Ugrás a fő tartalomra

Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe


Hogy akadtam rá: Kalandos dolog, de röviden, rábukkantam a 2009-es film előzetesére, és nagyon-nagyon-nagyon megtetszett. Szóval elolvastam

Úgy általában az egészről: Nem egy új keletű könyv, én is meglepődtem magamon, hogy ilyet is olvasok. :D De mint mondtam nagyon megragadt a film előzetes, mellesleg a film szeptemberre várható, szóval, aki még nem olvasta a könyvet, tegye meg.

Kerestem kritikákat a könyvről, és meglepően rosszakba futottam, bár nem értem miért. Adott nekünk egy fiatal fiú/férfi, Dorian Gray, aki nagyon szép. Bár ő maga ezt még a könyv elején nem tudja, teljesen átlagos kis emberke.

Ám találkozik egy festővel, akinek a múzsája lesz, úgymond. A festőt teljesen lenyűgözi Dorian kisugárzása/szépsége, és onnantól kezdve gyönyörű képeket fest még akkor is, ha Dorian csak mellette ül. A festő barátja Lord Henry, egy igazi utálni való karakter. Képes bárkit meggyőzni bármiről, és persze ezt nem jó dolgok elérésére teszi, hanem csak "kísérletezik," szórakoztatja magát.

Lord Henry felfigyel a festő Dorianről készült képére, és mindenáron találkozni akar a fiatalemberrel, a festő, Basil (ideje lenne leírnom a nevét:) ) hiába is próbálja erről lebeszélni Henryt, mert nem szeretné, ha Doriant is megrontaná, ez nem jön össze. Ugyanis az inas bejelenti, hogy Dorian itt van és megtörténik a "szerencsétlen" találkozás.

Lord Henry elkezd szónokolni Doriannak arról, hogy most még fiatal, most még szép, ez számít, utána nem lesz semmi. Dorian ezen elgondolkozik, közben pedig Basil lefesti. Mikor meglátja a teljes alakos képet magáról, ténylegesen rájön, hogy ő szép, és elkezd aggódni, mi lesz vele később. Kijelenti, hogy bármit megtenne azért, hogy a kép öregedjen és viselje minden tette következményét. Így is lesz. Mondanom se kell, hogy Dorian teljesen megváltozik, Lord Henry befolyása alá kerül. Kegyetlenül viselkedik, stb, és mindez a képen látszódik meg.

Ennyit a történetről. Nekem kifejezetten tetszett az egész. Tényleg nem értettem a negatív kritikákat. Dorian karakterét egyszerűen a szívembe zártam, szegény, hiába próbál bármikor is jót cselekedni, hogy ő most már megváltozik, Lord Henry mindig ott van, és sikeresen manipulálja, mint ahogy bárkit. Lord Henrytől a hideg is kirázott, pedig nagyon mást nem csinált, csak beszélt, és milyen meggyőzően. Sajnáltam a végét, de végül is így volt meg az összhatás.

Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki majd meg akarja nézni a filmet. Nem hosszú könyv, egy nap alatt ki lehet olvasni. :)

Kedvenc karakter: Dorian Gray

Ami kifejezetten tetszett: Dorian karaktere, Lord Henry beszédei a maga fura módján

Ami nem tetszett: -

A történet: 6/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: Szerintem ezt ilyen régi kiadásnál nem firtatjuk. :D

Megjegyzések

  1. Imádtam ezt a könyvet. Az angol tanárnőm ajánlotta és sokkal jobban tetszett angolul, mint magyarul. És ez könyveknél ritka eset.
    Örülök, hogy rátaláltam a blogodra, mert azokról a könyvekről írsz, amiket szeretek, bár sok olyan van ami még csak érdekel, de nem olvastam.
    További sok sikert a bloghoz!
    Shadowcat

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy tetszik a blogom. :)
    A könyvről meg: még nem volt hozzá szerencsém angolul, csak az angol belőle készült képregényhez, ami az eredeti szöveghez hű. Bár érthető módon az le van rövidítve és kevesebb a szöveg.
    Én úgy vagyok vele, hogy nagyjából eddig minden jobban tetszett angolul. A fordításoktól már eleve tartok, de azért vannak jók, szerencsére. :)

    VálaszTörlés
  3. Szia. Gratulálok a blogodhoz. Én hatalmas Oscar Wilde imádó vagyok és a Dorian Gray a kedvencem. Örülök, hogy másoknak is ekkora élményt nyújt. Esetleg meg tudnád mondani, hogy hogyan jutottál hozzá a képregény változathoz? Engem nagyon érdekelne :) üdv Mesi

    VálaszTörlés
  4. ja és azt elfelejtettem majdnem, hogy ha van kedved nézz be hozzám: www.ferikedvencek.mlap.hu

    VálaszTörlés
  5. Őszintén bevallom a képregény sajnos csak gépen van meg. Torrent oldalakról le lehet szedni. Az oldaladat pedig megnézem. :)

    VálaszTörlés
  6. ó én már kerestem torrenten de nem találtam meg :( esetleg át tudnád küldeni a torrentet vagy a fájlt? A címem: commonpulp@citromail.hu Nagyon megköszönném... ha még a gépeden van egyáltalán.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   A Barrett család élete összeomlik, amikor az egyik lányuk, Marjorie skizofrénia jeleit kezdi mutatni. Mivel az orvosi kezelés úgy tűnik, nem használ, a családapa a hitébe menekülve a helyi paphoz fordul, aki pedig ördögűzést javasol. A család anyagi gondjai megoldása végett pedig beleegyeznek, hogy valóságshow-ként közvetítsék az egészet. Viszont az egész tragédiába torkollik, amiről tizenöt év után, Meredith, Marjorie kishúga nyilatkozik egy bestseller írónak. Noha a szimpla horrorok nem az én asztalom, az ördögűzés témája mindig is érdekelt, ezért kétség sem férhetett hozzá, hogy ez a könyv azonnal a várólistámra kerül. Nem teljesen azt kaptam, amire számítottam − borzongató horror −, viszont annyira a bőröm alá kúszott a könyv, hogy abszolút nem csalódtam. A Szellemek a fejben ereje abban rejlik, hogy igazából egy kommentár a horror műfaj egészére, és ezáltal egy nagyon intellige