Ugrás a fő tartalomra

Holly Black: Red Glove (Vörös Kesztyű)


Hogy akadtam rá: Cassandra Clare barátnője Holly Black és folyton egymás könyvére utalgatnak, így jutottam el a Curse Workershez is.

Úgy általában az egészről: Cassel Sharpe élvezi a nyári szünetét Atlantic Cityben édesanyjával. Várjunk csak… Ha az édesanyád most szabadult a börtönből, mert mindig gazdag pasikat forgatott ki a pénzéből illegális érzelem átkokkal, akkor milyen lehet is az a vidám nyaralás? Természetesen teli szélhámosságokkal, csalásokkal és lopásokkal.

Cassel örül, bármennyire is szereti édesanyját, hogy végre visszatérhet Wellingfordba, a bentlakásos iskolába, ahol normálisnak tettetheti magát. Ő is nagyon jól tudja, hogy hiába titkolja, hogy 50 éve kb. ő a legerősebb átok munkás (bárkit átváltoztat bárkivé vagy bármivé) attól még nem lehet szimpla ember, bármennyire is szeretne. Habár ott vannak barátai, Daneca és Sam, mégis Cassel hazudik nekik is, hiszen ő rossz ember. Egy szélhámos. Várományos bérgyilkos. Ez a sorsa. Vagy nem?

Amikor egyik bátyját megölik, és az egyetlen nyom egy videó felvétel a gyilkosról, az FBI felkeresi Casselt, hogy segítsen megoldani az ügyet. A feltehetőleges tettes: egy vörös kesztyűs nő. De ki lehet az?

És kiben bízhat Cassel, hiszen a saját emlékei sem igaziak, ahogyan szívszerelme Lila érzelmei sem. Márpedig, ha az egyik legveszélyesebb maffia főnök lányát megátkozták, hogy az ember fiába szeressen, ott aztán nem lehet egy nyugodt, átlagos tanévet várni.

Először is hadd fejezzem ki: TE ATYAÚR ISTEN! Szóval mindenki tudja, hogy Cassandra Clare és Holly Black barátnők és véletlen csoda folytán mindkettejük új könyve egy napon jött ki, április ötödikén, és ezért mindkét könyvet nagyon vártam. Noha azért bevallom a City of Fallen Angels, a Végzet Ereklyéi 4. része jobban érdekelt. Tudjuk, hogy abban mekkorát csalódtam, míg Holly Black te jó ég, mit tett le az asztalra.

Eddig is tudtam, mit várjak Blacktől, egy csavaros sztorit, sok humorral, eszeveszett csattanókkal, amiket persze én mindig kitaláltam, és nem mindennapi szerelmi sztorikat. Most Black túlteljesített saját magán, és őszintén állíthatom ez a valaha legjobban megírt könyve (bár a gyerekkönyveit nem olvastam).

A történet sok szálon fut, ott van, hogy Cassel megpróbálja túlélni a maffia világában, hiszen ki ne akarná az ő erejét, akkor ott van, hogy Lila bizony szerelmes belé, Cassel is szereti a lányt, de tudja, hogy a lány érzelmei nem valósak. Mégis Cassel emberi és nem mellesleg fiú, ezért bármennyire is tudja, hogy helytelen, néha el-elcsattan egy csók, és azt mindig annyi lelkiszenvedés követ, hogy öröm volt nézni. Ugyanakkor Holly Black tökéletesen hihetően ír E/1-ben fiú szemszögből. Tehát, ha nekem azt mondja még egyszer valaki, hogy a Lenyűgöző Teremtmények jajj, de új, jajj, de szupcsi, hogy férfi szemszögből ír, akkor javaslom, olvassatok Curse Workerst.

Megint kézen fog minket Black és bevezet minket a szélhámosok világába, Cassel nem egy embert vág át, és imádtam nézni az összes ilyen mutatványt. Egyszerűen, mint a bűvészet, úgy le tud kötni. Biztos sokat kutatott a témában az írónő, mert nem csak egy légből kapott, odahányt valami. Az apró kis játszmák teljesen lenyűgöztek, és a végén még Cassel is megjegyzi: „Nem vagyok jó, hiszen mindenkit kijátszottam.”

És ezzel elérkeztünk a másik témához. Cassel maffiózónak született. Ennyi. Tudja, hogy valószínűleg az ölésben a legjobb, és bérgyilkosnak kéne lennie. Tudja, hogy már ölt embert, csak nem emlékszik rá, hiszen kitörölték az emlékeit. Mégis… mégis reménykedik abban, hogy bárcsak ő lehetne a jófiú, bárcsak helyesen tudna cselekedni, és bár nem veszi észre, sikerül is neki, noha ezzel persze átvág pár embert.

A romantika szál szívszorító, az akció és a rejtély szál leleményes, és ha nem ez köt le éppen, akkor az a kiváló szarkasztikus humor, amivel Cassel közvetíti az iskolai életet. Emellett pedig, mivel Cassandra Clare barátnője Black, feltűnik egy alternatív univerzumbeli Jace, aki bár drogos és fél az angyaloktól, igazán édes és szórakoztató.

Míg az első rész lezártnak volt tekinthető, addig Black fogott pár iszonyat apró utalást, és abból kanyarított második részt, mindenféle erőltetés érzete nélkül, viszont ebben a részben, bár teljesen kerek, egész itt is a sztori, nincs függővég, mégis érezzük milyen témák fognak felvetődni a harmadik részben. Legyen már jövő április, és jöjjön a Black Heart!

Kedvenc karakter: Cassel

Ami kifejezetten tetszett: az összes szélhámos meló, JACE!!!!!, a romantikus szál

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó:
Margaret K. McElderry

Kiadás dátuma: 2011. árpilis 5.

Oldalszám:
336 oldal

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Természetfeletti lény szerinti ajánlók

Mivel annyira unatkoztam a The Haunted olvasása közben, csináltam szép polcokat molyon. Amiből jött az, hogy miért ne írnám össze ennek az eredményét a blogomon. Észrevettem, hogy sokan kérnek tőlem úgy ajánlást, hogy „legyen vámpíros,” vagy „legyen szellemes,” és valljuk be, mindenkinek megvan a kedvenc lénye fantasyban, ezért gondoltam, hogy írok egy ilyen posztot. Kaptam olyan ajánlást, hogy írjak TOP 10-es listát vámpíros könyvekből, de mivel a többi lény sajnos háttérbe szorult még eddigi olvasmányaimban, és nem akarom őket sem kihagyni, ezért egybevonok mindenfajta lényt. Nem spoilerezek, így aminek a fülszövegéből nem egyértelmű, hogy milyen lény a főhős pasija (lásd példának okáért Dark Divine) azt nem fogom oda ajánlani. Plusz, amit én nem tartok annak (lásd Káprázat), azt nem fogom oda ajánlani. Szóval teljesen szubjektív vélemény lesz, mint eddig is megszokhattuk, és természetesen tetszési sorrendbe fogom szedni az ajánlásokat. AZ ÉJSZAKA LÉNYEI, AZAZ A VÁMPÍROK Szer

Lauren Kate: Torment - Kín (Loki edition)

Hogy akadtam rá: A borítója csábított el. Sorozat: A Fallen - Kitaszítva 2. része. Úgy általában az egészről:  Lucinda Price élete kínszenvedés, de nem azért, mert az egyetlen majdnem-barátnőjét megölték a szeme láttára, vagy mert nem láthatja a szüleit, esetleg mert fogalma sincs arról, mi történt vele az előző életében, nem, Lucinda problémája sokkal nagyobb: Daniel, a bukott angyal pasija otthagyja egy magániskolában, ahol három hetet kell kibírnia. Mert csak így tudják megvédeni a különböző teremtményektől, akik Luce-ra pályáznak. Mit csinál a kedves kis főhősünk a félangyaloknak fenntartott oktatási intézményben? HÁT BEFESTI A HAJÁT! Meg sír… sokat… Az első részre négy csillagot adtam, mert noha a kivitelezése nem volt az igazi, az alapötlet kiváló lett volna, megvan benne minden, ami egy igazán jó ifjúsági, romantikus, fantasyhoz kéne: reinkarnáció, angyalok, démonok, Világvége harc. Na igen ám, de sikerült a nagyszerű koncepciót elrontani… Hogy mivel is? Ez egy olyan j

Sally Nicholls: Shadow Girl (Árnylány)

Hogy akadtam rá:   Sally Nicholls rajongó vagyok. Úgy általában az egészről:   Clare élete nem a legvidámabb: Sehova sem tud beilleszkedni és állandóan zaklatják az iskolában. Nem foglalkozik a tanulmányaival vagy azzal hogy barátokat szerezzen, hiszen mindig gyorsan átpasszolják másik gyámszülőkhöz, és költözhet tovább. Aztán egy napon eltéved hazafelé menet és találkozik Maddyvel, aki szintén árva és talán ő lehet az első igaz barátja. Sally Nicholls diszlexiásoknak szánt mesekönyve ez, vagyis eleve könnyen olvasható a nyelvezete, kellemesen nagy térközökkel és alapvetően rövid, de még így is egy összetett és elbűvölő mesét tudott összehozni. Az alapötlete ugyanaz, mint a Close Your Pretty Eyes nak, mivel egy másik kiadónak is feldobta ugyanazt az ötletet az írónő, így egy ihletből született a két könyv: milyen az élete egy árvaházban nevelkedett gyereknek. Míg a Close Your Pretty Eyes egy szívet tépő történet, ami enyhén reménytelen, addig ez a történet csupa remény, d