Ugrás a fő tartalomra

Kendare Blake: Anna Dressed in Blood (Vérbe Öltözött Anna)

Hogy akadtam rá: Keresgéltem a friss megjelenések között.

Úgy általában az egészről: Cas Lowood édesapja meghalt és ezek után ő folytatja a munkáját. Hogy mi is ez? Szellemvadászat. A néphiedelmek és titokzatos haláleseteket nyomozva Cas, édesanyja, a boszorkány és a léleklátó macskájuk járják az országot, hogy kiirtsák a csendes amerikai népességet fenyegető szellemeket. Ám Cas pályafutásának elérkezik a csúcspontja, meg kell ölnie a Vérbe Öltözött Annát. Senki nem tudja, hogyan halt meg pontosan a lány, csak azt, hogy elvágták a torkát és a táncruháját vér fedi azóta.

Kétkedve álltam a könyvhöz, egyrészt mert megint egy könyv, ami szellemeket ígér, meg rém sztorit, másrészt egyik molyos nagyon dicsérte (féltem, hogy ez túl nagyra teszi a mércémet), és harmadrészt: gyönyörű a borító, azoktól már mindig félek egy kicsit.

De az Anna Dressed in Blood jól szerepelt, és meg kell, hogy mondjam, nem bántam, hogy ez a 70. sorozat, aminek nekiesek. Ami talán a legszembetűnőbb, hogy fiú szemszögből van írva, és igen, végre még egy író, aki tud tinédzser fiú szemszögből írni. Cas karaktere szerethető, és nem csak azért, mert egy nagymenő szellemvadász, de küszködik édesapja halálával, azzal, hogy normális életet akarjon-e egyáltalán élni, hiányoznak-e neki tényleg az olyan dolgok, mint a barátok, az egyetem, az állandó lakhely és esetleg a szerelem. Kicsit önpusztító Cas, kicsit munkamániás, de szarkasztikus, és azért leleményes is, habár nem éppen a legzsenibb karakter.

Ugyanis a történet nagy hátulütője, hogy átlátszó. Az ötödik fejezettől lehet tudni, hogy ki a gyilkos (nyilván nem Annára gondolok, hanem a többire), és az elején túl sok volt nekem a visszaemlékezés és az elmélkedés, már elolvastam belőle 100 oldalt, és azt vettem észre, hogy bizony sehol sem tartunk.

De a kezdeti lassúságot lemosta magáról a történet, és az átlagos „juhú, új gimibe megyek és belém szeret a legnépszerűbb pasi/csaj, és ez is egy rózsaszín fantasy lesz” érzetet felváltja egy kellemesen borzongató horror. Vannak itt véres elemek, és akinek sok volt például Az ördög csókja, annak ez egyenesen borzasztó lesz. Van itt belezés, hullák, élve emberevés. Nem mondom, hogy 18-as horror, nyilván nem, hiszen hogy lenne akkor ifjúsági könyv, de egy 16-os karikát rányomnék. Tökéletesen olyan a világfelépítés, a karakterek, a véres jelenetek és a nyomozás hangulata, mint egy Odaát (Supernatural) résznek. Tehát ha azt a sorozatot bírjátok, akkor ez egy kötelező darab.

Nagyon mással nem találjuk magunkat itt szembe, mint boszorkányokkal és szellemekkel, de kellőképpen ki van dolgozva és hihetően. Tetszett, hogy aki tud a természetfelettiről, annak tényleg nehezebb lesz az élete, és komolyan kezelte ezt a témát Blake, nem szúrta el, nem cukrozta el.

És ez az, hogy nem cukroz el semmi Blake, vannak itt nehéz témák karakter háttértörténetnek, amit sok író elkövet, de az Anna Dressed in Bloodban ezt tökéletesen ábrázolták, és ezért nagyon hálás vagyok Blake-nek, hogy nem csak divatból dobott bele ilyeneket.

A romantika részét is kiemelném, hiszen végül is annak is árulják ezt a könyvet, bár nem az a főszál. Talán, talán, de csak nagyon talán bekerülhet az idei év legjobb párosai közé Anna és Cas, ugyanis bár nem ez a főszál, a kettejük közötti érzelmek tényleg valódiak, szinte kézzel foghatóak, és rég szurkoltam ennyit bárkinek is, hogy jöjjenek össze.

Egy kicsit ad a többi ifjúsági fantasynak, a szokásos „eltaszítalak magamtól” és egyéb eszközöket Cas használja fel a lányok megszerzésére, és jó volt ezt fiú szemszögből olvasni.

Egyszerű történet, nagyobb csavar nélkül, de filmszerűen látványos vége jelenettel, és rendesen kidolgozott szereplőkkel. Bár rövid volt számomra a könyv, túl gyorsan lehetett olvasni, pont elég volt ez első résznek. Nagyjából minden szál el van varrva, egyetlen egy lóg a levegőben, ami egyértelműen a folytatás alapját szolgálja, de jelenleg két résznél többet ehhez nem látok. Mindenesetre nagyon várom a második részt.

Kedvenc karakter: Anna, Cas

Ami kifejezetten tetszett: a horroros, Odaátos hangulat, ANNA

Ami nem tetszett: cseppet lassú az eleje

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 5/5 pontból

A borító: 6/5 pontból

Kiadó: Tor Teen

Kiadás dátuma: 2011. augusztus 30.

Oldalszám:
320 oldal

Megjegyzések

  1. Ez egészen jónak tűnik, szívesen elolvasnám. :)

    VálaszTörlés
  2. kedvenc könyvemmé vált, már alig várom a folytatását :)

    VálaszTörlés
  3. Pontosan ma fejeztem be. Minden sorát imádtam. Véres, romantikus és IMÁDOM!
    Tetszik, hogy egy fiú szemszögéből íródott. Cas belopta magát a szívembe. ( Így 14 éves fejjel főleg)Remélem, hogy a következő rész is ennyire magával ragadó lesz, és Kendare tovább szövi a szerelmi szálakat.:D
    Rettentően várom a folytatást!! :):)

    VálaszTörlés
  4. Érdekesnek tűnik. Hány részes ez a könyvsorozat?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Névtelen: Ha jól tudom, két részes lesz, mert az írónő már másik sorozaton dolgozik. Úgyhogy kétlem, hogy lesz ehhez több rész, de nem vagyok benne 100%-ig biztos.

      Törlés
  5. szabad elbeszélgetni veled Gigi :)??? én nem olvastam a könyvet de akkor is szeretnék elbeszélgetni veled :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónőt. Úgy általában az egészről:   Harper Curtis az 1930-as években tengeti unalmas napjait egészen addig, amíg egy véletlen folytán rátalál a Házra, ami értelmet ad az életének. Furcsán hívja magához ez a rejtélyes Ház és odabent nem csak egy hullát talál, hanem egy szobát, ahol nevek várják, és egyből, zsigeri módon tudja, mit kell tennie ezekkel a lányokkal. Az 1970-es években cseperedő kislány, Kirby, pedig nem is sejti mekkora veszélynek van kitéve, amikor egy különös férfi megkörnyékezi, hogy egy játék pónit adjon neki. Sőt, később sem veszi észre a lány, hogy ugyanez a férfi követi élete folyamán, meglepően az öregedés minden jele nélkül. Szóval Lauren Beukes − akitől egy rendesen összerakott krimit olvastam csak − és sorozatgyilkosok meg az időutazás, ráadásul mindennek középpontjában egy rejtélyes ház áll! Úgy gondoltam, ennél izgalmasabb és hátborzongatóbb könyvet most nem is választhatok! És mekkorát tévedtem… Sajnálatos módon is

Steven Rowley: Lily és a polip

Hogy akadtam rá:   Keresgéltem a friss megjelenések között. Úgy általában az egészről:   Ted Flask noha rendelkezik emberi barátokkal, mégis a legjobb barátjának Lilyt mondhatja, aki történetesen egy idős tacskó. Megvan a saját kis rituáléjuk: Minden csütörtökön kibeszélik a helyes pasikat, péntekenként társasoznak, vasárnaponként pizzát esznek. Tednek ez az élet tökéletesen megfelel, még ha éppenséggel a pszichológusa próbál rámutatni, hogy miért is ódzkodik a férfi a randizástól egy rosszul elsült kapcsolata után. Egészen addig minden nyugodt is, amíg meg nem jelenik a polip Lily fején és az életét nem követeli. Alapvetően nem szeretem az állatos történeteket, noha magukat az állatokat imádom, mégis úgy érzem, hogy sokszor az ilyen könyvek csak olcsó húzásként választják az állatos témát, hiszen attól nagyon könnyen elérzékenyülnek az állatbarát szívek. Valamiért viszont mégis úgy éreztem, hogy a Lily és a polip más lesz és amikor belelapoztam, már az első pár oldalon ére

Ann Redisch Stampler: How to Disappear (Így lehet köddé válni)

Hogy akadtam rá:   Szeretem az írónő könyveit. Úgy általában az egészről:   Nicolette-tel valami szörnyűség történik az erdőben, aminek következtében kénytelen elmenekülni otthonról. A régen népszerű lány most arra kényszerül, hogy újabb és újabb személyazonosságot vegyen fel és alkalmi munkákból tartsa el magát, nem sokáig maradva egy-egy helyen, nehogy rátaláljanak. Jack nem tudja lemosni magáról a bűnöző apja nevét, ezért is próbál annyira törvénytisztelő lenni, amennyire csak lehet. Viszont a börtönben lévő testvére, Don megbízza egy feladattal, amit muszáj lesz végrehajtania: El kell tennie láb alól Nicolette Hollandot, aki megölte az ismerősüket, Connie-t. Bár Jack eleinte vonakodik, a végén beleegyezik, mikor a maffiacsalád, akik megbízták a testvérét, figyelmeztetésként rágyújtják a házat az anyjára, és bár még nem esett neki baja, ki tudja, mi fog történni következőre. Stampler könyvei közel állnak a szívemhez, imádom a stílusát és a témaválasztásait, ezért is ö