Ugrás a fő tartalomra

David Levithan: Every You, Every Me (Mindegyik te, mindegyik én)


Hogy akadtam rá: A goodreads ajánlotta olvasmányaim alapján.

Úgy általában az egészről: Evan egy megtört tinédzser, és a mindennapjait is úgy tölti, hogy magába zárkózik, egyetlen társa a saját fájdalma. Legjobb barátnője, Ariel eltűnése óta pedig nem is igazán alszik, önmagát kínozza azért, hogy milyen szerepet is játszott abban, hogy Ariel most már nincs közöttük. Aztán egyszer csak titokzatos fényképeket kezdenek küldeni Evannak, amiken ő maga is szerepel. Valaki követi, valaki fenyegeti, és Evannak az az érzése támad, hogy az egésznek Arielhez van köze.
Na, ez az a könyv, amiről nem fogok tudni sokat írni, mert egyrészt nehéz is róla összeszedetten mondani valamit, annyira felkavaró és szokatlan regény, másrészt mert nagyon rövid. Azért szokatlan ez a regény, mert látjuk magunk előtt a fényképeket, amiket Evan talál, így kevés szereplőt hagy a mi fantáziánkra, de ennél úgy igazándiból nem is volt akkora gond ez. A másik, ami szintén formabontó, hogy a szövegben a kihúzásokat alkalmazza az író, így néhány mondatnál látjuk, hogy igazából mire gondol a főhős, miközben teljesen mást mond, látjuk a kimondott szavak mögött megbúvó igazi tartalmat. Ugyanakkor néhány emlékkép, amikre Evan nem igazán emlékezne, vagy néhány érzés, amiket legszívesebben letagadna, szintén áthúzottal szerepelnek. Sőt, néha még a szöveg egysége is felbomlik, ahogy a főszereplőnk egyre inkább szétzuhan.

Igazából azt vártam, hogy csak nyomozás lesz ebben a könyvben, és nem kapok semmi extrát, aztán pozitívan kellett csalódnom. Annyira összetett ez a regény, annyira minden szónak, félmondatnak jelentése van, hogy nem is lehet igazán kifejezni. Sok mindenről szól, de leginkább az életről, a barátságról, a szeretetről, hogy milyen, amikor valami nem egyszerű, hogy milyen, amikor akár egy baráti kapcsolat is annyira komplikált. Megéri-e ilyenkor küzdeni a másikért, ha az túlságosan sérült az az ember? Vagy csak magunkban teszünk kárt? Evan emlékei között látjuk, hogy mennyire odaadóan szerette Arielt, és hogy mennyire alapvető létszükséglet volt neki ez a kapcsolat, és lehet akár túlságosan is ragaszkodónak nevezni, mégis ez tetszett benne a legjobban.

De felmerül az is, hogy mennyire ismerhetjük egymást. Innen a cím: „A mindegyik te, mindegyik én.” Hogy vajon mennyit számít, hogy egy-egy ember közelében vagyunk, más és mást hoznak-e ki belőlünk, akkor vajon mindegyik oldalunk tényleg létezik? Ezek az apró darabok adják ki a nagy önképünket?

Sokan azt kritizálták a könyvben, hogy túlságosan komor és átlátszó a cselekménye. Igen, valóban túlságosan komor, vegyük bele, hogy Ariel öngyilkos akart lenni, és mentális beteg volt, és máris látjuk, hogy igen, ez nem egy könnyű, rózsaszín regény. Igazából nem is egy nagyon sötét hangulatú történet, nem megy mélyen bele az öngyilkosság kérdésébe, de Evan fejében vagyunk, ami nagyon zavaros, hiszen nem tudja feldolgozni, ami Ariellel történt, magát okolja, és szép lassan szinte beleőrül, mi pedig a fejében összevissza pattogó gondolatokat látjuk, szinte halljuk, és igen, egy kicsit bele is őrül az ember, miközben olvassa. Teljesen jól ábrázolta Levithan ezt a bizonytalanságot, az önmarcangolást.

Viszont az olvasó csak a végén tudja meg, hogy mi is lett Ariellel, persze egyszerű kitalálni, de mégis részben azért is lehet gyorsan olvasni, mert tudni akarjuk, hogy végül is mi történt a lánnyal. A nyomozási szál szintén nem nagy szám, de ez a regény nem is igazán krimi vagy thriller akarna lenni, hanem az érzelmekről szól, és mivel nincs elhúzva, nem hosszú, így nem zavart az, hogy tudtam, ki a titokzatos fényképész, igazából Levithan nem is akarja titkolni.

Összességében ez egy nagyon rövid regény, de annál nagyobb az érzelmi hatása, egy kis érzelmi bomba, ami után az első gondolat az ember fejében: De jó, hogy én is élek. Azoknak ajánlom, akik nem félnek egy kis sötét hangulattól, és nem valami könnyedet akarnak. Elgondolkoztató, néhol szívszorító, tényleg számomra egy remekmű.

Kedvenc karakter: Evan, Ariel

Ami kifejezetten tetszett: a téma, a megvalósítás

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 4/5 pontból

Kiadó: Knopf Books for Young Readers

Kiadás dátuma: 2011. szeptember 13.

Oldalszám: 256 oldal

Megjegyzések

  1. Szia! Ne haragudj hogy kicsit off-topic a commentem, de hogy lehet beletenni ezt a moly-kedvencelős modult a blogba?:)

    Egyébként rendszeresen olvaslak és mindig nagyon érdekes könyveket válogatsz be. A Listám már Kínáig nyúlik=)

    Üdv,

    Anaria

    VálaszTörlés
  2. Szia!

    Örülök, ha sikerült nyújtanom a várólistádat. :) Nekem is szinte végtelen.

    Ha legközelebb off-topic kérdésed van, írhatsz az e-mail címemre (gyiag@freemail.hu) vagy oldalt megtalálod a kérdezgtős formspringem linkjét. És bocsi, de itt nem tudok válaszolni, mert kommentben nem lehet html kódokat írni, és azt kéne. :) Dobj egy mailt a címemre és válaszolok.

    VálaszTörlés
  3. Közben sikerült felkutatni egy help-deskes cikket. De nagyon köszi a választ:) Legközelebb odafigyelek hogy hol kérdezzek^^

    üdv,

    Anaria

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Természetfeletti lény szerinti ajánlók

Mivel annyira unatkoztam a The Haunted olvasása közben, csináltam szép polcokat molyon. Amiből jött az, hogy miért ne írnám össze ennek az eredményét a blogomon. Észrevettem, hogy sokan kérnek tőlem úgy ajánlást, hogy „legyen vámpíros,” vagy „legyen szellemes,” és valljuk be, mindenkinek megvan a kedvenc lénye fantasyban, ezért gondoltam, hogy írok egy ilyen posztot. Kaptam olyan ajánlást, hogy írjak TOP 10-es listát vámpíros könyvekből, de mivel a többi lény sajnos háttérbe szorult még eddigi olvasmányaimban, és nem akarom őket sem kihagyni, ezért egybevonok mindenfajta lényt.

Nem spoilerezek, így aminek a fülszövegéből nem egyértelmű, hogy milyen lény a főhős pasija (lásd példának okáért Dark Divine) azt nem fogom oda ajánlani. Plusz, amit én nem tartok annak (lásd Káprázat), azt nem fogom oda ajánlani. Szóval teljesen szubjektív vélemény lesz, mint eddig is megszokhattuk, és természetesen tetszési sorrendbe fogom szedni az ajánlásokat.


AZ ÉJSZAKA LÉNYEI, AZAZ A VÁMPÍROK

Szerintem ez…

Deborah Harkness: A boszorkányok elveszett könyve

Hogy akadtam rá: Féltem tőle, mert felnőtt fantasy, aztán Kelly úgy döntött elküldi nekem, én is élvezzem. :D

Úgy általában az egészről: Diana Bishop az alkímiára szakosodott történész élete fenekestül felfordul, mikor kikéri az egyetem könyvtárából az Ashmole 782 kéziratot. Diana boszorkány, de mióta szülei meghaltak hét éves korában, a mágia mindenféle módjától elzárkózott, ezért is választotta a történelmet a tanulmányai témájának. Igen ám, de az Ashmole 782 bűbáj alatt áll, és ha ez nem lenne elég, megjelenik egy lélegzetelállítóan gyönyörű vámpír is, Matthew, közvetlen azután, hogy a kéziratot Diana kikérte. Mi olyan különleges ebben a könyvben?

Sejtéseim szerint sokan vagytok úgy vele, hogy ki akartok kapcsolódni, mikor egy könyvet a kezetekbe vesztek, legalábbis a szórakoztató irodalom erre való. Felteszem, nem csak én vagyok már 18 fölött, aki szeret az első szerelemről olvasni, ezért inkább YA (ifjúsági) könyveket olvas. De valahogy mégsem az igazi az, hogy 16 évesek bőrébe kel…

Top 10: Kedvenc romantikus regény

Mostanában megrögzötten néztem, hogy mely posztokra van kereslet, és valamilyen úton-módon a régi Top 10 romantikus könyves listám időről-időre előkerül a legolvasottabb bejegyzések közé. Ezért felötlött bennem az a gondolat, hogy írok egy újabb posztot, de most mindenféle kategória szerint (a többi kategória később várható), és ezt ám frissíteni is fogom, ahogy változik. (Mert most ahogy ránéztem a régi listámra, elszörnyedtem, hiszen a sorozatok folytatásai eléggé lerontották a színvonalat.) Előre leszögezem, hogy klasszikus és szépirodalmat nem teszek fel listákra, mert nem egy kategória a szórakoztató irodalommal, így tehát a legjobb romantikusok között persze, hogy ott van számomra az Üvöltő szelek, de a végén a klasszikusok kilöknének minden modern regényt. :)

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2014. február 17.)

10. Victoria Schwab: Az Archívum (ifjúsági, 3 részes sorozat)
Minden testnek van egy története, egy képsorozat, amelyet csak a Könyvtárosok olvashatnak. A …