Hogy akadtam rá: Neil Gaiman fanatikus vagyok.Úgy általában az egészről: Lucy szentül hiszi, hogy farkasok élnek a falban, ám a családja nem hisz neki. Aztán egy napon a farkasok előjönnek a falból és mindennek vége, vagy talán mégsem?
Nem lesz egy egetverően hosszú kritika ez, mert valljuk be, a könyv is csak 50 oldalas, és javarészt ezt is a képek teszik ki. Amit tudni kell hozzá, hogy én már az első lapokon ujjongtam, mert Neil Gaiman rajongó vagyok nagymértékben, és nem kisebb részben Dave McKean fanatikus.
A történet igazi Gaimanes rémmese, ahogy már megszokhattuk az írótól a sztori valahogy sötét hangulatú. Ugyanakkor itt is előjönnek a már Gaimantől megszokott csavarok, és a humor is. Tényleg jóízűeket kacagtam, pedig nem is én vagyok a célközönség. Röviden: vicces, jópofa, ötletes.
Nem, nincs karakter kidolgozás, nincsenek cirkalmas mondatok, de őszintén melyik mesében vannak? Ez pedig nem más, mint egy gyerekmese, és az a szép benne, hogy megvan benne minden, ami a régi fajtársaiban, de kellemesen modernizálva, így ez vérbeli mai korbeli esti mese.
Az illusztrációk McKeanesek, mert milyen másmilyen is lenne? Az első laptól már magába szippant ebbe a szürreális világba. Szemet gyönyörködtető mindenegyes lap, el lehet nézegetni egy darabig. Valamiért azt hittem, hogy ez is csak úgy illusztrált, mint a Coraline, azaz egy-egy lapon vannak rajzok, de nem. A könyv olyan, mint egy képregény, még betűszedésileg is, ahogy a tipográfiával játszanak.
Akik szeretik a rémmeséket, azoknak ajánlom. Akik bonyolult sztorira számítanak, azok ne meséket olvassanak. :D
ÉS KÖSZÖNÖM EZT A SZÜLINAPI AJÁNDÉKOT NANCYTŐL! :)
Kedvenc karakter: Lucy, babamalac, farkasok
Ami kifejezetten tetszett: DAVE MCKEAN ILLUSZTRÁCIÓ, a humor, a csavar a végén
Ami nem tetszett: -
A történet: 5/5 pontból
A karakterek: 5/5 pontból
A borító: 5/5 pontból
Kiadó: Agave
Kiadás dátuma: 2011. május 16.
Oldalszám: 56 oldal
Megjegyzések
Megjegyzés küldése