Ugrás a fő tartalomra

Holly Black: Red Glove (Vörös Kesztyű)


Hogy akadtam rá: Cassandra Clare barátnője Holly Black és folyton egymás könyvére utalgatnak, így jutottam el a Curse Workershez is.

Úgy általában az egészről: Cassel Sharpe élvezi a nyári szünetét Atlantic Cityben édesanyjával. Várjunk csak… Ha az édesanyád most szabadult a börtönből, mert mindig gazdag pasikat forgatott ki a pénzéből illegális érzelem átkokkal, akkor milyen lehet is az a vidám nyaralás? Természetesen teli szélhámosságokkal, csalásokkal és lopásokkal.

Cassel örül, bármennyire is szereti édesanyját, hogy végre visszatérhet Wellingfordba, a bentlakásos iskolába, ahol normálisnak tettetheti magát. Ő is nagyon jól tudja, hogy hiába titkolja, hogy 50 éve kb. ő a legerősebb átok munkás (bárkit átváltoztat bárkivé vagy bármivé) attól még nem lehet szimpla ember, bármennyire is szeretne. Habár ott vannak barátai, Daneca és Sam, mégis Cassel hazudik nekik is, hiszen ő rossz ember. Egy szélhámos. Várományos bérgyilkos. Ez a sorsa. Vagy nem?

Amikor egyik bátyját megölik, és az egyetlen nyom egy videó felvétel a gyilkosról, az FBI felkeresi Casselt, hogy segítsen megoldani az ügyet. A feltehetőleges tettes: egy vörös kesztyűs nő. De ki lehet az?

És kiben bízhat Cassel, hiszen a saját emlékei sem igaziak, ahogyan szívszerelme Lila érzelmei sem. Márpedig, ha az egyik legveszélyesebb maffia főnök lányát megátkozták, hogy az ember fiába szeressen, ott aztán nem lehet egy nyugodt, átlagos tanévet várni.

Először is hadd fejezzem ki: TE ATYAÚR ISTEN! Szóval mindenki tudja, hogy Cassandra Clare és Holly Black barátnők és véletlen csoda folytán mindkettejük új könyve egy napon jött ki, április ötödikén, és ezért mindkét könyvet nagyon vártam. Noha azért bevallom a City of Fallen Angels, a Végzet Ereklyéi 4. része jobban érdekelt. Tudjuk, hogy abban mekkorát csalódtam, míg Holly Black te jó ég, mit tett le az asztalra.

Eddig is tudtam, mit várjak Blacktől, egy csavaros sztorit, sok humorral, eszeveszett csattanókkal, amiket persze én mindig kitaláltam, és nem mindennapi szerelmi sztorikat. Most Black túlteljesített saját magán, és őszintén állíthatom ez a valaha legjobban megírt könyve (bár a gyerekkönyveit nem olvastam).

A történet sok szálon fut, ott van, hogy Cassel megpróbálja túlélni a maffia világában, hiszen ki ne akarná az ő erejét, akkor ott van, hogy Lila bizony szerelmes belé, Cassel is szereti a lányt, de tudja, hogy a lány érzelmei nem valósak. Mégis Cassel emberi és nem mellesleg fiú, ezért bármennyire is tudja, hogy helytelen, néha el-elcsattan egy csók, és azt mindig annyi lelkiszenvedés követ, hogy öröm volt nézni. Ugyanakkor Holly Black tökéletesen hihetően ír E/1-ben fiú szemszögből. Tehát, ha nekem azt mondja még egyszer valaki, hogy a Lenyűgöző Teremtmények jajj, de új, jajj, de szupcsi, hogy férfi szemszögből ír, akkor javaslom, olvassatok Curse Workerst.

Megint kézen fog minket Black és bevezet minket a szélhámosok világába, Cassel nem egy embert vág át, és imádtam nézni az összes ilyen mutatványt. Egyszerűen, mint a bűvészet, úgy le tud kötni. Biztos sokat kutatott a témában az írónő, mert nem csak egy légből kapott, odahányt valami. Az apró kis játszmák teljesen lenyűgöztek, és a végén még Cassel is megjegyzi: „Nem vagyok jó, hiszen mindenkit kijátszottam.”

És ezzel elérkeztünk a másik témához. Cassel maffiózónak született. Ennyi. Tudja, hogy valószínűleg az ölésben a legjobb, és bérgyilkosnak kéne lennie. Tudja, hogy már ölt embert, csak nem emlékszik rá, hiszen kitörölték az emlékeit. Mégis… mégis reménykedik abban, hogy bárcsak ő lehetne a jófiú, bárcsak helyesen tudna cselekedni, és bár nem veszi észre, sikerül is neki, noha ezzel persze átvág pár embert.

A romantika szál szívszorító, az akció és a rejtély szál leleményes, és ha nem ez köt le éppen, akkor az a kiváló szarkasztikus humor, amivel Cassel közvetíti az iskolai életet. Emellett pedig, mivel Cassandra Clare barátnője Black, feltűnik egy alternatív univerzumbeli Jace, aki bár drogos és fél az angyaloktól, igazán édes és szórakoztató.

Míg az első rész lezártnak volt tekinthető, addig Black fogott pár iszonyat apró utalást, és abból kanyarított második részt, mindenféle erőltetés érzete nélkül, viszont ebben a részben, bár teljesen kerek, egész itt is a sztori, nincs függővég, mégis érezzük milyen témák fognak felvetődni a harmadik részben. Legyen már jövő április, és jöjjön a Black Heart!

Kedvenc karakter: Cassel

Ami kifejezetten tetszett: az összes szélhámos meló, JACE!!!!!, a romantikus szál

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó:
Margaret K. McElderry

Kiadás dátuma: 2011. árpilis 5.

Oldalszám:
336 oldal

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú