Hogy akadtam rá: Kelly azt mondta, hogy szörnyű, és tudta, hogy mennyire mazochista vagyok, ezért elküldte. Úgy általában az egészről: Teagan éli a tizenhét évesek átlagéletét, ahogy a fülszöveg is mondja. Vagyis van egy legjobb barátnője, aki azt akarja, hogy pasizzon már be, van egy ellensége, a pomponlány, aki félelmetes e-maileket küld neki (hogy ti is átérezzétek, bemásolom a rettegett fenyegető e-mail szövegét: FLÚGOS). De persze színre lép Gareth, az új srác, aki eszméletlenül gyönyörű, és valamiért csak Teagan társaságát keresi. Emellett pedig ott vannak azok a sötét árnyak, amiket csak a lány lát, és hát Gareth persze ott van, hogy megmentse. Először is leszögezem, hogy ez a könyv rémes. Eleve el sem akartam olvasni, nem keltette fel az érdeklődésem, hiába angyalos sztori, valahogy valami sántított a fülszöveggel. Aztán Kelly mondta, hogy irtó rossz a könyv és ezért megkaptam tőle, mivel hírhedt mazochista vagyok. Úgy voltam vele, hogy felkészültem egy Vámpírnaplók féle szen...
A lelketlen kritikus véleménye