Ugrás a fő tartalomra

Sarwat Chadda: Az ördög csókja

Hogy akadtam rá: A Könyvmolyképző Könyvfesztiválra kiadott könyvei között akadtam rá.

Úgy általában az egészről: Billi SanGrean nem az a tipikus angol tizenöt éves, akinek látszik. Ha éppen nem a lemaradt matek háziját igyekszik bepótolni, akkor latinul tanul, okkult hiedelmeket olvas és az Istentelenek hadseregét ritkítja. Billi SanGrean a már megritkult Templomosok között, az egyetlen lány, így nincs ideje kávézókban üldögélni és fiúkkal flörtölgetni, hanem üldözheti a bestiákat, az Éhező Halottakat, a szellemeket, az ördögöket, és a grigorikat, vagyis Sötét Angyalokat. Hogy ne csak apja szívtelenségével kelljen megküzdenie, visszatér régi barátja, aki egy évet töltött Jeruzsálemben gyakorlaton, Kay. De vajon milyen bajba képes keveredni Billi? Elfogadja-e végül, hogy Templomosnak KELL lennie, vagy ki tud szabadulni a Rend béklyói közül?

Kezdjük azzal, hogy a történet nekem tetszett, de sántít. Sok negatívat olvastam a könyvről és a fülszöveg is elrettentő, főleg az angol, az valami szerelmes, andalgós, átlag fantasynak írja le a könyvet. De ez nem az! És ez a pozitív csalódás fele.

Először is ott van a mitológia, ami itt igen érdekes, gyakorlatilag az angyalok vannak hangsúlyban, hiába az első fejezetbeli szellem elűzés, végig a kedvenc szárnyas lényeinken van a hangsúly, és ezzel nem igazán tudtam mit kezdeni. Próbálja Chadda felépíteni a világot, és magával is ragad, hiszen logikusan felépített dolog, de egy kicsit irritált eleinte, hogy három féle angyal van, oké, első kettő keresztény/zsidó, az utolsót vegyük az iszlámból. Végül sikerült elérnie Chaddának, hogy ez ne zavarjon, mert bár nem magyarázta el annyira részletesen, mégis adott rá elég indokot. Mégis néhol furcsán gyorsan, kapkodva ír le pár dolgot, pl. az elején a Templomosok történetét az egész Átkozott Tükörrel. Persze, kellett az újítás, el is fogadnám, de ez zavart a leginkább. Kitűnt néhol, amit újonnan próbált bevezetni, főleg a főgonosz az, aki személy szerint irritált.

Ezzel elérkeztünk a történetszálhoz: Nos, iszonyatosan átlátszó. A fülszövegben (angolban) annyira elénk teszik az egész történetet, hogy sírva kapartam a szememet. Chadda olyan nagy jelekkel mutogat a főgonoszra, hogy ennyi erővel a homlokára tetoválhatta volna „ÉN VAGYOK A KÖNYV GONOSZA, ÉS AZÉRT JÖTTEM, HOGY MEGÖLJELEK!” Azt hittem, ezt fogja egész végig rejtegetni, de hála az égnek megmentette magát azzal, hogy egészen hamar, már a felénél leleplezte. Majd megint jött egy nagyon erőltetett dolog, kb. a felénél, ahol azt éreztem, hogy te jó ég, ha megint erre a csattanóra épít, akkor nagyon átlátszóan ír, erre Chadda megint fogta és hamar megoldotta ezt is. Az a baj, hogy próbál ködösíteni, próbál, de egy gyakorlottabb olvasónak nagyon szemet szúrnak a dolgok.

A karakterekről igazán annyit tudok megjegyezni, hogy a főhős idegesítő, elhiszem, hogy lázadó tizenöt éves, de még a vak is látja azt, amit a könyv második felében old fel az író. Nagyobb karakter kidolgozás nincs, szinte a többi templomosról leírást sem kapunk. És itt jön be a képbe az, hogy a fogalmazás szerintem döcögős, tele van tőmondatokkal. Olykor gyönyörűen elénk tárja a jeleneteket, de csak a horroros, véres dolgokat, a többihez, mintha nem értene. Történik haláleset, érzelmes jelenet, ezeket szintén ügyetlenül ábrázolja, és egyáltalán nem lesznek átélhetőek.

Van a történetben egyetlen egy logikai baki, vagy írói erőltetés, hogy a nagy Tükör, amiről az egész szól, hogy kerül a történetbe. Ez… igen gyenge megoldás, és nem tudtam szemet hunyni felette, ezért is a négy pont összesen. Ahogy azon sem, hogy a világvégeszerű dolgokat összesen kilenc embernek kell megakadályoznia az egész földön, vagy hogy szerencsétlen Rend az angyalokat miért keresztekkel akarja távol tartani?

Romantikára vágyóknak nem ajánlom, az angol fülszöveg megtévesztő, ez tényleg, ahogy a trailer is mondja, egy horror(szerű) történet. Nem mondanám erősen véresnek, de leginkább a szörnyölések jellemzik, és bár szerintem néhol kicsit hiányos volt, talán mert az író első könyve, attól még teljesen kikapcsolt, és bár néhol talán bele-beleuntam, azoknak tudom ajánlani, akit leköt az angyalos, több-lényes, szörnyvadászós, tinédzser téma. A könyv nagy hibája szerintem, hogy próbál komoly lenni, véres történet, de az egészet tizenöt évesekkel, ami nem lenne gond, más megoldotta már ezt, de Chadda még el-elbukdácsol. Viszont bónusz pont jár érte, hogy a főgonosz (ha az eredetétől eltekintünk) igazán remekül kidolgozott karakter, és még humora is van, ahogy a másik kedvenc szereplőmnek is.



Kedvenc karakter: Michael, Sátán

Ami kifejezetten tetszett: a kedvenc karaktereim, kardozgatások, szörnyölések, horrorszerű dolgok

Ami nem tetszett: a mitológia egy része, a főgonosz kiléte nekem sántít, a naaaagy erőleutalások

A történet: 4/5 pontból

A karakterek: 4/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó:
Könyvmolyképző

Kiadás dátuma: 2011. árpilis 14.

Oldalszám:
280 oldal

Megjegyzések

  1. Szia, azt nem tudod hogy lesz-e folytatása?

    VálaszTörlés
  2. fúúú angyal vonal? arkangyalok, lucifer stb + démon öldöklés? az király :D
    Lin

    VálaszTörlés
  3. lesz folytatása a könyvnek?

    VálaszTörlés
  4. Gigi válasza:
    "Utoljára mondom, hogy kommentbe az angyalkáim nélkül nem tudok válaszolni. Ha választ akartok kapni a kérdésekre, akkor formspringen (fent link) vagy a gyiag@freemail.hu címen kérdezzetek, sajnos most átkozom a technikát.
    Válaszolva a kérdésre: Igen, trilógia, eddig külföldön a 2. része jelent meg Dark Goddess címmel. Hogy mikor jelenik meg magyarul? Nem tudom, legjobb tippem jövőre."

    VálaszTörlés
  5. Szia!
    Én most olvastam el a könyvet, én is egy erős négyest adnék rá, mert bár jó volt különösképpen nem fogott meg. A kedvencem nekem is a Sátán és Michael volt, valahogy rögtön rád gondoltam, hogy na igen, Giginek biztos bejönne a Sátán :). Egyetértek neked, néhol nekem is sántított a történet, egy-két dolgot én máshogy oldottam volna meg az író helyében.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   A Barrett család élete összeomlik, amikor az egyik lányuk, Marjorie skizofrénia jeleit kezdi mutatni. Mivel az orvosi kezelés úgy tűnik, nem használ, a családapa a hitébe menekülve a helyi paphoz fordul, aki pedig ördögűzést javasol. A család anyagi gondjai megoldása végett pedig beleegyeznek, hogy valóságshow-ként közvetítsék az egészet. Viszont az egész tragédiába torkollik, amiről tizenöt év után, Meredith, Marjorie kishúga nyilatkozik egy bestseller írónak. Noha a szimpla horrorok nem az én asztalom, az ördögűzés témája mindig is érdekelt, ezért kétség sem férhetett hozzá, hogy ez a könyv azonnal a várólistámra kerül. Nem teljesen azt kaptam, amire számítottam − borzongató horror −, viszont annyira a bőröm alá kúszott a könyv, hogy abszolút nem csalódtam. A Szellemek a fejben ereje abban rejlik, hogy igazából egy kommentár a horror műfaj egészére, és ezáltal egy nagyon intellige