Ugrás a fő tartalomra

Melissa Marr: Faery Tales and Nightmares (Tündérmesék és rémálmok)

Hogy akadtam rá: Melissa Marr az egyik kedvenc íróm.

Úgy általában az egészről: Elvileg azt mondtam, hogy feladtam a novellásköteteket, és épp készültek cikk-félét is írni arról, hogy vajon jók-e a kiegészítő novellák a kedvenc sorozatainkhoz, ami több ezer külön kötetben jelenik meg. Ugyanis tudjuk, hogy ha több író ír egy kötetbe, annak a fele ismeretlen író (ez most kifejezetten az ifjúsági fantasy antológiákra vonatkozik), akiket így akarnak népszerűsíteni. Az ingyen novellákhoz sem nagyon jutok el, mert akik ingyen elérhetővé teszik a műveiket, azokból annyi van, mint a nyű, és sokszor őszintén semmit nem adnak a történethez. Na, de! Úgy vagyok vele, hogy ha egy író fogja és megjelentet egy novelláskötetet, ezzel megkönnyítve az olvasói dolgát, hogy ne régi újságokat kelljen elővadásznia, akkor egyből repülök és olvasom.
Melissa Marr azok közé az írók közé tartozik, akiknek az első könyvét (Veszélyes Játék) szívből gyűlöltem, de ugye sorozatot nem hagyok abba, ezért folytattam, és bár a 2. rész sem volt tökéletes, mégis rájöttem, hogy Marr nekem bekerül a kedvenc írók közé. Ez nem azért van, mert Marr tapasztalatból ír a nemi erőszakról, és ezért vannak kemény dolgok is a fantasyjában, bár ez is közrejátszik. Egyszerűen látszik rajta, hogy imádja a mitológiát, és minden erejét inkább abba fekteti, hogy hangulatot és világot teremtsen, ez sajnos az első műveinél nagyon látszik, hogy a karakterek sántítanak. Na, de miért beszélek én erről?

Mert ez a novelláskötet részben Tündérvilág novellákat tartalmaz, ami már megszabja, hogy milyen is a minősége, hiszen attól a szereplőktől, akiket én utálok, és nem igazán tartok kidolgozottnak, nem tudott megválni. És bár három pontnál többet nem tudtam egészében adni ennek a kötetnek, mindenképpen ajánlanám azoknak, akik kíváncsiak Marr többi írására. Nyilván nem rajongóknak nem ajánlom, mert 12 novellából „csak” 8 olvasható, és ebből 4 csak, ami nem köthető a Tündérvilághoz, ami vajmi kevés, hogy nem fanok értékeljék ezt a kötetet.

A gyűjtemény színvonala nagyon változó, mert Melissa Marr az az író, aki idővel lett jobb, ezért látszik, hogy ami élete első novellája, az nem éppen élvezhető, és őszintén vannak olyan írások ebben, amiknek szerintem soha nem kellett volna napvilágot látni. Ugyanakkor vannak olyan ütős történetek is, amiktől sikoltozva ugráltam a plafonig, és elérték, hogy alig várjam Marr nem Tündérvilágos további regényeit.

Na, de vegyük sorra a novellákat, természetesen nem spoileresen:

1. Where Nightmares Walk (Ahol a rémálmok járnak): Ez borzalmas, erre jobb szó nincsen. Ez egy fél oldalt tesz ki, és még értem én, hogy valami rövid horror történetes novelláskötetben jelent meg, azért én még se pártolom, ha valami ilyen rövid. A hangulata megvan, picit borzongatott, de jobban ütött volna, ha látjuk is a véres jelenetet, nem csak utal rá Marr. (5/2 pontos)

2. Winter’s Kiss (A tél csókja): Ha minden igaz (nem vagyok benne 100%-ig biztos), ez Marr első műve. Gyerekmese, egyszerű fogalmazással, és még egyszerűbb történettel. Általában nem szoktam meséket olvasni, de mégis tudom őket élvezni, és tudom, hogy az egyszerűség a lényeg, mégis úgy éreztem, hogy hiába van erőltetett, száraz mondanivalója a gyerekeknek („az ha más vagy, nem gond, úgy vagy jó, ahogy vagy”), egyszerűen nem tudtam élvezni. (5/2 pontos)

3. Transition (Átváltozás): Melissa Marr vámpíros novellája, és mást nem is mondanék róla, csakhogy vérbeli jó sztori. Van idősíkokkal játszás, van benne drog- és alkoholhasználat, van benne badass főhős, belezés, ötletes vámpírmitológia, és nem happy-nyálas vég. Röviden: szeretnék ebben a világban játszódó regényt olvasni. (5/5 pontos)

4. Love Struck (Mindent elsöprő szerelem): Ez egy selkie-s novella (más néven talán fókaember), és én a magam módján imádom a selkie-ket, mert olyan ritka, hogy valaki ahhoz a mitológiához fordul. Maga a világfelépítés jó volt, és bemutatja, hogy mennyire lehet tragikus egy szerelem, de ott a szó, hogy csak „lehet.” Maga a főpáros egy igazi nyálas happy endet kap, és az egész novella is csöpög. (5/4 pontos)

5. Old Habits (Régi szokások): A Veszélyes Álmok után olvasandó Niall és Iriall központú novella, arról, hogyan is alkalmazkodik Niall az új szerepéhez. Igazából jó volt olvasni a két kedvenc szereplőmről, de olyan egetrengető dolog nem történt, csak a fura barátságukat mutatja be a novella. (5/4 pontos)

6. Stopping Time (Megállítani az időt): Elvileg a Törékeny örökkévalóság után játszódik, de Leslie, Iriall és Niall főszereplésével, tehát a kedvenc hármasommal. Annyit mondanék, hogy bár romantikus történet, talán sokaknak nem fog tetszeni, de ez az én örök favoritom, ugyanis ennél szebben még ifjúságiban (meg igazán sehol sem) láttam megírva szerelmi háromszöget. (5/6 pontos)

7. The Art of Waiting (A várás művészete): A mesélés borzongató, amolyan igazi rémmese hangulata van, egyik szereplőnek sincs neve, csak úgy hívja őket, hogy „a fiú,” „a lány,” stb. Viszont ennek egy deka értelme sincs… (5/1 pontos)

8. Comfort for Flesh (Testet örömökre): Fúú, hát ez. Ez… erre nincsenek szavak. Horroros, komoly témás, ütős novella. Szívesen látnék Marrtól fantasy köntösbe burkolt komoly témás regényt ezek után, ki nem néztem volna egy ilyen erejű történetet az írónőből. (5/6 pontos)

9. The Sleeping Girl and the Summer King (Az Alvó Lány és a Nyárkirály): A Veszélyes Játék eredetije, hasonló a világ, hiszen ebből az ötletből lett az a regény, de szerintem sokkal, de sokkal jobb lenne így. Itt is Ash a főszereplő lány neve, ugyanúgy van nyár-tél udvar, ugyanúgy fel kell emelni a botot, meg Téllánnyá válni, de van benne egy apróbb csavar. Ugyanakkor sokkal szimpatikusabb volt itt a főhős, mint az eredeti regényben, úgyhogy: (5/4 pontos)

10. Cotton Candy Skies (Vattacukorszínű ég): Ez szintén Tündérvilág kiegészítő novella és már jóval a 4. rész után játszódik, így sikerült magamnak elspoilereznem. Rabbit szerelmi története, ha hinnétek, ha nem, és nagyon aranyos, és ötletes. (5/5 pontos)

11. Unexpected Family (Váratlan család): Tündérvilág és fogalmam sincs, mikor játszódik, talán a 4. rész után, mert vannak benne olyan elemek, amikről én még nem tudtam. Seth központú novella, az ő nagy szenvedése, ugyanakkor a háttérben annyira édes volt Iriall és Niall (akinek ez meglepő, az nem olvasta rendesen a Veszélyes Álmokat), hogy megkapja a max pontot. (5/5 pontos)

12. Merely Mortal (Egyszerű halandó): Iszonyat nagy spoileres novella a 4. vagy 5. rész után, nekem fogalmam sincs, mert odáig nem olvastam. Keenan/Donia. Ezzel el is árultam, hogy nem tetszett, nyálas kis semmiről szóló szösszenet. (5/2 pontos)

Az egész kötet:
 3/5 pontból


A borító: 5/5 pontból

Kiadó: HarperCollins

Kiadás dátuma: 2012. február 21.

Oldalszám: 432 oldal

Megjegyzések

  1. Szia!
    Olyan kérdésem lenne, hogy ezeket a novellákat hol találtad meg?

    VálaszTörlés
  2. @Barbara: Boltban. :) A gyakran ismételt kérdéseknél fel van sorolva, hol vásárolok.

    VálaszTörlés
  3. Szia! ezt magyar nyelven olvastad?:) mert én már nagyon régóta keresem a Tündérvilág 4. és 5. részét is de sehol sem találom! Nagy elkeseredésemre mert elég kíváncsi lennék a folytatásra. Vagyis úgy vettem le a cikk-ből hogy van 4. és 5. rész is. És a harmadik rész végén biztosra vettem hogy kell lennie folytatásnak! Elkezdtem keresgélni de csak angolul találtam meg pár dolgot. Amikor megrendeltem a három kötetett azt gondoltam ennyi az egész de mikor a végére értem nem lett teljes a történet ezeket a novellákat is keresgéltem de minden csak angolul került elém. Örülnék ha tudnál segíteni mert lehet hogy amiatt hogy bujkál előlem a könyv még jobban érdekel! Szal meg találhatom a többi kötetet és a novellákat magyarul és ha igen merre keressem? :)) Előre is köszönöm a segítséged

    VálaszTörlés
  4. @Névtelen: Sajnos nem jelent meg magyarul se ez a novelláskötet, se a sorozat további kötetei, a kiadó jószerével becsődölt, igazából nem adnak ki már nagyon semmit. Folytatása magyarul jelenleg nem várható. :(

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Kelley Armstrong: The Unquiet Past (A nyughatatlan múlt)

Hogy akadtam rá:   Kelley Armstrong fanatikus vagyok. Sorozat: A Secrets című kiadói sorozat része, ami egy univerzumban játszódó, önálló kötetekből áll. Úgy általában az egészről: Ez a könyv kicsit kitűnik Armstrong többi regénye közül, részben azért, mert olyan kis rövid és talán nem tudta rendesen kiélni magát az írónő. A The Unquiet Past egy 7 részes „sorozat” tagja, ahol felkértek kanadai ifjúsági írókat, hogy egy rejtély, az árvaház leégése köré írjanak könyveket. A szereplők ugyan ismerik egymást annyira, nagy összefüggés nincs a hét történet között, a szereplők nem beszélnek egymással, de ötletesnek találom így összefűzni a sztorikat, és egy univerzumot létrehozni. Viszont talán ettől is volt olyan furcsa ennek a könyvnek a fantasy szála. Az elején teljesen hozta a Sötét erő sorozat hangulatát, olyannyira egyforma volt a szellemek és a főhős látomásainak ábrázolása, hogy azt hittem, Armstrong ugyanabba az univerzumba helyezi a dolgot, és ugyanaz Tess képesség