Claudia Gray: Stargazer - Nézz az égre!

2009. augusztus 16., vasárnap

Hogy akadtam rá: Találtam egy cikket, ami az élet a Twilight után címet viselte, valami ilyesmi. Ahol fel volt sorolva négy sorozat, amit elolvashatsz, most, hogy vége a Twilightnak. A négy sorozat: Mortal Instruments (akkor már rég kivégeztem), Wicked Lovely (szintén), Evernight és Darkest Powers. Akkor úgy gondoltam, hogy maaaajd elolvasom. Aztán megjelent magyarul, belelapoztam, és borzalmasnak találtam, mentem tovább az Evermore-ra. Így aztán ez a sorozat nem épp a kedvenceim között kötött ki, de reménykedtem, hogy javul a minőség. Hát lássuk.

Úgy általában az egészről: Óh, mókás a fülszöveg. A legtöbb fülszöveg feladata eladni a könyvet a borító mellett. Eleget, de mégsem sokat felfedni a könyvből. Nehéz megkapó fülszöveget írni, és általában, ha van angol, vagy eredeti nyelvű, akkor azt fordítják ugye tovább. Nos itt a fülszöveg is borzalmas... Röviden tömören összefoglalja az első részt. Evernight Akadémia = vámpírsuli, Fekete Keresztesek - vámpírvadászok. Bianca = vámpír, Lucas = vámpírvadász, ők ketten meg szeretik egymást. De hujjujjj az előző részben Lucasnak távoznia kellett az Evernightból, mikor rájöttek, hogy vámpírvadász. Így a két szerelmes szét van választva, Bianca meg hazugságokkal teli életet fog élni, és bármit megtesz, hogy Lucasszal legyen.

Nos erről egyből az Alias című sorozat jutott eszembe, ahol Sydney Bristow kettős ügynök a CIA-nál és az SD-6-nál. No neki tényleg hazugságokkal teli élete van. Bianca... Bianca csak hazudik össze-vissza mindenkinek. Komolyan... Nem tudom megszámolni, hány embernek hazudott... A szüleinek, Mrs. Bethanynak, Vicnek, Balthazarnak, Raquelnek, és az összes vámpírvadásznak...

De a történet, hogy arról is mondjak valamit. Azzal kezdünk, hogy félév eltelt, a két szerelmes nagyon réééég nem látta egymást. Mégis, full love van. Egy levelet sem váltottak azóta, persze, de töretlen a szerelem. Ami persze, igaz is lehetne. De később megcáfolom, hogy szerintem miért nem.

Történet: Prológusunk van megint, ismét csak minek... Nem is a vége akcióból fed fel nekünk valamit. Hanem egy nagy jeges-szellemes (tényleg szellem) jelenetet, ahol Biancára csúnyán néznek az ablak mögül, vagy egy alak az ablakról? Rejtély, rejtély, rejtély. No, az ismét nincs a könyvben, ez egy mellékes megjegyzés volt. Szóval ismét újabb év az Evernightban, akik maradtak nekünk: Raquel, Courtney, Vic, Balthazar, Ranulf. Nagyon új arc, aki fontos lenne nincs. Csak persze újabb ember gyerekek, de minek? Ez itt a kérdés, illetve ez az egyetlen cselekmény-kérdés maradt meg nekünk az előző részből. Ezt próbálja Bianca is kideríteni, az első fejezetben főhősnőnk már betör Mrs. Bethany szobájába, hogy kiderítse az igazat. Persze, semmit sem talál. Majd mindenki megérkezik, köszöntjük az ismerős arcokat. Mrs. Bethany viszont furán azt mondja, hogy az emberekkel "barátságosan" kell viselkedni. Hmmm... Miért? Mit akarhat? Elárulom, mi, olvasók előbb kitaláljuk, aztán jó pár fejezettel később IQ light főhősünk is, maaajd utána Balthazarnak is leesik a dolog. Ez csak nekem nem tetszik? Oké, oké, nincs okos főhősnőnk, de hogy Balthazarnál okosabb lett, az azt jelenti, hogy Balty barátunk jelleme/karaktere romlott... szomorú tény, egy jó karaktert leírhatunk. Bianca új szobatársa Raquel lesz, ennek persze először örül is Bianca, de aztán rájön, hogy Mrs. Bethany vámpírokkal rakta össze az embereket... arra gondol sután/bután, hogy Mrs. Bethany milyen rendes. Öhm... nah, ja a vámpíroknak így nehezebb kajálni, igen, a főhősünknek is, akinek az étvágya egyre csak nő. Vic megint kap levelet, amit odaad év elején Biancának, ismét Lucastól jött, hogy találkozzannak itt és ekkor. Merthogy a naaagy szerelem még tart, és ennek mi nagyon örülünk, és gondoljuk Bianca bizony innentől kezdve sokaknak hazudik. (lásd. fülszöveg)

Nos, a fülszöveg még bepillantást enged nyerni nekünk abba, hogy valami igazán GONOSZ erő támadja meg Evernightot, sőt nem is a sulit, hanem a Biancánkat. Mit is írtam a legelején? Nehéz jó fülszöveget írni. Hát az. Ugyanis ez talán még csavar lehetne, hogy a GONOSZ ERŐ Biancát üldözi, ugyanis mi a legvégén jönnénk rá amúgy, meg a lassú felfogású Bianca is. Na, itt Claudia Gray egyetlen jól leplezett/felépített cselekményszálát romba is döntötték.

A könyvről magáról: Ez egy olyan regény, ami össze-vissza rakosgatott valami. Van benne cselekmény, picit több akció és smárolás, mint az első részben, de logika, értelem, ráció, következetesség NINCS. Nem az a bajom, hogy fantasy, élek-halok a fantasyért. A vámpírok nem ölnek embert? Jószívűek? Nem érdekel. Az is jó lenne, ha jól lenne megírva. De ez egy nagy összevágott montázs. Jó lenne az alapötlet lehet, de ez a könyv siralmas volt számomra. Reméltem, hogy jobb lesz, mint az első rész, és az első három fejezet tényleg izgalmasan indul, látunk szellemeket, ismét feltűnik Lucas (levél formájában ugye) és tényleg mintha végre a rejtélyek felgöngyölítéséről meg Bianca életéről lenne szó. De egyszerűen elveszti a fonalat, Claudia Gray képtelen összetartani a történetet. Ahogy halvány reményfény gyúlik bennünk, hogy "igen, jó sztori lehet," az egyből el is tűnik, képes pár mondattal romba dönteni az egészet.

Nos lássuk csak ezeket a pillanatokat:

A szerelem: Nem volt meggyőző nekem ebben a történetben, mármint az első részben, ahogy egymásba szerettek. Vonzalom. Na bumm, annyi megvan Balty barátunk iránt is a főhősben, mégsem veti oda magát neki. TÉVEDÉS!!!! De, odaadná magát Balthazarnak... "Ha történt volna kettőnk között valami tegnap, nem bánnám." Ez fájt, nagyon is, egyik percben még Lucas miatt bánkódunk, másikban meg hempergünk Baltyval? Ehhez nem tudok hozzászólni, ez sokkolt. Főleg, hogy nem is bánta volna Bianca... De viszont azt akartam írni, hogy a Lucas/Bianca vonal nem egy olyan átható szerelem, mint pl Edward/Bella kapcsolat, vagy nem olyan magával ragadó, úristen de jól megírt szerelem mint a Jace/Clary vonal. Neeeeeem, itt az van, hogy nem tudta őket összeírni Gray. Fogta, vette őket, és írói kényszer hatására egyből egymásba szerettek halálosan. És mi a bajom ezzel? Érzelem, érzelem, érzelem és megint csak érzelem. Ez hiányzott a könyvből, ez is egy depressziós második rész akar lenni (ld. Twilight saga, Halhatatlanok sorozat), a különbség az, hogy Stephenie Meyer megragadta az érzelmi részt, és azt akarta bemutatni, és úgy visszaadta a szakítás minden fájdalmát, hogy csak na. Hogy el tudjuk hinni, hogy Bella NINCS Edward nélkül. Ez a probléma... itt lehetetlen elhinni. Abszolút, szinte semmi érzelem leírás nincs, mikor "zombi állapotba" kerül a csaj (igen, szó szerint ez van írva), akkor is, NULLA ÉRZELEM. Bianca jókat nevet Lucas nélkül, jól megvan nélküle, és örül annak, hogy Balthazar barátnőjének nézik, mert ő azta-de-fú-de-jóó-pasiii-és-akkor-majd-mindenki-irigykedik-rám. Ne, csak ezt ne. Ha tényleg Lucast annyira szereti, ahogy nekünk be akarja mesélni. Ilyen gondolat, így? Ennyire erőteljesen? Neeem. Kizárt. Ez egy béna/rettenetesen megírt/erőltetett szerelmi háromszög. Na és a pasi is oltári... Lucas:"Én sosem halok meg érted." Köszönjük szépen Lucas. Komolyan, legalább ha könyvet olvasunk, és tényleg a nagy lehetetlen szerelemről szeretnénk olvasni (és ez elvileg arról is szólna), akkor ilyet a főhős pasi ne mondjon.

Lucas: A nagy lelombozó mozzanatok egyike maga a főhős pasi, bizony. Na mondjuk csak ki ezt a mondatot: "Lucas minden, amiről egy lány álmodik." Húú, ez szörnyen hangzott. Nem, Lucas nem ez a kategória, és nem is azt mondom, hogy annak kéne lennie. De Lucas milyen kategória? *síri csend, tücsök ciripelés* Tegye fel a kezét, aki tudja. Lucas semmi, egy papírmasé figura. Semmit nem tudunk meg róla, abszolút. Nuku. Egy valami, amibe szerelmes Bianca. Ennyi. Kérdem én, ha mindenki a másodrangú pasiért van oda egy sorozatban (Balthazar), az milyen fényt vet a főhősre?

A Fekete Keresztesek: A mi idétlen vámpírvadászaink. Borzalom. Össze-vissza mennek, de mindig megoldják, hogy pár havonta ismét visszakerüljenek az Evernight közelébe. Ezek szerint mégsem utaznak annyit... vagy nem mennek elég messzire. Azonkívül, iszonyat könnyen át tudja őket vágni a főhős, és annyira fura, hogy minden hazugságnak, amit Lucas és Bianca kitaláltak, bedőlnek. Kész, hihetetlen egy banda.

A vérivás és a vámpírkodás: Óh, végre valami izgalmas cselekményszál. Bianca változik és több vérre van szüksége. És ugye nehéz innia vért, miközben Raquel a szobatársa. De megoldja. Claudia Gray bevezet egy nagy problémát: Bianca elmegy a vámpírvadászokhoz, az egyik megsérül, és főhősünk rég nem ivott vért, és nagyon kell neki a vér, ergó .... nem csinál semmit. Mert Bianca már csak ilyen. Egyik percben nem tudja magát uralni (amikor normálisabban evett) és megöl egy egeret, a másik percben (mikor EMBERI, FRISS VÉR van ott és éhes nagyon) fogja és elsétál a vér mellett. Ne, ismétlem, ne kreáljunk ilyen furán működő plot elemet. Ez mint az Anita Blake-ben az ardeur.

A titokzatos gondolatok: Ezek a szereplők tudnak valamit, amit mi nem. Van olyan baki, vagy legalábbis én néztem rajta, aztán lehet megvan magyarázva. Hogy Lucas még semmit sem tud, de van valami csere-alku Balthazarral, és Balthazarnak kell valami, amit akkor fognak megmondani Lucasnak, ha meglátják. Lucas meg előveszi a zsebéből azt, ami kell Balthazarnak. Hogy??? A másik ekkora értelmes dolog, hogy Bianca nyomoz, és csak úgy minden ötlet nélkül, valami az agyába ugrik. Ennyi? Hogy csinálta? Semmi logikus magyarázat nincs rá.

Nemi erőszak: Az egy kényes téma YA (fiataloknak szóló) témában. Mint mondtam, az Ink Exchange bravúrosan bánik vele. Itt a téma rosszul van kezelve szerintem. Nem illik ide és csak még inkább dramatizálni akar valamit, amire nincs szükség.

Bianca: alapvető hátráltató eleme a regénynek. Az ő szemszögéből látunk mindent, és mondtam átérezni nem lehet, mert az érzelemek szerintem rosszul vannak leírva. Nem is gondolkozik logikusan, csak össze-visszarepkednek a gondolatok, néha zavaróan eltér a tárgytól és azt sem tudjuk, mi van.

A virág és az álmok: Minden regényben eljön az a pillanat, amikor az álmokkal jósolnak meg dolgokat. A szereplő talán nem tudja, de mi imádjuk őket megfejteni. Itt értelmetlenek, akár a prológus. Ugyanaz a virágos álom, és nem jutottunk semmihez sem közelebb. Csak annyi, hogy Biancának leesett a második rész felénél, hogy ez biza jelent valamit.

Karakter kiírás: Egy karakter, akit vééégre az ember megkedvelne, vagy hogy mondjam, normális cselekmény dologknak látna. Egyből hopp, meghal.

Irodalom óra: A lehető legjobban elcseszett dolog a könyvben. Erre nem tudok mit mondani. Ha az a naaaaaaaagy rejtély, hogy vámpírok lakják a sulit, akkor egész évben Bram Strokert meg vámpírirodalmat olvasnak. Ha egész évben Bianca szerelme a lényeg, akkor meg? Igen, Rómeó és Júliát... Szerintem nyugodtan nevezzük el ezt az órát "Hogyan fejtsék meg a cselekményt még a legfigyelmetlenebb olvasók is" órának.

Összességében: Megérdemli az egypontos osztályozást. Egyszerűen nincs úgy megszerkesztve, hogy nálam elérje a regény szintet. Nem mondhatják, hogy csak lehúztam egy egyszerű vulgáris szóval. Nem. Én látom, hogy Claudia Gray próbálna írni, de nem jön össze. Minden karaktert eltorzított. Igen, Lucas és Bianca kapcsolata inkább testi, amikor beszélgetnek... beszélnek egyáltalán? Lucas karakterét meg sem ismerjük, sőt szimpatikus sem lesz. Főleg, amikor a szexmániásabb oldalát mutatja (csak hogy egy másik kommentet idézzek). A cselekmény szintén előbb kitalálható, teljesen átlátszó. Jól elrejtett kommentekbe akarja burkolni Gray, de ismét csak nem sikerült neki. Óh, és ígértem, hogy bebizonyítom, hogy miért is nem szerelmesek ám ők annyira egymásba. Irodalom óra Evernigtban: Házi feladat: Mik a hibák Shakespeare Rómeó és Júliájában. Halljuk Biancát: "Szerintem Rómeó és Júlia nem ismerték egymást eléggé, csak párszor találkoztak, mégis mindent kockáztattak egymásért, mégis meghaltak egymásért." Mrs. Bethany erre azt feleli, hogy ez nem hiba, Shakespeare ezt akarta bemutatni, hogy az első szerelemnek nem szabad teljesen a befolyása alá esni, stb. És később ezen gondolkozik Bianca, hogy mennyire ismerik egymást... És bebizonyítja magának, hogy ők nem csak felületesen, hanem tényleg halálosan szerelmesek. Amikor minden, amit felsorol tökéletesen illik rájuk. No comment innentől. De mégis... a vámpírság el van szerintem hanyagolva. Ezért is kapja ez a könyv a legrosszabb minősítést. Egyszerű lett volna, ha Montague és Capulet van, komolyan. A vámpír lét bármilyen nehézségét egy cselekmény ferdítéssel elintézi. Hogy hirtelen Biancának mégsem kell annyira vér, pedig már hogy ki volt éhezve. A vámpírok alapvetően halhatatlanok, itt is, nekem tényleg nem baj, ha napon járnak. Teszek én arra. Itt meg agyilag mostani amerikai tinédzserekként viselkednek akár a több ezer évesek is. Balthazar barátunk elmagyarázza: "Mi sosem változunk. Akik tinédzserekként haltak meg, mindig azok maradnak." Nem hiszem el, hogy ha valaki átél több ezer évet, nem lesz okosabb, csak mert 17 éves korában halt meg. Ezt már nem nyelem le. Ennek nincs értelme.

Egy utolsó dolog, amit siralmasnak találtam. Anne Rice. Mindenki ismeri őt. Ha nem, akkor az nem vámpír fan. :D Szóval Anne Rice alkotott nekünk egy igazán hihető/kidolgozott/mesés háttértörténetet a vámpírokhoz. Na ezt csökkentsük le három mondatra, butítsuk le és megkapjuk, ami itt a keletkezési legenda. Természetesen itt is vannak szellemek és vámpírok... Csak hogy értelmetlen módon. Három mondatba lerendezni az egész keletkezési mondát nem volt szép dolog. Ha nem fejti ki ezt jobban Gray... akkor tényleg nagyon eltemetem ezt a sorozatot, mint "vámpír irodalmat."


Kedvenc karakter: Vic, Charity

Ami kifejezetten tetszett: Azt egyből el is rontotta.

Ami nem tetszett: Szerintem az egész.

A történet: 1/5 pontból

A karakterek: 2/5 pontból

A borító: 1/5 pontból

Azt hiszem, mostanában kifejezetten rossz könyveket kapok ki. :D

18 megjegyzés:

Névtelen írta...

Igazad van sztem csak a twilightnal akart jobbat irni es nehezebb mint gondolta egyszer (L)Lucas(L) azutan (L)balty(L) nem tom ha lucast anmyira azereti akkor ez a nevetseges szinjatek minek????haver bianca egy vampir ,elfut aztan majd kimagyarazza valahogy finito vege ennyi az egesz....vagy valtoztassa vampirra Lucast........nem??

Gigi írta...

A Twilight miatt elég felkapott lett a vámpír téma, ami önmagában nem rossz. Szeretem őket. Meg a laza vámpírokat is. De ebben a könyvben tényleg az érzelmeket nem sikerült ábrázolni. Nem értettem én sem, ha Lucast annyira szereti, akkor hogy lehettek olyan gondolatai Balthazarról. Meg azok után én Bianca helyében kétszer is meggondolnám, hogy Lucasszal maradok, hogy kijelenti, hogy ő nem lesz vámpír. Jó, persze, döntés, meg élni akar, ezt meg lehet érteni, de egyszerűen nincs úgy megírva, hogy át is lehessen érezni. A vége meg tényleg rossz volt... nem tudom Bianca, hogy magyarázza meg magát a vámpírvadászoknak.

Névtelen írta...

már a twilight előtt is voltak jó vámpírtémák csak azt a hülye twilightot felkapták meg minden és ezért a most íródott vámpírtörténetek mind utánzásnak minősülnek. minden vámpírtörténet ugyan olyan, csak a twilightot felkapták,nagyon, de minek is?

Gigi írta...

Igen, volt vámpír téma, nem akartam azt mondani, hogy a Twilight a legjobb vámpíros történet, vagy amiatt lett minden felkapott. De az biztos, hogy a romantikus, tiniknek szóló vámpírtéma az a Twilight eladhatósága miatt lett felkapott. Most amiben vámpír van, azt megveszik a kiadók, bármilyen is legyen. Pl. van egy könyv, amit nagyon kedvelek, inkább démonok vannak benne meg angyalok, persze akad pár vámpír is. Megjelent róla egy cikk és csak a vámpírokat említették benne, pedig az első részben alig van. Egyszerűen ezzel most bármit el lehet adni, főleg a tiniknek, filmben és könyvben is. Bár sokan szidják a Twilightot, szerintem az még jól meg van írva, és bár nem a vámpírok miatt, de szerettem. A maga nevében egy számomra túl cukros, romantikus regénynek kitűnő.

Zsófia írta...

Nos igen... Tegyük hozzá Stephenie mennyit is írt a törzs legendájáról és most vessük össze azzal mennyit írt Gray a szellemekről/vámpírokról. Nos jó. Nem lehet mindenki egy Stephenie.
De ott azért néztem egyet mikor Lucas olyan szépen kijelenti, hogy nem fog vámpírrá változni Bianca-ért és a lány szinte nem reagál sehogy. Szerintem egy lány nem így reagálna. És akkor még Stephenie Bellájára mondják, hogy nincs saját véleménye. Akkor ennek a szerencsétlen Bianca-nak?
Másik ahol ki tudtam volna tekerni a nyakát, mikor azt gondolja, hogy soha nem tudná szeretni Balthyt és kb. 5 perc múlva már le akar vele feküdni. Érdekes...
Az első kötet után azt hittem végre kiderül a bross rejtélye de nem. Amikor egyszer álmában feltűnt felragyogott a remény és fél oldal után ki is hunyt.
Igazából nem olyan rossz könyv de nem is olyan jó. Az érzelmek valóban hiányosak a cselekmény nekem eröltetett néhol. Pl. Bianca legjobb barátnőjének vallomása a szellemekről... Nos igen...

Gigi írta...

Alapjában véve tényleg nem lenne annyira rossz könyv, de mint mondtad, a cselekmény erőltetett, és tényleg, ami érdekelné az olvasót, az ki sem derül. Nem értem, miért kell több könyvön át húzni a virág/bross rejtélyt.
Nos, igen Stephenie Meyer ért az érzelmek leírásához. Claudia Graynél ez nagyon hiányzik, nem átérezzük és/vagy megértjük a szereplők érzéseit, hanem csak le van írva, mit kéne éreznek...
Én is csodálkoztam sok kritikán, hogy Bellára írták, hogy nincs saját véleménye, egy üres figura, akkor ők még nem találkoztak Biancával és Lucasszal. Egyszerűen Lucasról semmi nem derül ki, Bianca pedig egy olyan karakter, amit nem lehet elhinni. Nem csak zavarja az olvasót, hogy az ő fejében ragadt, de a reakciói is hihetetlenek, ahogy te is írtad.

Névtelen írta...

én csalódtam ebben a könyvben.. :\ nagyon szerettem az első részét de ez.. borzasztó.. nem gondoltam volna hogy ennyire el lehet cseszni.. Bianca meg döntse már el hogy kit választ.. idegesít. eleinte azt akartam hogy hagyja Baltit demár nem érdekel csak válasszon.. ennél még Bella is jobban hoz döntéseket...

Névtelen írta...

Sztem nincs igazatok nagyon jó könyv volt az első rész. Ahány ilyen könyvet olvastam (mármint vörös pöttyös könyvet) az mind nagyon jó volt. Nemcsak szerintem hanem az egész lány osztálytársaim szerint is! Igaz hogy a fő kedvencem a twilight marad mert az a legjobb.

egy lány

Gigi írta...

Mindenkinek más az ízlése, nem sértésnek szántam, csak én már a második részt nem tudtam regényként értékelni. De tényleg: ízlések és pofonok. A Vörös pöttyös könyvek nagy része tényleg jó. És a Twilightot is szeretem, azon egy véleményen vagyunk akkor.

Névtelen írta...

Ez már ehy réges-régi poszt, de nekem csak most akadt a kezembe a könyv...Nem bánom hogy kiolvastam, de ennél azért jelentősen jobbra számítottam. Sok minden zavart a szereplőkben, pl.: az általad is említett Lucasos megszólalás,(Én sosem leszek vámpír) köbö annyi szellemi mondanivalóval rendelkezik, hogy " Csinálj amit akarsz, felőlem meg is dögölhetsz, csak engem hagyj békén". Hát szép. Bianca agyi szintje is elég zavaró volt, pláne amikor rájött a dolgokra (amiet mellesleg az olvasók már ezer éve észrevettek!) akkor boldogan újságolta Baltynak, és Lucasnak, akik természetesen meglepődtek, amiazért gáz, mert Balty elég öreg, de agyilag egy kétéves szintjét sem üti, ezek alapján. Az pedig a másik, hogy senki nem gondolkozott el az emberek közül (ok, talán Raquel) hogy Mrs. Bethany egy köcsög, és mér megy tanárnak az ilyen, amúgy meg mindenki a végletekig tisztelve, és nyalva volt a segge.És különben is, Mrs? Ki a férje?:O Vagy volt neki egyáltalán? Najó, biztos csak sznob, és nem akarta hogy vénlánynak nézzék. Az érzelmek hiánya is zavart, azzal viszont nem értek egyet, hogy Steph Meyer Twilight sagája jó példa lenne, hogy "igen, ilyennek kéne lennie!" , nekem az már túl rózsaszín cukormázas volt, kicsit nyálzuhatag, valahol meg kéne találni a középutat, bár kétség sem férhet hozzá, hogy a Twilight saga mennyivel jobb ennél a regényecskénél.

Gigi írta...

A Twilightot én szeretem, de ahogy te is mondtad túl rózsaszín, de annak viszont jó. Hihetőek az érzelmek és nekem ez számít. Azért hasonlítottam ezt a Twilighthoz, mert vámpír-ember szerelmi szálat mutat be, meg azt elég sokan olvasták. A kedvenc szerelmi szálam, ha választani kell, az a Mortal Instruments Jace/Clary szerelmi szála, de hát az még kis hazánkban ismeretlen. Az hihető és annyira romantikus, amennyire kell. :)

Névtelen írta...

hat nem tom de sztem eleg jo konyv :D nekem tetszett :) de a Twilight akkor is jobb...

Névtelen írta...

Szia Gigi!

Minél több posztodat olvasom el, annál jobban bírom ezt a blogot.
Jó meglátásaid vannak és élvezetesek a kritikáid :D
Eddig azon töretem magam mikor is szerzem meg ezt a könyvet, de ezekután nem fogom. (Főleg azért, mert amit eddig nekem is sikerült olvasni, azokban mind egyet is értettem veled.)
Tényleg a Mortal Instruments fogta meg a legjobban az érzelmi szálakat, bár nekem a szirupos Bella/Edward sztori is tetszett.
Ami viszont talán a legnagyobb érdeme ennek a két írónőnek az, hogy minden könyvet úgy tudott lezárni, hogy ha volt is kérdéses szál még a végén azért nem volt egy hiányérzeted. Kontrasztként állítva ezzel például az Evermore-t vagy a Rémségek cirkuszát, amiket kb. egy hosszúra sikerült bevezetőnek lehetne nevezni... Kicsit talán pont ezért nem szeretem a folytatásos regényeket, valahogy hatásvadászságnak tartom... Mint régen, amikor azért lettek terjendősek a regények, mert terjedelemre fizették meg az írókat...
Te viszont folytasd a blogod, mert nagyon tetszik :) Innen merítek majd ötleteket, mit is érdemes a kezembe venni :)
Ryel

Gigi írta...

Kedves Ryel!

Köszönöm a bókot, örülök, hogy tetszik a blogom. Én úgy voltam vele, hogy az Edward/Bella szálat nagyon szerettem, bár ugye túl rózsaszín, és aztán találtam meg a Jace/Clary szálat, és az nekem minden, ami kell. Szóval nekem az egy kicsit felülmúlja a másikat, mert valahogy reálisabb. A folytatások regények pedig elég kényesek, mert tudni kell jól megírni. Ami persze nem sokaknak sikerül sajnos. Néha tényleg úgy érzem, hogy csak azért írnak sorozatot, mert ez a menő. Nem régiben olvastam egy könyvet, átlagos vámpíros szerelmi sztori, de iszonyatosan jól megírva, semmi olyan egetrengető, mint az Alkonyat, mégis tetszett és nincs folytatása. Mert csak egy könyv, és pont így jó. Valahogy a mostani tini könyvek kultúrájában bejött ez a sorozatozás, ami nem mindig jó.

Névtelen írta...

Hát én nem értek egyet,én szerettem ezt a könyvet is,most a harmadikat olvasom,és az is tetszik :) És a Twilight Sagát,meg Evermore-t is szeretem :)

Névtelen írta...

szia! Nekem az első kettő rész nagyon tetszet ezért vártam már a 3.at de megbántam hogy elolvastam.Nálam nagyon alacsony a könyv mérce és ez az a könyv amit kifejezzetten sz.rnak kell mondanom.Még az eleje ugy ahogy el is ment , na de a vége szörnyűű volt! Úgy össze csapta Gray a végét ,hogy lapoztam volna tovább ha nincs ott a :Vége felirat.Nem tudunk meg semmit belöle. egyszerüen mindha megunta volna irni és ezért odarakott egy szép kis The End-et . Csak azért irtam , hogy ha már a második sem tetszett akkor ezt ne olvasd el mert az ehezképest city of Glass!

KorNa írta...

Most én azt nem értem ha nem tetszik minek olvasod?

Gigi írta...

Elolvastad a kritikámat, kedves Korna? Oda van írva. Ezek szerint csak a pontozást nézted meg, amit sajnálok.

Megjegyzés küldése

Blog contents © Gigi olvasmányai 2010. Blogger Theme by Nymphont.