Ugrás a fő tartalomra

Cat Adams: A vér dala

Hogy akadtam rá: Keresgéltem a friss megjelenések között.

Sorozat: A Vérdal sorozat 1. része.

Úgy általában az egészről: Celia Graves profi testőr, és nem akadály neki akár a természetfeletti szörnyek kiiktatása sem. De a mostani munkájával valami nem stimmel: egy kis kelet-európai állam hercegére kell vigyáznia, de különös módon démoni energiát is érzékelnek a műszerek, és a démonok nem éppen vicces ellenfelek. Celia rossz megérzése be is igazolódik, amikor csapdába csalják őket, és vámpíroknak esnek áldozatul, és Celia sem ússza meg, legalábbis nem épen és emberként.
A borító olyan csodálatos volt, hogy egyből kellett nekem ez a könyv, főleg, hogy nyomozós, felnőtt urban fantasyt ígért a fülszöveg, és már rám fért volna egy jó sztori. Megint mellényúltam.

A könyv eleje pörgősen indul, pár fejezeten belül belecsöppenünk egy mozgalmas és összetett világba, és máris jönnek a vámpírok és megtámadják a főhőst! Ennél a pillanatnál imádtam a könyvet, az ágyamon olvasva izgultam, hogy jajj, istenem mi lesz itt. Aztán Celia átváltozik, valami félvámpír féleséggé és innentől a könyv megtorpan. Értem én, hogy a főhősnek fel kell dolgoznia az őt ért változást, és ezzel még az elején jól is játszik a két írónő (mert ez az írói álnév, kettő darab szerzőt takar), de pár nap alatt játszódik a cselekmény, és hogy történjen is valami, és ne csak a főhős siránkozzon, Celia hirtelen elfogad mindent. Csak néha egy-két mondatban megjegyzi, hogy mégsem, és így hitelét veszti az egész.

Bár mindig történik valami Celiával, folyamatosan mozgásban van, és állítólag meg akarják ölni, mégis untam a könyvet. Végig inkább csak beszélnek róla, hogy őt bizony meg fogják ölni, és csak egyszer kerül életveszélyes helyzetbe, ami igen kevés. Látszik, hogy a szerzőpáros szeretne akciódús, nyomozós könyvet írni, van egy-két izgalmas jelenet, de rossz a történet felosztása. Az egészből az maradt meg, hogy Celia telefonál, telefont vesz, telefont feltölt, eszik, gyógyszert vesz és pszichológushoz jár. Noha a hitelességhez hozzátartoznak az emberi dolgok (mosdóba járás, evés, etc.), mégis itt több figyelmet és oldalszámot szenteltek neki, mint kellett volna, és hiába a jó világfelépítés, elveszett a kezdeti lendület.

Aki azt reméli, hogy nyomozós könyv lesz, azt ki kell ábrándítanom, ugyanis a herceges szál szinte semmit nem szerepel benne, és a „találjuk meg Celia mesterét” szálat is olyan gyorsan, egy mondatban elintézik, hogy csak csalódást hagyott maga mögött a könyv. Így még az alapötlet csillagos ötös lenne, hiszen van több érdekes cselekményelem, a kivitelezés egy nagy egyes.

Ami miatt még elvérzik az egész könyv: az érzelmek hiánya. A szerzők megjegyzik, hogy nekik teljesen normális életük volt, de szeretnek megtört karakterekről írni (és ki nem szeret róluk olvasni?), és hogy sokat kutatattak és olvastak a témában, hogy hihető legyen, sajnos, ez sem jött össze. Mivel nincs érzelmi mélység, a leírás inkább a függöny mintájára és a szexi női lábakra összpontosít, és nem Celia belső vívódására, így hihetetlen lesz az egész, és a drámai jelenteken inkább nevettem, mint sírtam. Van egy nagy gyász jelenet, valaki meghal, és a főhős inkább a titkárnő szexi lábát elemzi (amikor heteroszexuális Celia), meg a festék minőségét a szobában, minthogy leírja a veszteségét. Tőmondatokkal is el lehetne érni a kellő hatást a megfelelő szavakkal, itt viszont pont ez hiányzik. Rengeteg ilyen van, főleg Celia saját változása, és a sok szexi pasi körüli bizsergés. Ugyanis az említett haláleset után Celia öt pasira is begerjed, noha nincs szex a könyvben (hála az égnek), és inkább az köti le, hogy szép rucija legyen, minthogy épp egy számára nagyon fontos személy eltávozott az élők sorából.

A másik még, ami engem zavart: túl sok karakter van, én pedig ilyet általában nem mondok. A könyvből már csak 70 oldalam volt hátra, és még mindig új, fontos szereplőket hozott be a szerzőpáros, és ettől lett igazán prológusszagú az egész, (megjegyezném, hogy külföldön a 6. résznél tart a sorozat,) és egy halom szereplőnek alig van jelenete, pedig a főhős életében elvileg sokat nyomnak a latban…

A világfelépítés az, ami tetszett: minden féle lények léteznek, és nyitottan mindenki tud a mágiáról. Akadnak itt vérfarkasok, a már megszokott jogi igazságtalansággal, vámpírok, démonok, zombik, ghúlok, és médiumok, jövőbe látók. Viszont igazából semmit nem állnak le megmagyarázni, ami világkidolgozásban engem nem zavar, hiszen ettől lesz dinamikus, ha nem szöszölnek vele annyit, de itt is érezhető, ami a karaktereknél, hogy csak úgy bedobnak hirtelen dolgokat. Példának okáért a könyv felénél derül ki, hogy a főhős világ életében látta a szellemeket, de ja, bocs, most volt fontos. És a VÉGE! A KÖNYV VÉGE! Olyan idegesítően rémes fordulatot tettek bele, egy hülye kifogással, hogy átfejeltem a falat dühömben.

Van egy-két nevetséges jelenet benne: például, hogy a főhős félig vámpír, és a vérszomjától korog a gyomra. Sajnálom, de ezt sosem fogom tudni komolyan venni, és hogy csokis shake-ekkel pótolja a vért, mert az is elég tápanyag. Van a főhősnek olyan különleges képessége, hogy tengeri morajlásokat varázsol elő a gépeken, és a sirályok követik, ez hadd ne mondjam, mennyire komolyan jön le.

Igazság szerint megvan a potenciál a könyvben, hogy jó legyen, vagy akár, hogy a második rész sokkal ütősebb legyen (és logikusabb), lehet, hogy a két írónő azóta fejlődött. Maga az alaphelyzet és a világ érdekes lenne, de a történet túl lapos, és egyenetlen, de bizakodom, hogy a 2. rész talán javul, addig is csak a borítót tudnám kiemelni, ami nagyon gyönyörű!

Kedvenc karakter: -

Ami kifejezetten tetszett: a világ

Ami nem tetszett: a főhős agyi csököttsége, hogy minden pasi irtó szexi

A történet: 3/5 pontból

A karakterek: 3/5 pontból

A borító: 6/5 pontból

Kiadó: Egmont Dark

Kiadás dátuma: 2012. június 22.

Oldalszám: 384 oldal

Megjegyzések

  1. Hát...ha két szerző van, és YA fantasy a könyv, akkor az nekem mindig gyanús.:D A poszt alapján pedig nem is alaptalanul. Pedig de jó lenne végre egy igazi badass, sokat nyomozó hősnő, akinek szürkeállományból is kijutott!:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Connie: Ó, ez felnőtt könyv, és szerintem lesz is majd szex a következő részekben. Kétlem, hogy ennyi szexi pasival nem lenne szex...
      Amúgy én olvastam már jó könyvet szerzőpáros tollából, szóval az nem lenne akadály. :)

      Törlés
  2. Én is olvastam jót szerzőpárostól, csak az nem YA volt.:) Egyébként melyik könyvre gondolsz?:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Connie: Én az Elveszett Próféciákra gondoltam. Most így az ugrik be, ami regény. Ha képregény is ér, akkor a kedvencemet (The Unwritten) ketten írják végig, és tudom, persze, mondhatni, hogy más média, de akkor is ketten dolgoznak össze. YA-ban nem ugrik be nekem sem olyan, amit ketten írtak, majd gyerekkönyvben lesz olyan, ami még érdekel: Cassandra Clare - Holly Black és Melissa Marr - Kelley Armstrong. :)

      Törlés
  3. A Clare - Black páros könyve engem is nagyon érdekel, csak miért nem pár évvel idősebbek a szereplőik? Az úgy még sokkal jobb lenne.:D

    VálaszTörlés
  4. Gigi, köszi a kritikát! Már egy ideje vívódom, hogy abbahagyjam-e a könyvet, mert nagyon untat és az is nagyon zavar, hogy nem magyaráz meg semmit (még egy sorozat x-dik darabjában is több visszautalást/magyarázatot lehet találni, mint ebben). A Te írásod megadta a végső lökést, nem szenvedek tovább! Amúgy már többször jártam az oldaladon és nagyon tetszik. Sokszor kaptam Tőled ötletet az elolvasandó/mellőzendő könyvekhez. Csak így tovább!!:-)

    VálaszTörlés
  5. @Névtelen: Örülök, hogy megkíméltelek a további szenvedéstől. :D A végén tényleg egy nagyon hihetetlenül rossz "fordulat" van, és az egész nyomozós szál egy mondat erejéig van a végén, szóval, ha a közepén szenvedsz, nem érdemes végigolvasni. :)

    *ENYHE SPOILER* Más elkapja történeten kívül a mestervámpírt és egy mondatban erre utalnak... *SPOILER VÉGE*

    VálaszTörlés
  6. Szia nem tudod mikor fogjak kiadni a tobbi reszt magyarul?😊

    VálaszTörlés
  7. @Domonika Szilasi: Sajnos, leginkább soha, mert a kiadója kivonult Magyarországról. Amíg más kiadó meg nem veszi a kiadás jogait, addig nincs rá sok esély, és nem volt akkora siker ez a könyv.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú