Ugrás a fő tartalomra

Tonya Hurley: Lovesick - Vágyakozás

Hogy akadtam rá: A Pongrác kiadónak köszönhetem, hogy felfigyeltem erre a trilógiára.

Úgy általában az egészről: Ez a Szellemlány harmadik, elvileg befejező része. Azért mondom, hogy elvileg, mert a végén ott szerepel a "Vége?" felirat és őszintén remélem, hogy nem lesz itt vége, bár kerek, egész a történet.

A cím fordításomról: Mivel egyszavasak a címek, nem tudtam, mit kitalálni a Lovesick-re, ami visszaadná az angol kifejezést. De essünk neki a kritikának:

Valentin nap köszönt Hawthorne gimire és Scarlet pedig rájön, hogy mennyit változott. Nem hordja már a régi ruháit, máshogy néz ki a szobája, és egyszerűen nem találja önmagát. Azzal a problémával néz szembe, amivel sok tinédzser, próbál rájönni, hogy ki is ő, és miközben változik, vajon feladta-e vele az egész lényét. Mellesleg pedig Damennel sem mennek jól a dolgok.

Charlotte eközben megtalálta álmai pasiját, Elektronikus Ericet, aki az igazi kemény rocker srác. Pam és Prue nem igazán díjazzák ezt az utóéleti kapcsolatot, és felírják annak, hogy Charlotte csak ennyire reménytelenül romantikus, hiszen Damen megszállottja volt, és ezért halt meg főhősünk. A jól ismert Halott Ismeretes csapat ismét egy munka végéhez ért, végre nem kell gyakornokként lelkiismeretet játszaniuk, és bár remélnék, hogy végre bejutnak a Mennyországba, ez koránt sincs így. Újabb, lehetőleg az utolsó, feladat vár rájuk: Őrangyalt kell játszaniuk. Vagyis mindenki kap egy-egy tinédzsert, akire vigyáznia kell, és megoldani a problémájukat.

De ismét három szálon fut a cselekmény: Petulának rá kell jönnie, hogy a halál közeli élmény megváltoztatta, és furcsán úgy érzi, hogy nem neki való az eddigi élete. Vajon mit fog tenni, ami sokkolja az egész iskolát?

A Lovesick, mint neve is mutatja, inkább a szerelemről és a kapcsolatokról szól. Scarletben felötlik, hogy talán mégsem elég jó Damennek, és öntudatlanul is változtat magán, ami persze eleve a tinédzserkorral és a felnövéssel is jár. Szóval a változás, amin Petula is keresztül megy, a másik fő téma. Úgy érezzük néha, hogy magunk sem tudjuk, kik vagyunk, mit akarunk tenni az életben, és ezen mennek át főhőseink.

Charlotte, aki végre azt hiszi, hogy megtalálta a szerelmet, szintén nehéz dolgok elé áll. Megtanulja, hogy mit jelent feláldozni valamit a legjobb barátjáért, és ez is még rendkívül szívbemarkoló a történetben: Scarlet és Charlotte barátsága. Hurley nem követi el a hibát, hogy a főhős lányoknak a szerelem lesz a világ középpontja, szinte jobban érződik a két lány barátsága, hogy bármit megtennének egymásért, mint a szerelem. Kiemeli, hogy a barátok ugyanolyan fontosak, mint egy lelki társ, és igazából a könyv Scarletet hívja Charlotte lelki társának. Ezt díjazom a mostani kissé felelőtlen ifjúsági olvasmányok között, ahol a főhős lány csak a fiúra tud összpontosítani.

Kapunk pár új szereplőt, hiszen most is van Halott Ismeret, bár most csak három lányt "látunk," hogy miként haltak meg és annyira nem is túlvilági már ez a rész, ezért a rémmese stílus kicsit lekopott, vagy csak én szoktam meg a szellemeket, és inkább egy szívmelengető történet a barátságról.

Meglepett viszont, hogy van benne egy olyan fordulat, amire nem számítottam, hiszen semmi utalás nem volt rá. Nem is vártam nagy történetet, hiszen eddig is semmi nagy nem volt, csak a tinédzserek átlagos kis dolgai, amik azért az életben sokat számítanak, de most mégis sikerült egy apró csavart beletenni, ami feldobta a könyv értékét egy hatosra. Akinek tetszett az első két rész, annak ez is fog. Ugyanazt a színvonalat hozza, mint a Szellemlány, és annyira nem akarom elfogadni, hogy ez legyen a sorozat vége. Tudom, hogy trilógia, és lezárt is a történet, és keserédes is a vége (legalábbis számomra), de annyira hozzánőttem Scarlethez és Charlotte-hoz, hogy nem akarom őket elengedni. :)

Apró megjegyzés, a könyv trailerében elhangzó számot a történetben az egyik szereplő írta. :) Úgyhogy tökéletes közben hallgatni: [LINK]

Kedvenc karakter: Charlotte, Scarlet, Damen, Pam, Eric

Ami kifejezetten tetszett: A csodálatos gondolatok, idézetek, az egész történetötlet

Ami nem tetszett: -

A történet: 6/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Megjegyzések

  1. Azt szeretném kérdezni, hogy ez a könyv ár megjelent-e már MAgyarországon ? vagy ez csak az angol változat van meg?

    VálaszTörlés
  2. Kedves névtelen!

    Ez még csak angolul jelent meg, pontos magyar megjelenési dátumról még nem tudok.

    VálaszTörlés
  3. huhuu köszii :) majd ha tudsz vmit hogy mikor jelenik meg akkor megírhatnád ide :)

    VálaszTörlés
  4. Írtad, hogy a könyv végén ezt írta az író: Vége?. Ez azért van, mert lesz egy karácsonyi kiadás, vagyis már van, csak Amerikában, sajnos mi magyarok kicsit le vagyunk maradva, de itt megtalálhatod: http://www.goodreads.com/book/show/15802279-ghostgirl-xmas-spirit

    VálaszTörlés
  5. @Sára: Kétlem, hogy amikor ezt írta az írónő (2 éve), akkor ezt tudta. Mert ez a karácsonyi, csak e-novella, nem is teljes regény méretű, szóval érdemleges lezárást és nem várok tőle.

    VálaszTörlés
  6. *én, csak úgy látszik az írás nem megy. :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Kelley Armstrong: The Unquiet Past (A nyughatatlan múlt)

Hogy akadtam rá:   Kelley Armstrong fanatikus vagyok. Sorozat: A Secrets című kiadói sorozat része, ami egy univerzumban játszódó, önálló kötetekből áll. Úgy általában az egészről: Ez a könyv kicsit kitűnik Armstrong többi regénye közül, részben azért, mert olyan kis rövid és talán nem tudta rendesen kiélni magát az írónő. A The Unquiet Past egy 7 részes „sorozat” tagja, ahol felkértek kanadai ifjúsági írókat, hogy egy rejtély, az árvaház leégése köré írjanak könyveket. A szereplők ugyan ismerik egymást annyira, nagy összefüggés nincs a hét történet között, a szereplők nem beszélnek egymással, de ötletesnek találom így összefűzni a sztorikat, és egy univerzumot létrehozni. Viszont talán ettől is volt olyan furcsa ennek a könyvnek a fantasy szála. Az elején teljesen hozta a Sötét erő sorozat hangulatát, olyannyira egyforma volt a szellemek és a főhős látomásainak ábrázolása, hogy azt hittem, Armstrong ugyanabba az univerzumba helyezi a dolgot, és ugyanaz Tess képesség