Ugrás a fő tartalomra

Amit a Kaktusz is olvasni akar #7


Bár még a Könyvheti megjelenésektől roskadozik a váró- és olvasólistám, ismét jövök egy várólistás-akarom-olvasni-most-azonnal poszttal. A június még nagyban tart, és nem csak a friss megjelenések kötnek le, de az írós versenyem is, ezért van néha nagyobb szünet két kritika között. De nemsokára ígérem, jövök az Agave frissekkel. :D Na, de közben külföldön hamarosan megjelenik három olyan könyv, amire nagyon fenem a fogam:

Diana Peterfreund: For Darkness Shows the Stars – megjelenés: június 12.

Generációkkal ezelőtt egy genetikai kísérlet rosszul sült el – A Visszaszorítás – megölte az emberiség egy nagy részét, így a Luddita nemesek uralomra kerülhettek, akik betiltották a technológiát.

Elliot North mindig is tudta, hol a helye. Négy évvel ezelőtt Elliot nem szökött el a gyerekkori szerelmével, a szolgálóval, Kai-jal, inkább a családi birtokhoz fűződő kötelességeit választotta a szerelem helyett. Azóta a világ megváltozott: a Poszt-Visszaszorításosok egy új rétege újra be akarja indítani a technikai fejlődést, és Elliot birtoka nem megy valami fényesen, ezért bérbe kell adnia a rejtélyes Cloud Feetnek, egy hajókészítő csoportnak, ahova Malakai Wentforth kapitány, ismert felfedező is tartozik – egy majdnem felismerhetetlenségig megváltozott Kai. És míg Elliot azon töpreng, hogy talán ez egy második esély a szerelmüknek, Kai eltökélte, hogy megmutatja Elliotnak, hogy mit adott fel, amikor elengedte őt.

De Elliot hamar rájön, hogy a régi barátja egy titkot rejteget – egy olyat, ami megváltoztathatja az egész társadalmukat… vagy térdre kényszerítheti azt. És a lány újra választás elé áll: ragaszkodjon-e ahhoz, amiben eddig hitt, vagy hagyjon fel mindennel, azzal a fiúval, akit mindig is szeretett, még ha el is vesztette őt örökre.

Jane Austen Meggyőző érvek inspirálta a könyvet, a For Darkness Shows the Stars lélegzetelállító romantika arról, hogyan legyünk nyitottak a jövőre, és hogyan engedjük be azt a szívünkbe, akiről tudod, hogy összetörheti.

Gondolatok: Noha, nem olvastam MÉG a Meggyőző érveket, de Austenben bízok a Büszkeség és balítélet után, és ez még disztópiás újramesélés is. A borító is iszonyatosan gyönyörű, ez a könyv nálam instant vásárlólistás, szóval nagy reményekkel állok majd neki.

Vicki Pettersson: The Taken (Celestial Blues 1.) – megjelenés: június 12.

A férfi egy bukott angyal. A nő riporter. De együtt kell megoldaniuk egy rémisztő sorozatgyilkosságot, ami mind a halandó és halhatatlan világban pusztít.

Griffin Shaw magánnyomozó volt, de az több mint ötven éve volt, mikor a nyomozóknak még nagy divatja volt… és amikor még ő is életben volt. Most már Centurió, egy angyal, aki átsegíti a többi lemészárolt lelket a túlvilágra. De bár Shaw lehet, hogy angyal… nem éppen szent. Miközben a saját halálának rejtélyes körülményei kísértik, megragadja az alkalmat, hogy bosszút álljon, mikor szemtanúja lesz egy újságíró, Katherine „Kit” Craig megtámadásának.

Egyesítve erejüket, a két valószínűtlen bosszúálló elindulnak megkeresni a gyilkost, aki holttesteket hagy Las Vegason át egészen a halhatatlanok túlvilágába. Ez egy veszélyes út, ami a Bűn városának legsötétebb bugyraiba vezeti őket és egy olyan gonosz összeesküvés közepébe, ami a Strip negyed fényein túl mutat, és mindkettejükkel végezhet.

De a halál nem az egyetlen olyan fenyegetés, amivel Griffinnek szembe kell néznie. Minél közelebb kerül Kithez, annál jobban elbűvöli a halandó bája. Ellen tud állni ennek? Egyáltalán akar-e ellenállni?

Gondolatok: Felnőtt urban fantasy nyomozós könyv angyalokkal. Reményeim szerint lesz olyan izgalmas, mint Keri Arthur vagy Karen Marie Moning, és nem csap át sima, egyszerű ponyvába.

Amy Reed: Crazy – megjelenés: június 12.

Connor tudja, hogy Izzy sosem fog úgy belé szeretni, ahogy ő szereti a lányt. De valahogy mégis a lány beengedte őt az őrült, izgalmas világába, és a bizalmasa lesz. De minél közelebb kerülnek egymáshoz, Connor annál inkább rájön, hogy Izzy jó kedve túlságosan is jó, és hogy a rossz kedve túlságosan is mély. És ez az eget rengető energia, amitől a lány úgy ragyog, egy sokkal sötétebb helyre vezet.

Ahogy Izzy viselkedése egyre vadabb és önpusztítóbb lesz, Connor egyre kétségbeesettebb lesz, hogy megállítsa a lányt. Tudja, hogy nem mentheti meg a fájdalmától… de mi van, ha senki más sem képes erre?

Gondolatok: Amy Reed azonnali olvasólistán van nálam, és nagyon-nagyon várom ezt a könyvet. Nem sok bipolaritással foglakozó könyvet olvastam, de érdekel a téma.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Kelley Armstrong: The Unquiet Past (A nyughatatlan múlt)

Hogy akadtam rá:   Kelley Armstrong fanatikus vagyok. Sorozat: A Secrets című kiadói sorozat része, ami egy univerzumban játszódó, önálló kötetekből áll. Úgy általában az egészről: Ez a könyv kicsit kitűnik Armstrong többi regénye közül, részben azért, mert olyan kis rövid és talán nem tudta rendesen kiélni magát az írónő. A The Unquiet Past egy 7 részes „sorozat” tagja, ahol felkértek kanadai ifjúsági írókat, hogy egy rejtély, az árvaház leégése köré írjanak könyveket. A szereplők ugyan ismerik egymást annyira, nagy összefüggés nincs a hét történet között, a szereplők nem beszélnek egymással, de ötletesnek találom így összefűzni a sztorikat, és egy univerzumot létrehozni. Viszont talán ettől is volt olyan furcsa ennek a könyvnek a fantasy szála. Az elején teljesen hozta a Sötét erő sorozat hangulatát, olyannyira egyforma volt a szellemek és a főhős látomásainak ábrázolása, hogy azt hittem, Armstrong ugyanabba az univerzumba helyezi a dolgot, és ugyanaz Tess képesség