Gigi olvasmányai

Hogy akadtam rá:   Neil Gaiman fanatikus vagyok. Sorozat: A Köztesvilág trilógia 1. része. Úgy általában az egészről:   Joey Harker átlagos srác, próbálja túlélni az iskolát, reménytelenül és viszonzatlanul szerelmes, és nincs benne semmi különleges azon kívül, hogy képes bárhol eltévedni. Egy napon viszont úgy téved el, mint addig sosem: átsétál egy teljesen másik világba. Kiderül, hogy világjáró, azaz képes az összes létező világ között járni, ám ez keresett képesség, és egyből vadászni is kezdenek rá. Ez a regény tévésorozatnak indult − csakúgy, mint Gaiman másik könyve a Sosehol is −, és mivel a szerzőpáros nem tudta eladni az ötletet, megmaradtak regénynél. Amondó vagyok, hogy ebben rejtőzik ennek a könyvnek az egyetlen hibája: Olyan, mintha csak egy forgatókönyvet olvasnék, egy vázlatot egy olyan ötlethez, amit el akarnak nekem adni. Van potenciál a történetben, de mivel épp csak 190 oldalas a regény alig tudott vele mit kezdeni. Úgy éreztem olvasás közben...

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman rajongó vagyok. Úgy általában az egészről: Amikor anya elmegy otthonról üzleti útra, akkor jön rá az ember, hogy igazából ő tartja össze a háztartást. Apa elfelejt bevásárolni, és ráadásul még órákig is tart neki, még leugrik a boltba tejért, ám kiderül, hogy nyomós oka volt rá, hiszen tűzön-vízen át – vagy inkább időn és téren át – kellett küzdenie magát, hogy gyermekeinek elhozza a reggelihez szükséges tejet. Igazából nem lehet olyan sokat írni erről a kis képes mesekönyvről, de feltétlen akartam valami bejegyzés-félét írni hozzá. Nagyon rövid, illusztrált kis mesekönyv Neil Gaiman tollából, és valahogy most pont erre is vágytam, mikor a kezem közé kaptam. Talán sokan várják, hogy ha Gaiman, akkor rémmese, de ez nem az: egy egyszerű kalandos történet, amiben a főszerep – a csodálatos és világmegmentő tej mellett – az időutazásé. Egy feltaláló dinoszaurusz társaságában főhősünk, a feledékeny apa nekivág annak a feladatnak, hogy hazakerüljön ...

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman rajongó vagyok. Úgy általában az egészről: Egy középkorú férfi visszatér gyerekkora városába, hogy részt vegyen egy temetésen, utána pedig ellátogat a régi házához, amit fel sem ismer, végül pedig az út végén álló farmra, ahol kiskorában valami fontos történt vele. És ahogy ül a kis kacsaúsztató mellett a hátsókertben, lassan emlékezni kezd, hogy mi is volt az a sorsfordító dolog, ami itt történt. Gyerekkorában magányos, visszahúzódó könyvmoly volt, ám egy baleset folytán, mikor az albérlőjük ellopja a kocsijukat, hogy öngyilkosságot kövessen el benne, találkozik az út végén lakó családdal, és barátságot köt a tizenegy éves Lettie Hempstockkal. Ám a Hempstock nők furcsák, állításuk szerint az idősebb Mrs. Hempstock még a világ keletkezésére is emlékezik, Lettie pedig váltig állítja, hogy a kacsaúsztató óceán. De nem jut ideje hősünknek ilyeneken fennakadni, ugyanis az albérlőjük halála olyan sötét erőket ébresztett fel, amik az egész világo...

Hogy akadtam rá: Gaiman fanatikus vagyok. Úgy általában az egészről:  Boldog Világvégét! Merthogy elkezdődött, akarom mondani befejeződött, mármint a világ, úgy maga, mint a Teremtés. Hogy miért? Hát mert a Bibliában meg van írva, el kell fogadni. Megérkezett a mi kis világunkba az Antikrisztus, akit a sátánista apácáknak kéne kicserélnie egy emberi gyerekre. De bízhat is bárki, bármit a sátánistákra? Hát nem igazán. Így hát némi bakis cserebere után, Crowley-nak, a démonnak és ellentétének, Azirafaelnek az angyalnak meg kell keresniük az igazi Antikrisztust, hogy el tudják halasztani az Armageddont, mert bizony ám oly sokat éltek köztünk, hogy megszerették a bolygónkat, és nem akarják, hogy a Menny vagy a Pokol unalmas világa legyen mindörökké. Eközben elindul az Apokalipszis Négy Lovasa, akarom mondani Motorosa, hogy elpusztítsák a földet, de ott vannak a boszorkányvadászok is (létszám: két fő), meg a boszorkány, akinek birtokában van az egyetlen olyan jóskönyv, ami pontos...

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fanatikus vagyok. Úgy általában az egészről: Lucy szentül hiszi, hogy farkasok élnek a falban, ám a családja nem hisz neki. Aztán egy napon a farkasok előjönnek a falból és mindennek vége, vagy talán mégsem? Nem lesz egy egetverően hosszú kritika ez, mert valljuk be, a könyv is csak 50 oldalas, és javarészt ezt is a képek teszik ki. Amit tudni kell hozzá, hogy én már az első lapokon ujjongtam, mert Neil Gaiman rajongó vagyok nagymértékben, és nem kisebb részben Dave McKean fanatikus. A történet igazi Gaimanes rémmese, ahogy már megszokhattuk az írótól a sztori valahogy sötét hangulatú. Ugyanakkor itt is előjönnek a már Gaimantől megszokott csavarok, és a humor is. Tényleg jóízűeket kacagtam, pedig nem is én vagyok a célközönség. Röviden: vicces, jópofa, ötletes. Nem, nincs karakter kidolgozás, nincsenek cirkalmas mondatok, de őszintén melyik mesében vannak? Ez pedig nem más, mint egy gyerekmese, és az a szép benne, hogy megvan benne minden, ami a régi f...

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fanatikus lettem, és eljutottam odáig, hogy megnézem milyen képregényeket alkotott a Mester. Plusz ebből állítólag film lesz, és imádom Halált, gyenge pillanatomban nekiestem. Úgy általában az egészről: Lehet, hogy megöltök most engem, mert MEGINT képregény kritikával jövök, de amondó vagyok, hogy sok képregény tartalmasabb történetet mutat fel, mint a mostani tiniregények, és néha kell nekem a felüdülés, amit ez a kötet is jelentett. Nézzük a történetet, adott nekünk három darab kötet, amely bemutatja az élet árát. Igazából arról szól, hogy bizonyos időközönként Halál (a mi kis imádni való gót tinink) emberként leél egy napot, hogy jobban megismerje, megértse azokat, akiknek elveszi az életét. Látjuk Mad Hettiet, aki csak nekem ismerős a Sandmanből? Nem tudom, amúgy hogy vajon a DC univerzum bentlakásos karaktere-e, de már akkor is imádtam, most pedig még jobban. Szóval Mad Hettie, a 250 éves idős hölgy, aki azért elég jól tartja magát, felkeres...

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fanatikus lettem, és eljutottam odáig, hogy megnézem milyen képregényeket alkotott a Mester. Mivel nem voltam egy nagy képregény őrült ezért először a tizenéves fiúról szóló Books of Magicet olvastam el. Úgy általában az egészről: Nézzük csak mi is lapul ebben a kötetben. Bizony ez már nem egy történetszálat, hanem egyből ötöt foglal magában. Van ám itt mit olvasni és szeretni. :) Először is megismerkedünk a jövőbeli Tim Hunterrel, aki bizony alkut kötött egy démonnal, Barbatossal, és nem lehet éppen jónak nevezni. Legfőbb foglalatossága, hogy Mollykat nevel, különböző korokból szedi őket össze. Persze, egyik Molly sem lesz tökéletes feleség, de vajon azért, mert Tim maga se tudja mit vár el? Eközben Mr. Timothy Hunter nem igazán érzi jól magát, és sajnos rá kell jönnie, hogy a múlt sincs kőbe vésve. (Érdekes időfeltevés van itt, ha megjegyezhetem.) Így nincs más lehetősége, mint visszamenni a múltba, hogy biztosítsa, hogy igenis ő márpedig gon...

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fanatikus vagyok, és már alig vártam ezt a kötetet. :) Úgy általában az egészről: Senki Owens, barátainak csak Sen, teljesen átlagos kisfiú. Leszámítva persze, hogy a családját meggyilkolták, jó maga pedig egy temetőbe keveredett a szerencsés véletlenek folyamán, az ott lévő szellemek pedig befogadták, így persze megkapta a Temető védelmét, és ott nő fel. Családja gyilkosa, Jack viszont keresi, mivel végeznie kell a fiúval, ám egy temetőbeli idegen szépen eltereli a figyelmét. Ő Silas, Senki gyámja, a titokzatos figura, aki se nem élő, se nem halott. Senki szép lassan cseperedik a Temetőben, természetesen egyre kíváncsibb a Temetőn kívüli világra, így persze bajba keveredik, különféle kalandokban vesz részt, amikben vannak vámpírok és még vérfarkasok is. Mit is lehetne mondani még erről a kötetről? Mesének indul, legalábbis az eleje nagyon úgy van írva, de ez valami több, ez valami szebb és nagyon megragadó. A történetvezetés Gaimanes, sok szál van be...

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fanatikus lettem, és eljutottam odáig, hogy megnézem milyen képregényeket alkotott a Mester. Mivel nem voltam egy nagy képregény őrült ezért először a tizenéves fiúról szóló Books of Magicet olvastam el. Úgy általában az egészről: Először is: ne tessék ezt keverni a Gaiman által írt Books of Magickel. Ezt szokták a Books of Magic 2-nek is hívni, mivel ezt Gaiman után írták, Gaiman karaktereivel, méghozzá egy John Ney Rieber nevű úriember, de ez cseppet se tántorítsa el a Gaiman fanokat, garantáltan megragadó ez a képregény. Tehát ott folytatódik minden, ahol eddig tartottunk. (Vagyis nem egészen, mivel a Children's Crusade-et kéne előbb elolvasni.) Tim lehetne a legnagyobb varázsló, de ő köszöni szépen visszautasította ezt. Alkoholista, egy kezű apjával él, akit maga alá temet a bánat, mivel egy autóbalesetben vesztette el karját és persze feleségét. Eközben a Tündeföldön gondok akadnak, mivel kezd kihalni, de a Királynő, mert annyira makacs és ö...

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fanatikus lettem, és eljutottam odáig, hogy megnézem milyen képregényeket alkotott a Mester. Mivel nem voltam egy nagy képregény őrült ezért először a tizenéves fiúról szóló Books of Magicet olvastam el. Úgy általában az egészről: Életem első képregénye. Legalábbis az első, amibe nem csak belelapoztam, hanem tényleg végig is olvastam. Az alaptörténet, hogy akad nekünk Tim Hunter és a négy másik szereplő (Dr. Occult, Stranger, Mr. E és John Constantine, igen, az a Constatine). Ők négyen arról vitatkoznak, hogy mit csináljanak Timmel, ugyanis főhősünk lenne a legerősebb... bármi. Egyszerűen nagy erő, amit lehet mágia és tudományra is használni, jóra és rosszra is. Mr. E legszívesebben megölné Timet, minek vacakolni vele, bár a többiek leszavazzák, és úgy döntenek, hogy Timet választás elé állítják: akarja-e a mágiát vagy sem. Így elkapják a mi kis főhősünket és mindenkit elviszi egy-egy tanulságos útra. Gaimant elvileg arra kérték fel, hogy írjon olyan...

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fanatikus lettem, és eljutottam odáig, hogy megnézem milyen képregényeket alkotott a Mester. Mivel nem voltam egy nagy képregény őrült ezért először a tizenéves fiúról szóló Books of Magicet olvastam el, aztán ráharaptam erre a műfajra és jött a Sandman, és boldogságom netovábbja, hogy magyarul is olvashatom. Úgy általában az egészről: Kezdjük azzal, hogy én, mint képregény szakértő, nem vagyok képesítve. :D Nem tudom értékelni a rajzolást, csak meg tudom mondani, hogy szép vagy sem. Sőt a más képregényekre való utalást sem veszem észre, hiszen mint említettem nem vagyok a műfaj ismerője. De mégis úgy éreztem, hogy feljegyzem a blogomon eme kötetet, mert akkora hatással volt rám. Az első gyönyörű szép kötetünk 8 képregényt foglal magában. Ez lenne a Sandman bevezetője, hogy megismerjük a karaktereket és az alap világot/történetet. Először nekem egy kicsit szétszórt volt, de hamar elvesztem a történetben és sodort magával. Alapfelállás, hogy vannak a Végt...

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fanatikus vagyok. Ennél többet nem kell mondani. Úgy általában az egészről: Megláttam ezt a kötetet és nagyot csalódtam. Kellemesen is meg nem is. No de kezdjük a rosszal: vékony. Nagyon. :D Nekem ebből több kéne. A kellemes csalódás: A borító egyszerű, mégis minden megtalálható rajta, tökéletes Agave alkotás. Hát még amikor megláttam azt, amit képen nem lehet. A szép kis csillogó pókháló mintát. Mondanom se kell órákat azzal töltöttem, hogy néztem a borítóm és csorgattam a nyálam. A történetről is legyen ám szó: Van nekünk Kövér Charlie, akinek átlagos élete van, fogjuk rá, hogy jó munkája és menyasszonya. Ismerős felállás Gaiman-módra. Kövér Charlie igazából nem kövér, csak hát sajnos ráragadt ez a becenév kiskorából, mivel apja nagyon is kedvelte kínos helyzetbe hozni fiát. Szóval azzal indítunk, hogy Charlie és Rosie azon vitatkoznak, hogy meghívják-e Kövér Charlie apját. Mondjuk úgy Rosie győz, és Charlie összevissza telefonál, hogy megtalálja apját,...

Hogy akadtam rá: A kedvenc képregényem regényesített változata. Úgy általában az egészről: A Books of Magic sorozat 6., azaz befejező része. Mármint csak lenne, mivel a képregény nem itt ér véget és nem így. Sajnáltam, hogy vége szakadt a regénysorozatnak, sajnáltam, hogy lesarkították, hogy kivettek pár szereplőt (Leah, Boldog, Cyril, stb.). Az alaptörténet itt, hogy Timet eltiltották Mollytól és amilyen okos a mi főhősünk (tényleg bírom Timet) macskává változtatja magát, csak úgy spontán. Mert ugye macska alakban akar bejutni Mollyhoz, szerencsétlenségére Molly éppen elszökött beszélgetni Maryával. Azon tanakodnak a lányok, hogy mit is tegyenek most, hogy Timből lehet a világ legnagyobb gonosza. Ezt sajnos végighallgatja Tim is, megjelenik még a Test Művész is, aki minden férfiból kihozza az állatot. Szó szerint, állattá változtatja őket, meg mindenkinek megnézi a belső állatát. Természetesen Timünket is magával viszi, hogy kezelésbe vegye, és ennek nem éppen lesz jó hatása. Érdek...

Hogy akadtam rá: A kedvenc képregényem regényesített változata. Úgy általában az egészről: A Books of Magic sorozat 5. része. A kedvenc képregényeim alapján. A prológusban Timet látjuk, de nem akármilyen Timet, a 33 éves Timet. Igen, a jövőben játszódik. És igen, amit a BoM 1-ben láttunk, valóra vált, Tim gonosz. Egy démon társaságában éldegél és Mollykat nevel. Kérdezhetitek, hogy micsoda? Igen, Mr. Timothy Hunter mániája Molly, mindenáron szeretne normális feleséget nevelni belőle. De persze a Mollyknak megvan a maguk akaratuk, vagy inkább Tim nem tudja ő mit is akar. Ám Mr. Hunterrel történik valami, amire nem számít. Megváltozik a múltja. Mert ebben a történetben a múlt sem kötött, mert ugye minden időutazós filmben/történetben/könyvben azt hisszük, hogy mi tudjuk csak megváltoztatni a jövőt, de itt nem. A múlt változik. Így Barbatos (a démon, aki oda van a gyorskajákért) és Mr. Hunter elindulnak a múltba, hogy stabilizálják. Eközben Tim Hunter éli életét, Mollyt pedig bemutatja ...

Hogy akadtam rá: A kedvenc képregényem regényesített változata. Úgy általában az egészről: Az alapszituáció az, hogy adott nekünk Tim, aki mindenáron el akarja mondani Mollynak, hogy ő bizony varázsló. Nehéz dolog ez... De épp kapóra jön Timnek, hogy rájön, hogy minden, amiben kiskorában hitt, életre kelt. Ebbe beleszámítanak ilyen kis fából készült lényecskék, amik megvédték Timet anno, makkal dobálták a gyerekeket, ilyesmi. De ami még rosszabb, hogy kitalált ő más lényeket is. Olyat, ami mindent megevett (régi ruhákat, stb.), amit nem akart használni. Elég kegyetlen kis madárszerű lény, na ő a régi képzeletbeli barátokat akarja megenni. Tim persze segít nekik. De hogy mi vár Timre ebben a kötetben? Daniel, aki azt hiszi, hogy Tim rabolta el az ő szerelmét, Maryát, aki persze csak balettozik Londonban. Auberon, a tündérek királya is kap egy mellékszálat, aki rájön, hogy Titánia megcsalta, és amúgy sem volt épp vidám élete/házassága, szóval elindul a Földre, de amilyen szerencsés, ta...

Hogy akadtam rá: A kedvenc képregényem regényesített változata. Úgy általában az egészről: Van egy ország... És nem Magyarország, hanem Szabad Ország. Sajnos elég műveletlen vagyok ahhoz, nem tudom, tényleg létezik-e ilyesmi valamilyen mitológiában vagy bárhol. Tehát adott egy hely, ahova a gyerekek elmenekülhetnek, ha a világban bántják őket (éheztetik, szolgaként tartják, stb.), és ott örökké élhetnek, mint gyerek, és Szabad Ország megad nekik mindent (persze, amit meglehet). A prológusban 1212 írunk. Kereszteshadjáratok. Egyik sem jön össze, pedig tiszta a hitük. Hát valami okos ember (egy pap) kitalálja, hogy bizony gyerekeket kell küldeni, mert a felnőttek már bűnösek. És habár a felnőttek nem mind értenek ezzel egyet, a gyerekek fogják magukat és elmennek a nem tudom milyen kikötőbe, ahol vár rájuk a hajó. Rengetegen lekésik, és őket nevezhetjük a szerencséseknek. Alig pár hajó éli túl a viharokat és eleve az úton is sokan meghalnak. A gyerekek nagy része azt se tudja, hova men...

Hogy akadtam rá: A kedvenc képregényem regényesített változata. Úgy általában az egészről: Íme a Books of Magic 2. része. Nos, aki az első részről szóló kritikám nem látta. Igen, Harry Potterhez hasonló a főhős, és igen, előbb volt, mint a Harry Potter. Komolyan jogi vita nem lett belőle, de néhány fanatikus Books of Magic rajongó nem szereti a Harry Potter nevezetű Timothy Hunter "klónt." Nekem semmi bajom nincs vele, a két sorozat tökéletesen más, csak néhány szereplő hajaz egymásra, meg néhány apró cselekményszál. De mégis ég és föld a két sorozat. Timothy Hunter nemrég meg tudta, hogy ő lehetne minden idők legnagyobb varázslója, de rájött, hogy ennek túl nagy az ára, és köszönte szépen nem kérte. De azóta sem tud másra gondolni. Itt kezdődik a második könyv. A prológusban látjuk, hogy Titania, a Tündérek Királynője aggódik a Tim nevezetű halandó miatt, akiben annyi erőt látott, és azt akarja, hogy hozzák Tündérföldre. Tamlint kéri meg, egykori szeretőjét, és a halandó ...

Hogy akadtam rá: A kedvenc képregényem regényesített változata. Úgy általában az egészről: Kócos, fekete hajú, szemüveges, sanyarú sorsú tinédzser fiú szemüveggel és bagollyal. Nem mellesleg pedig korunk legnagyobb varázslója. Na ki ő? Harry Potter? Dehogy! Timothy Hunter! Mielőtt bárki is azt mondja, hogy ez egy Harry Potter utánzat és egyből bezárja dühében a böngészőt, hadd mondjam el, ez jóval előbb meg lett írva, mint a Harry Potter sorozat. Bizony. Habár a főhős kiköpött Harry (vagy inkább Harry egy kiköpött Tim), és még jó pár szereplő gyanúsan hasonlít egymásra, ez a sorozat teljesen más. Sokan megvádolták Rowlingot, hogy innen lopta az ötletet, és hogy JKR aratta le Neil Gaiman babérjait, de a két író tökéletesen megvan egymással. JKR hivatalosan tagadta, hogy egyáltalán tudott volna a sorozat létezéséről, Gaiman pedig annyit mondott, hogy biztos ugyanazok a művek inspirálták mindkettőjüket. Téma lezárva. Mi köze van ennek Neil Gaimanhez? Felkérték, hogy írjon egy mini-soroz...

Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fan lettem, így bármi megjelenik, megyek megvenni. Úgy általában az egészről: Szögezzük le az elején, ez egy gyerekkönyv (!), lehet, hogy valakinek félelmetesnek hat, meg rémmese, szóval a kisgyereket (12 év alatt) erre ne vigyék el a moziba, de attól még mese. Olyan stílusban van megírva, itt nincsenek cirkalmas mondatok, bő leírás, akit eddig is zavart Gaiman állítólagos "leírás hiánya", az ebbe bele se kezdjen. Rövid könyv, két óra alatt kiolvasható, sajnos. De szép kemény kötésben, illusztrációval kapjuk az Agavétól, aminek felettébb örültem. Van, aki azt mondja ez lerágott csont, és még jól sincs megírva. Az írásmódjára szerintem választ adtam, legalábbis én így látom. A történet, a gyerekeket evő szörnyeteg, még szép, hogy lerágott... nah, de inkább a történetről: Van egy kislány, akire nem figyelnek a szülei, új házba költöznek. Coraline pedig imád felfedezni, ezért mindent körbe jár. Talál egy ajtót, ami nem vezet sehova (legalábbis elő...

Hogy akadtam rá: Alig vártam már, hogy kiadják. És lám hamarosan meg is jelent magyarul. Úgy általában az egészről: Neil Gaiman és novellák. Ennyiben akár jellemezni lehetne, aki ismeri Gaimant, tudja mire számítson. Tudtam, hogy kell ám hozzá erő, nekiülni, hiszen nem mindig vidám (sőt) történetekkel ajándékoz meg minket. Sokan hasonlítgatják a novellásköteteit, akkor én is. Való igaz, a Tükör és Füstöt jobban kedveltem, de ez is megállja a helyét. Ismét akadnak olyan rövid szösszenetek, amikkel én nem tudok mit kezdeni (pl. Végezetül). A versek és ilyen szösszenetek ebben a kötetben kifejezetten tetszettek, az Utasítások az egyik kedvencem. A smaragzöld tanulmányt érdekes volt olvasni, ugyanúgy a Kavicsok az Emlék fasorról című novellát, és a Harlekin szeret és a Keserű zacc is ebbe a kategóriába tartozik. Amit szívesen elolvastam, mégsem fogott meg. A Gondtalan boldogság derék fiúknak adatik is még idetartozik. A Falatok és falatozók, a Susan problémája nálam a gyomorforgató kateg...