Ugrás a fő tartalomra

Amit a Kaktusz is olvasni akar #8

Jövő héten nem sok megjelenés lesz, ami érdekel, (nem mintha időm lenne annyit olvasni :D), de íme azaz egy könyv, ami nagyon szúrja a szemem:

Courtney Summers: This is Not a Test - megjelenés: június 19.

Itt a világvége. Hat tanuló a Cortege Gimnáziumba menekült, de hogy van tető a fejük felett, még nem minden, amikor a holtak dörömbölnek az ajtókon. Elég egy harapás, hogy megöljön valakit és szörnyként jöjjenek vissza.

Sloane Price-nak ez nem hangzik rosszul. Hat hónapja az ő saját világa már összeomlott és azóta nem talált semmi okot arra, hogy éljen. Most viszont tökéletesnek tűnik a helyzet arra, hogy feladja. Amíg Sloane lelkesen várja, hogy a védelmi vonaluk felmondja a szolgálatot, kénytelen az apokalipszist öt másik ember szemével látni, akik ténylegesen élni is akarnak.

De ahogy a napok telnek-múlnak, a túlélésért való küzdelem motivációja ijesztő módokon változik meg és hamarosan a csoport sorsát egyre kevésbé az határozza meg, hogy mi van odakint, és egyre inkább a kiszámíthatatlan és erőszakos harc az életért - és a halálért - odabent.

Ha minden odaveszett, te miből merítenéd az erődet?

Gondolatok: Valamiért sok negatív kritikát láttam erről a könyvről, és lehet, hogy jómagam sem járok mindig szerencsésen, ha apokaliptikus-zombis sztorikról van szó, de reménykedem, hogy a főhős öngyilkos hajlama miatt kedvemre való lesz a könyv.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Kelley Armstrong: The Unquiet Past (A nyughatatlan múlt)

Hogy akadtam rá:   Kelley Armstrong fanatikus vagyok. Sorozat: A Secrets című kiadói sorozat része, ami egy univerzumban játszódó, önálló kötetekből áll. Úgy általában az egészről: Ez a könyv kicsit kitűnik Armstrong többi regénye közül, részben azért, mert olyan kis rövid és talán nem tudta rendesen kiélni magát az írónő. A The Unquiet Past egy 7 részes „sorozat” tagja, ahol felkértek kanadai ifjúsági írókat, hogy egy rejtély, az árvaház leégése köré írjanak könyveket. A szereplők ugyan ismerik egymást annyira, nagy összefüggés nincs a hét történet között, a szereplők nem beszélnek egymással, de ötletesnek találom így összefűzni a sztorikat, és egy univerzumot létrehozni. Viszont talán ettől is volt olyan furcsa ennek a könyvnek a fantasy szála. Az elején teljesen hozta a Sötét erő sorozat hangulatát, olyannyira egyforma volt a szellemek és a főhős látomásainak ábrázolása, hogy azt hittem, Armstrong ugyanabba az univerzumba helyezi a dolgot, és ugyanaz Tess képesség