Hogy akadtam rá: Kelley Armstrong fanatikus vagyok.
Sorozat: A Cainsville 2. része.
Úgy általában az egészről: Olivia Taylor-Jones élete fenekestül felfordul, amikor
rájön, hogy örökbe fogadták és a biológiai szülei nem mások, mint a hírhedt
sorozatgyilkos pár, akiktől egész Amerika rettegett. Noha Gabriellel, az anyja
régi ügyvédével, megoldottak egy gyilkosságot, amivel Olivia szüleit vádolták,
így sem bizonyították még az ártatlanságukat az összes bűnténnyel szemben. Ám
valami természetfeletti ólálkodik Cainsville-ben, a kis, idilli városban, ahová
Oliviát sodorja a sors: a halálómeneken kívül, amiket lát, még egy fekete kutya
is üldözi látomásszerűen, ami Patrick, a kisváros egyik rejtélyes, talán
halhatatlan lakója szerint gondot jelent mindenkire nézve. Oliviának persze
nincs nyugta, hiszen egyből az első ügy után egy hullát talál a kocsijában, a
saját ruháiba öltöztetve, ám mire Gabriel odaér, a holttestnek nyoma vész.
Vajon Oliviát csak látomást kísértette vagy valaki megfenyegette? Mindenesetre
az élete veszélyben van, és meg kell találnia, ki akar neki ártani.
A kellemes bevezető rész után, alig vártam, hogy folytassam
a sorozatot, és ismételten nem kellett csalódnom Armstrong tehetségében, minden
megvan benne, amitől az írónőt imádom. Noha az első résznél azt kifogásoltam,
hogy nem nagyon van benne fantasy elem, és egy rejtélyes, természetfeletti
lényekkel teli kisvárostól én ezt vártam, ebben a részben végre ebből is kapunk
ízelítőt. Bár igazán csak a 100 oldal környékén indul be ez a szál, Armstrong
olyan elemeket használ fel, amik pont a személyes kedvenceim, amiket spoiler
veszély miatt, inkább nem is sorolok fel. Mindent modern, városias köretbe
csavar, és bár mindig is a thriller és a realisztikus aspektusok voltak
Armstrongnál a dominánsak, úgy érzem, most sikerült egy nagyon jó hangulatot
eltalálnia a történet középpontjában álló lényekkel. És mivel felnőtteknek írt
sorozat, ezért a szexualitást is keveri a mágiával, és noha a szerkesztésről
írt előadásában Armstrong szerint túl sok szex jelenet sikerült ebbe a
könyvébe, azért a kész verzióban bár nagy hangsúlyt fektet rá, mégsem zavaró
vagy feleslegesen részletes vagy elnyújtott.
A mostani eltűnt lány utáni nyomozás mellett inkább a
karakterek és a közöttük lévő kapcsolatok vannak előtérben. A kötet leginkább
Olivia és a szüleivel való bonyolult kapcsolatokra épít: Szeretné, ha
megbízhatna a biológiai szüleiben és nem tudja teljesen leküzdeni azt az
irracionális vágyat, hogy a szülőknek általában segíteni és védelmezni kell a
gyereküket, noha logikusan azért tudja, hogy lehetnek a szüleinek gyilkos
titkai. Szépen játszott ezzel a témával a mostani eset is, hiszen az is az
örökbefogadás körül forgott, és felvetette azt a kérdést, hogy a vér és a
genetika határoz-e meg minket vagy pedig a környezet, amiben nevelkedtünk,
illetve esetleg mindkettő és milyen mennyiségben.
Noha most már több romantika volt ebben a részben, sajnos
nem a párossal, akiknek szurkolok, de így sem volt rossz róluk olvasni, hiszen
valahogy érzem, hogy a megszokott énkeresést látjuk itt is Armstrong mintára, így
egészen biztosnak érzem, hogy a Gabriel/Olivia páros lesz a végén a befutó. De
mégis leginkább az életbeli választásokat és hatásaikat erősítette csak fel a
romantika témával Armstrong, amit kifejezetten szeretek a szerelmi
sokszögekben. Egyfelől látjuk az ex-vőlegényt, Jamest, aki a biztonságot és
egyfajta kötelességtudatot jelképez Oliviának, azt az életet, amit a szülei
várnak el tőle, és amivel teljesen boldog is lett volna, ha nem fedezi fel
önmagát. Noha Olivia küszködik a bűntudattal, hogy ilyen gyorsan kiszeretett
Jamesből, azért ez egy egészséges személyiségfejlődésnek van bemutatva: hogyan
is találjuk meg önmagunkat a szüleink és a társadalom elvárása mellett. Az új
karakterünk Ricky kellemes és szórakoztató karakter és kifejezetten jó társ most
Oliviának, ugyanis teljes tisztelettel a nőt és normálisan áll a
kapcsolatukhoz, amit kifejezetten üdítő olvasni romantikus regényekben a sok
lekezelést istenítő vacak mellett. (Hova süllyedtek már az elvárásaim, tényleg?
:D) A romantikába is belecsempész egy kis fantasy vonalat és rejtélyt
Armstrong, szintén az egyik kedvenc elememmel, szóval erre is kíváncsi vagyok a
következő részekben, merre fog vele haladni.
Ez a sorozat még mindig kellemes kikapcsolódást nyújt,
megvan benne minden, amit Armstrongtól várok: Rettenetesen jó kémia, lassan
kibontakozó romantikus érzések, izgalmas nyomozás és egy cseppnyi rejtélyes
fantasy szál.
Kedvenc karakter: Gabriel, Olivia, Patrick
Ami kifejezetten tetszett: a humor, a mitológia, az Olivia és Gabriel közötti kémia
Ami nem tetszett: -
A történet: 5/5 pontból
A karakterek: 6/5 pontból
A borító: 4/5 pontból
Kiadó: Penguin
Kiadás dátuma: 2014. augusztus 14.
Oldalszám: 464 oldal
Honnan: saját, e-book
Megjegyzések
Megjegyzés küldése