Gigi olvasmányai

Hogy akadtam rá: Többen ajánlották. Sorozat: A Chemical Garden trilógia 3. része. Úgy általában az egészről: Miután Rhine kiszabadult az alagsori kínzókamrából, még mindig nehéz meggyőznie Lindent arról, hogy édesapja gonosz, és nem áll távol tőle akár a gyilkosság sem. Mivel Rhine ikertestvére, Rowan, csatlakozott a lázadókhoz, és eltökélte, hogy Észak-Amerika összes laboratóriumát elpusztítja, hogy ne legyen több kísérletezés embereken, Rhine kötelességének érzi, előbb az öccsét megkeresni, és a szerelmét, Gabrielt hátrébb sorolni. Viszont Vaughn nem hajlandó a különleges genetikával ellátott lányt egykönnyen elengedni, és így Rhine-nak nincs más választása, minthogy Vaughn titokzatos testvérénél, a fura feltalálónál keressen menedéket, amíg rá nem jön, hogyan oldja meg az összes problémáját és legyen végre szabad. Mivel ez a trilógia befejező része, és az első két rész teljesen magával ragadott, abban reménykedtem, hogy ez a könyv is hozza a színvonalat és egy extázis él...

Hogy akadtam rá: Keresgéltem a friss megjelenések között. Sorozat: A Hamis emlékek 1. része. Úgy általában az egészről: Miranda egy padon ébred, és nem emlékszik semmire, csak a nevére. Ijedtében, önkéntelenül valami furcsa energiát bocsát ki, amitől az emberek megrémülnek körülötte és sokan meg is halnak. Míg a lány értetlenül áll a helyzet előtt, egy rejtélyes fiú, aki épp megjelenik, nem. Ő Peter, és állítása szerint Miranda barátja volt, együtt képezték ki őket, hogy fegyverként használják őket, miután genetikailag módosították őket. A képességük mellékhatása, hogy ha nem veszik be a gyógyszerüket, akkor elfelejtenek mindent. A kérdés az, vajon Miranda miért felejtetett el mindent? És vajon tényleg jó célra akarják őket használni? Nem vártam sokat a könyvtől, mert nem akartam csalódni, mindegy, hogy mennyire mondogatták nekem, hogy ez bizony eszméletlenül jó könyv, de már kinéztem ezt angol megjelenésekor, így lecsaptam rá, hogy magyarul is kiadták. És te jó ég! De rég ol...

Hogy akadtam rá: Kelly és Ivett  ajánlották Úgy általában az egészről:  Miután Rhine és Gabriel megszöktek a kúriából, belevetik magukat a világ veszélyeibe, hogy megkeressék Rhine ikertestvérét, Rowant. De nem jutnak messzire, ugyanis elkapják őket, és egy borzalmas karneválban találják magukat. Mint kiderül, sikerült egy vörös lámpás negyedbe tévedniük, és most Rhine kénytelen beállni a prostituált lányok közé, amíg ki nem találják, hogyan is szökjenek meg. Jajj, ez a könyv, ez most olyan jól esett! Nem is tudom igazán, mit vártam, mert hát egy trilógia 2. része, és mostanában mindig csalódtam a folytatásokban, de a Fever magasan túlszárnyalta a Withert. Először is hadd emeljem ki DeStefano gyönyörű írásmódját, amitől úgy éreztem, hogy magam előtt látom az egész történetet, akár egy filmet. Mivel ebben a részben sok hallucináció és drog által generált rémálom van, ezért ez a bravúr, ahogy bánik a szavakkal, még inkább előtérbe került. Példa mondat: „...

Hogy akadtam rá: Ivett és Kelly is ajánlották. Úgy általában az egészről: A harmadik világháború után, mikor már csak egyetlen egy kontinens maradt az emberek a tudománynak köszönhetően megszabadultak minden betegségtől. Ez még az első generációnak jó is volt, se rák, se semmi, csak akkor jöttek rá, hogy valami mégsem sikerült teljesen jól, mikor minden gyerek 20-25 éves korában meghalt. Valami miatt egy új vírus ütötte fel a fejét, így a nők 20 évesen, a férfiak 25 évesen meghalnak, az első generáció csak az, akik 50 év körüliek és elkeseredetten keresik az ellenszert. Míg egyesek (a természetpártiak) azt hangoztatják, hogy vége a világnak és megérdemeljük, hogy kihaljunk, addig még sokan hisznek abban, hogy hamar megtalálják az ellenszert, hiába már évtizedek teltek el és generációk haltak meg rohamosan. A kutatáshoz persze még több alany kell, és a túlélés miatt is, már teljesen normális a világban a poligám házasság. Főhősünk Rhine is úgy jár, mint sok lány az ő korában, a Gyűjt...