Ugrás a fő tartalomra

Még díj :)

Még egy díjat kaptam, és csak most láttam. Ejnye, én! :D A díjat Zakkanttól kaptam, és nagyon szépen köszönöm. Ilyenkor tényleg meglepődöm, hogy hányan olvassák a kis blogocskámat. :)

Ez egy bloggerdíj. A szabályok a következők:
1) ha valaki adja, én elfogadom, ellenvetés nélkül. (természetes, még ugrálok is örömömben :))

2) a logót kirakom a blogomba. (pipa)

3) a szabályzatot kirakom a blogomba. (pipa)

4.) megnevezek hat másik blogot, akiknek átadom a címet. (*elsomolyog*)

5) kitöltöm a tesztet, és kirakom a blogomba. (pipa)

6) megnevezem, hogy kitől-, és mikor kaptam, és nagy, színes betűkkel kirakom a blogomba. (pipa)

7) betartom a szabályokat. (*szépen mosolyogva integet*)



Hugomnak adom tovább, mert bevallom őszintén, tényleg arra a blogra járok rendszeresen.

Válaszok:

Becenév: Gigi (gólyatábori ragadványnév), Pancsi (mert úgy gondolták a táborban, hogy szeretem, ha öntöznek), Voldemort (anyám szerint gonosz vagyok, ki tudja *gonosz kacaj*), Karesz (mert igazából fiú vagyok, legalábbis a barátnőim szerint)
Lakhely: Pócsmegyer (Pest megye)
Magasság: 155 környékén
Névnap: január 21.
Foglalkozása: lelkes tanuló az ELTE informatikai karán
Testvérek: egyke jelenleg, pár hónap és lesz féltestvérem *pattogva ugrál*
Anyanyelv: magyar
Beszélt nyelvek: angol úgy ahogy, német pedig kézzel-lábbal :D
Gyűjtemény: Gyűjtöm a katicás dolgokat, a szerencse állatom eme kis aranyos bogár. Természetesen könyveket (bele se merek gondolni mennyibe kerültek a könyvespolcom díszei. :D) Ezenfelül van még régi ebédjegy és kulcstartó gyűjteményem.
Cipőméret: 37-38
Iskola: ELTE-IK
Évfolyam: 2008 Bsc
Kedvenc tantárgyak: általánosban: kémia, fizika, matek, biológia (jézusom, őszintén) gimiben: irodalom, média, informatika, egyetemen: programozás, filozófia
Hobbi: olvasás, írás, fordítás
Zsebpénz: ilyenem nincs, amivel édesanyám ellát. :D
Kívánság: Jelenleg semmi konkrét nem jut eszembe, talán most aktuálisnak egy Álom Pasit kívánnék magamnak. :D
Álom: Befejezzem az egyetemet. :D Leginkább most ez foglalkoztat.
Szerencseszám: 5
Szeretne találkozni: fiktív karakterekkel, inkább ezeket nem sorolom, édes hugommal (rád gondolok, igen, Percy), kedvenc íróimmal (Gaiman, Cassandra Clare, Kelley Armstrong)
Háziállatok: Egy darab igazán őrült keverék kutya, amely az Árnyék névre hallgat.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   A Barrett család élete összeomlik, amikor az egyik lányuk, Marjorie skizofrénia jeleit kezdi mutatni. Mivel az orvosi kezelés úgy tűnik, nem használ, a családapa a hitébe menekülve a helyi paphoz fordul, aki pedig ördögűzést javasol. A család anyagi gondjai megoldása végett pedig beleegyeznek, hogy valóságshow-ként közvetítsék az egészet. Viszont az egész tragédiába torkollik, amiről tizenöt év után, Meredith, Marjorie kishúga nyilatkozik egy bestseller írónak. Noha a szimpla horrorok nem az én asztalom, az ördögűzés témája mindig is érdekelt, ezért kétség sem férhetett hozzá, hogy ez a könyv azonnal a várólistámra kerül. Nem teljesen azt kaptam, amire számítottam − borzongató horror −, viszont annyira a bőröm alá kúszott a könyv, hogy abszolút nem csalódtam. A Szellemek a fejben ereje abban rejlik, hogy igazából egy kommentár a horror műfaj egészére, és ezáltal egy nagyon intellige