egy Igaz Barát tudja, hogy mire gondolunk, mikor beszélni próbálunk.
Valaki, aki sok időt töltött velünk, gondosan meghallgat minket, hogy mit is akarunk mondani, és megpróbál megérteni.”

Kedvenc karakter: Hablaty, Fogatlan, Camicazi

Ami kifejezetten tetszett: a világ, a humor

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó: Little, Brown Books for Young Readers

Kiadás dátuma: 2010. április 20.

Oldalszám: 272 oldal

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Ann Redisch Stampler: How to Disappear (Így lehet köddé válni)

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónő könyveit. Úgy általában az egészről:   Nicolette-tel valami szörnyűség történik az erdőben, aminek következtében kénytelen elmenekülni otthonról. A régen népszerű lány most arra kényszerül, hogy újabb és újabb személyazonosságot vegyen fel és alkalmi munkákból tartsa el magát, nem sokáig maradva egy-egy helyen, nehogy rátaláljanak. Jack nem tudja lemosni magáról a bűnöző apja nevét, ezért is próbál annyira törvénytisztelő lenni, amennyire csak lehet. Viszont a börtönben lévő testvére, Don megbízza egy feladattal, amit muszáj lesz végrehajtania: El kell tennie láb alól Nicolette Hollandot, aki megölte az ismerősüket, Connie-t. Bár Jack eleinte vonakodik, a végén beleegyezik, mikor a maffiacsalád, akik megbízták a testvérét, figyelmeztetésként rágyújtják a házat az anyjára, és bár még nem esett neki baja, ki tudja, mi fog történni következőre. Stampler könyvei közel állnak a szívemhez, imádom a stílusát és a témaválasztásait, ezért is ö