Áramszünet

Mivel édesanyám még októberben kórházba került a szívével és műteni kellett, ezért jött egy csomó rossz dolog. Először is, nem, édesanyám állapota csak szinten tartható, nem lesz fitt és egészséges. Ezért a főnöke (szia, anyu főnöke), úgy gondolta, hogy nem fizeti ki, mindenféle random hibát keresett anyu munkájában, és bár nem lehetséges ezt megcsinálni jogilag, azért könyörgöm, mind tudjuk, hogy meglehet. Édesanyám pasiját sem fizették ki, teljesen más okokból, de a lényeg a lényeg, a táppénz decemberig fel sem tűnt, és én mivel nincs se szakmám, se tapasztalatom, nem találok munkát, plusz olyan elszigetelt helyen élek, hogy Pestre azért komoly pénz a havi bérlet (elárulom, több, mint anyám táppénze). Így sikerült úgy eladósodnunk, hogy előreláthatóan félévig nem lesz áram. Ergo a blog bezár. Ha találok munkát, ha kifizettük a szép 150 ezres tartozást, akkor folytatódik a blog, addig nem tudom azt se mondani, hogy máshonnan írok bejegyzéseket, mert hiába van még pár könyvem olvasatlan, nem hiszem, hogy bárki is értékelné, hogy átmászok hozzájuk netezni. Szóval a bejegyzésekre, kérdésekre, e-mailekre nem biztos, hogy válaszolok. Vegyétek figyelembe, hogy nem tudom, hogyan tudom megoldani a néha-néha email olvasást, és a többi. Remélem, minél hamarabb visszaállhat a blog a régi kerékvágásba. :)