Gigi olvasmányai

A következő kedvenc listám a realista regényeké, azaz ahol a való élet és annak problémái állnak középpontban, és nem mindig romantikusak és szépek. Hogy egy kis aktualitást is vigyünk a dologba, jelenleg az életemben megint úgy alakult valami, ami pont az olvasásomat és a szabadidőmet csökkenti, így hiába vagyok elmaradva 35 könyvvel a várólistámról, nem tudok sok poszot ígérni, de legalább jöhetek egy kis listával, előhozva nosztalgikusan a régi kedvenceimet. A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2014. május 19.) 10. Denise Jaden: Never Enough - Soha nem elég  (ifjúsági) Loann mindig is olyan népszerű és csinos akart lenni, mint a nővére, Claire. Amikor Claire volt barátja flörtölni kezd vele, Loann bármire hajlandó lenne, hogy végre ő is különleges lehessen… még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy el kell árulnia a nővérét. Azonban minél inkább a részesévé válik Loann a nővére életének, annál inkább tudatára ébred annak, hogy nem minden az, aminek ...

Mostanában megrögzötten néztem, hogy mely posztokra van kereslet, és valamilyen úton-módon a régi Top 10 romantikus könyves listám időről-időre előkerül a legolvasottabb bejegyzések közé. Ezért felötlött bennem az a gondolat, hogy írok egy újabb posztot, de most mindenféle kategória szerint (a többi kategória később várható), és ezt ám frissíteni is fogom, ahogy változik. (Mert most ahogy ránéztem a régi listámra, elszörnyedtem, hiszen a sorozatok folytatásai eléggé lerontották a színvonalat.) Előre leszögezem, hogy klasszikus és szépirodalmat nem teszek fel listákra, mert nem egy kategória a szórakoztató irodalommal, így tehát a legjobb romantikusok között persze, hogy ott van számomra az Üvöltő szelek, de a végén a klasszikusok kilöknének minden modern regényt. :) A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2014. február 17.) 10. Victoria Schwab: Az Archívum (ifjúsági, 3 részes sorozat) Minden testnek van egy története, egy képsorozat, amelyet csak a Könyvtárosok olva...

Hogy akadtam rá: Keresgéltem a friss megjelenések között. Sorozat: A Riders of the Apocalypse 4. része. Úgy általában az egészről:  Xander Atwood átlagos tinédzser, habár kicsit esetlen. A szülei rendesek, vannak barátai, és épp most készül randira hívni élete szerelmét, akit éveken át csak távolról szemlélt. Miután sikerül összejönnie a lánnyal, minden csodás, egészen addig, amíg fura emlékezetkiesései lesznek. Persze felírja annak, hogy kisöccse született és éppen az egyetemi felvételikkel szenved és biztos csak stresszes és nem alszik eleget. Eközben Halál ideje épp lejárni készül, és eddig hiába érezte úgy, hogy a világ megérdemli, hogy gondoskodjon róla, most oda az a kis remény, amibe eddig kapaszkodott. Halál élete teljesen sivár lesz és értelmetlen, ezért eldönti, hogy öngyilkos lesz és elhozza az Apokalipszist. És valami oknál fogva Halál Xander házának erkélyén köt ki, hogy véget vessen a szenvedéseinek, és a fiún múlik az egész világ sorsa. De mit tehetne Xande...

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman rajongó vagyok. Úgy általában az egészről: Egy középkorú férfi visszatér gyerekkora városába, hogy részt vegyen egy temetésen, utána pedig ellátogat a régi házához, amit fel sem ismer, végül pedig az út végén álló farmra, ahol kiskorában valami fontos történt vele. És ahogy ül a kis kacsaúsztató mellett a hátsókertben, lassan emlékezni kezd, hogy mi is volt az a sorsfordító dolog, ami itt történt. Gyerekkorában magányos, visszahúzódó könyvmoly volt, ám egy baleset folytán, mikor az albérlőjük ellopja a kocsijukat, hogy öngyilkosságot kövessen el benne, találkozik az út végén lakó családdal, és barátságot köt a tizenegy éves Lettie Hempstockkal. Ám a Hempstock nők furcsák, állításuk szerint az idősebb Mrs. Hempstock még a világ keletkezésére is emlékezik, Lettie pedig váltig állítja, hogy a kacsaúsztató óceán. De nem jut ideje hősünknek ilyeneken fennakadni, ugyanis az albérlőjük halála olyan sötét erőket ébresztett fel, amik az egész világo...

Már régóta érett ez a poszt, mivel a fanfiction közösség aktív tagja vagyok. Eleinte úgy gondoltam, hogy a fanfiction jó oldaláról fogok valamit pötyögni, hiszen annyira foglalkoztat ez a téma, és érdekes is, aztán jött valami egészen más, valami förtelmesen idegesítő, így hát, megszületett ez a poszt. De kezdjük az elején, tisztázzunk pár alapfogalmat, amit a posztban használni fogok: Fanfiction: Rajongói írások létező művekhez (könyv, film, tévésorozat, anime, rajzfilm, képregény, reklám, színészek élete). Canon: Ami ténylegesen megtörtént, vagyis az alap mű, amihez a ficek íródnak. AU ficek: Alternatív univerzumban játszódó fanficek, ez lehet annyi, hogy valami lényeges eseményt változatnak meg a canonban, és ezzel „mi lett volna, ha” helyzetet hoznak létre, vagy példának okáért műfajt váltanak. Népszerű a nem fantasy canonokat fantasyra változtatni, a fantasykat pedig realistává. Fanfictiont írni jó, ez tény. Ki ne játszott volna el a gondolattal, hogy mi lenne, ...