Ugrás a fő tartalomra

Kami Garcia & Margaret Stohl: Beautiful Creatures - Lenyűgöző Teremtmények

Hogy akadtam rá: Már régóta szemeztem vele, imádtam a trailereit.

Várható magyar megjelenés: 2010. december ??? - Könyvmolyképző kiadó (Aztán lehet, hogy csúsztattak, de valahol dec. 10-et láttam.)

Úgy általában az egészről: Gatlin az átlagos amerikai kisváros. Minden változatlan, semmi nem történik, egy unalmas kis porfészek. Ethan Wate pedig alig várja, hogy eltűnhessen innen, ám a kisváros életét felkavarja az újonnan érkező titokzatos lány. Ha ez nem lenne elég Ethan pedig folyamatosan vele álmodott, hónapokkal azelőtt, hogy találkoztak volna. Mi a kettejük között lévő titokzatos kapcsolat? Mi az a titok, ami felbolygatja az egész város életét?

Őszintén, kezdjük az elején, nekem ez a könyv nem tetszett. Nem akarok senkit sem eltántorítani tőle, mert lehet, hogy csak én vártam túl sokat a trailerek alapján, de annyi mondok, hogy attól nagyon messze jár, mint amit beígértek.

Kezdjük a pozitívval, mert abból kevesebb van. Az alaptörténet ötletes, és ezért is érdekes olvasni esetleg, mert van ez az átok, amivel úgy reklámozzák ezt a könyvet. Felmerül a polgárháború ideje is, és azok a részek voltak egyedül olyanok, amikre rámondanám, hogy érdekesek.

A történet eleje vontatott, kb. az első 50 oldalon semmi nem történik, ami nem is lenne baj, hiszen el lehet húzni a történést, nem hiába vastag a könyv, de ilyenkor illene feldobni valamivel, ami sodorja az olvasót, esetleg szép mondatok, szép gondolatok, vagy humor. Egy darab poén van az egész könyvben, és aki azzal jön, hogy ez dark regény, nem, ez nem az. Átlag YA fantasy ez és hiányoltam belőle azt a valamit, ami tovább lendítene az olvasásban. (Féltem letenni, hogy akkor nem fogom felvenni ismét.) A fogalmazás darabos, annyira rövidek a mondatok, hogy még angolban is zavart, annyi a szóismétlés, hogy már csillagokat láttam, és néhol drámai mondatokat akar megfogalmazni a két író, ehelyett azt érik el, hogy kínomban felkacagjak. ("Érezte a kést a gyomrában. Az igazi kést az igazi gyomrában.") És mielőtt észbe kaptam, rájöttem, hogy az első 450 oldalon sem történik semmi, jelentéktelen jeleneteket nyújtanak el (az öreg nénik találtak vad mókusokat, és erről hat oldalon keresztül beszélnek).

Akkor ott van a romantika része, amire gondolnánk, ha hosszú a regény, szép lassan bontakozik ki, vagy legalább valamiért akarjuk, hogy egymással legyenek. Az első 50 oldalon már halálosan szerelmesek egymásba, és a legrosszabb, hogy ez a tipikus "nem is beszélgettünk, de meghalnék érted" fantasy szerelem, amihez hozzácsapódik, hogy semmi szikra nincs köztük, nulla chemistry (angol szóval élve), és egyszerűen nem is akartam őket együtt látni.

A történet jó oldaláról már szóltam, jöjjön a rossz. Két főpoén van talán, az egyik a félrevezető átok dolog, amivel reklámoznak, és garantálom, hogy semmi köze ahhoz, amire pl. én gondoltam, és ezért csalódtam. A másik csattanó klisé, de már láttam olyan könyvben, ahol jól használták. Itt a reakció rá annyira hihetetlen, és annyira gyengén megírt a jelenet, hogy csak fogtam a fejem. Mellesleg mérföldekről ki lehet szagolni az összes fordulatot, amit a két írónő cselességgel a regény végén vissza is von, mintha érezték volna, hogy nem elég, amit írtak, és bedobják azt: "Bocsi, kb. az egész regény mozgatórugója nem igaz, hazudtunk!"

Próbálnak több szálon futó eseményt írni, hogy abból kerekedjen egy sztori, de számomra azt az érzetet keltette, hogy ez első könyv, és a történet darabkái széthullottak a kezeim között.

Az összes karakter papírmasé figura, senkinek nincsen semmi személyisége, ezért senkit nem tudtam megkedvelni. Ethan, aki meglepően a narrátorunk, (mert ugye lányoknak írt regényben, ritkán a fiú a főhős) először igazán butus, és nem is mutat nagyon nagy karakterfejlődést. Ami rossz, hogy nem találták el a fiúk gondolatait rendesen, ezért kár volt E/1-ben fiúról írni. Jajj, meg akarja érinteni a kezét, a haját. Igen, először igen, de X hónap után, nem hiszem el, hogy egy fiú gondolatai nem terjednek ennél tovább. A két főhős ráadásul vígan smárolgatnak, meg mindig együtt vannak, mégis a 400. oldalon is azon agonizálnak, hogy járnak-e vagy sem. (Minden napot együtt töltenek...) És a könyvben van egy hirtelen nézőpont váltás is, amit semmi nem jelöl, se új szakasz, se új fejezet, csak úgy az utolsó előtti fejezetben, a "nagy csatánál" hirtelen átváltunk Lenára, kb. 10 oldal erejéig, aminek nem láttam értelmét, mert igazán ki lehetett volna hagyni.

Innen jön a második probléma. A végén merték használni Lenát, mint nézőpontot, akkor előtte miért nem? Egy halom helyzetben Ethan csak véletlen ott állt a háttérben, amikor Lena vitatkozott valakivel és azt nekünk az olvasónak hallanunk kellett, ezért odarakták kényelmesen a narrátorunkat. Most találják ki akkor milyen nézőpontot akarnak.

A szereplők pedig néha teljesen figyelmen kívül hagynak pár égető problémát. Van egy főgonosz, és a főszereplőnk hagyja, hogy a legjobb barátja azzal lógjon. Nem tesz semmi, mert azt gondolja, hogy ...? Pontosan nem is gondol semmit, mert Garcia és Stohl egyszerűen kivágják azt a szálat, és ugyanilyen suta megoldás van a végén is. Lena életveszélyben van, de azért elengedik partizni, mert hadd élvezze már az életet. Értem én, mivel indokolták, csak egyszerűen ez a túlerőltettet dolog, ami csak úgy bűzlik az írói akarattól.

Összességében a témának lenne nagy potenciálja, ezért gondolom, hogy valakinek tetszene, engem az Alkonyatos párbeszédekkel ("Jajj veszélyes vagyok hagyj békén." "De szeretlek, nem érdekel."), és főleg a stílustalan írásmódjával nagyon elkeserített. Nagy csalódás volt.

Update: És a cím, hogy mire utal, garantáltan előidézi a fej a falba effektust.

Kedvenc karakter: -

Ami kifejezetten tetszett: A látomások

Ami nem tetszett: Az apró bakik, a karakterek, vontatott stílus, a tőmondatok

A történet: 2/5 pontból

A karakterek: 3/5 pontból

A borító: 6/5 pontból

Megjegyzések

  1. Khm, asszem, ez nekem nem kell:D

    VálaszTörlés
  2. Még jó, hogy elolvastam a leírásod, köszönöm. A borítóval majdnem eladta magát a kis komisz... :)

    VálaszTörlés
  3. nekem pedig a kedvenc könyvem : )

    VálaszTörlés
  4. És leírnád, hogy mi tetszik benne? (Nem kötözködés, tényleg szeretném tudni. :))

    VálaszTörlés
  5. Én most olvasom, de valahogy nekem egy kicsit zavaros. Olyan mintha az írók egyik nap eldöntötték volna, hogy megírnak egy IGAZI KÖNYVET aztán meg ez lett belőle... -.- Mondjuk a látomásokat én is imádom. :D

    VálaszTörlés
  6. Sziasztok! Én nagyon imádom a könyvet és meg értettem. Nagyon jó... De nem értem a végét
    17 hold 17 év ,
    Sötét és Fény a szemekben ég
    A nem zöld az igen aranyló
    17 lesz az utolsó..

    Ez mit jelent meghal a lány vagy nem?

    VálaszTörlés
  7. névtelen: Gigi válasza:
    "Szia!
    Spoileres kérdésre még ha tudnék, se válaszolnék kommentbe, írj e-mailt a gyiag@freemail.hu-ra, és válaszolok."

    VálaszTörlés
  8. Nekem is tetszett :) Tegnap fejeztem be, és lenyűgözött :P

    VálaszTörlés
  9. hát én olvasok de nem vagyok elragadtatva tőle ...
    jobbat vártam .... mar az elején eluntam magam hogy úristen mi lesz ebből mi lesz a csattanó de még mindig várom hogy lesz e valami de ezek szerint nem kell kerenme benne semmi csattanót

    VálaszTörlés
  10. Szerintem amit itt leirt erröl a könyvröl aki leirta az nagyon rossz mivel ez a könyv a világon a legjbb én tegnap 4ig fentvoltam(este) csak hogy kiolvassam mert annyira érdekelt. És annyira jó olvasni ahogy Lena és Ethan szerelmesek egymásba .És annyira fordulatos mármár drámai/Nagyon jó köyn Imádom és mindenkinek ajánlom kortol függetlenül...:D

    VálaszTörlés
  11. Én nagyon nem szeretem az olyan szerelmi történeteket, amikor rögtön totál oda meg vissza vannak egymástól. Úgyhogy szerintem ezt nem fogom elolvasni. Meg a többi amit írtál róla... Már régóta olvasom a kritikáidat és volt, hogy az alapján választottam könyvet. (nem is egyszer) Úgyhogy én most is megbízok a véleményedben. De azért a könyvből készülő filmet megfogom nézni :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Szyszyyy: Láttam írtál a Fekete bárányra is, hogy végül is tetszett, szóval a romantika szerintem egy vonalon mozog azzal. Legalábbis nekem olyan érzelemmentes volt, szóval ki tudja, hogy ez neked tetszene-e. A filmet én is meg fogom nézni, mert az alapötlet jó, és sokszor teljesen átírják a filmeket, ki tudja, lehet, azt imádni fogom. :)

      Törlés
  12. Hm... A kritikáddal nagyjából teljesen egyetértek, mondjuk a szerzőpáros stílusával nem volt különösebb bajom. Nagyon sokszor tettem le a könyvet, mert gyakran oldalakon át nem halad a cselekmény semmit. Én 3/5 pontot adnék rá.
    A filmet megnéztem, nekem nem igazán nyerte el a tetszésemet.
    Amúgy, szeretnék ajánlani egy könyvet; Natsuo Kirino: A halál istennője
    nekem az egyik személyes kedvencem, és érdekelne a véleményed róla. Persze ha helyet tudsz neki szorítani a jó hosszú várólistádon :3

    VálaszTörlés
  13. Szia!
    Azt nem tudod véletlenül ,hogy neten honnan lehetne letölteni?
    Előre is köszönöm!

    VálaszTörlés
  14. Kedves vadoc92!
    A kiadók is nézik az oldalamat, remélem, ezt tudod. Másfelől ennyire nehéz elolvasni a GYIK-ot, hogy ez nem letöltős oldal?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

Cassandra Clare: Clockwork Angel - Az Angyal

Hogy akadtam rá: Clare mániás vagyok a fanficjei óta. Úgy általában az egészről: Íme az Infernal Devices 1. része, az új Árnyvadász trilógia, amire annyira vártunk az Üvegváros után. Ismerjük Clare stílusát és szeretjük, ezért nagy volt az elvárás, főleg ugye pasi karakter szinten. De úgy írom le a kritikát, hogy mindenki értse, hiszen ez a kötet is ilyen, nem kell feltétlen előtte olvasni a Végzet Ereklyéit. 1878-at írunk, és a prológusban már találkozunk Willel és Jemmel a két férfi szereplőnkkel, akik nem mások, mint Árnyvadászok, azaz félangyal félember démonvadászok. Most is épp démonvadásznak, miközben egy rejtélyes gyilkosságba botlanak, ami után el is kezdenek nyomozni. Eközben Tessa Gray, ami igazi főszereplőnk megérkezik Londonba, mivel a nagynénje meghalt, és amellett is árva, már nem maradt más neki a világon, csak a bátyja. Igen ám, de hamar rá kell jönnie, hogy a bátyját, Nathanielt elrabolták a Sötét Nővérek névre hallgató warlockok. (Warlockok = féldémonok, akik