Ugrás a fő tartalomra

William Joyce: Nicholas St. North and the Battle of the Nightmare King (Északi Szent Miklós és a Rémálmok Királyának csatája)

Hogy akadtam rá: Az Öt legenda (Rise of the Guardians) film ezen alapul.
Sorozat: A The Guardians 1. része.

Úgy általában az egészről: Van egy város Szibéria erdeiben, a neve Santoff Claussen, ami azt jelenti „az álmok helye.” Az utolsó atlantiszi varázsló, Ombric Shalazar alapította azért, hogy az álmodozóknak és a feltalálóknak legyen egy menedéke, ahol szabadon vágyódhatnak bármi után, ahol a lehetetlen lehetséges. Békés, mágikus város ez, a gyerekek imádnak itt tanulni, hiszen olyan dolgokkal foglalkozhatnak, mint a képzelet valóra váltása és még meg is tanulhatnak az állatokkal beszélni. Egészen addig tart az idill, míg egy bátor holdfénysugár nem bukkan rá valami nagyon veszélyes dologra egy félreeső barlangban. Nem mást talál, mint Pitch-et, A Rémálmok Királyát, akit az utolsó nagy háború óta nem láttak, ám balszerencséjére a kis holdfénysugár kiszabadítja Pitch-et, ő maga pedig beleragad a kristálytőrbe, ami A Rémálmok Királyának szívében volt. De ezzel együtt felébred az a rejtélyes szellem fiú is, aki miatt Pitch odakerült és kezdetét veszi a küzdelem Pitch ellen, akinek első állomása Santoff Claussen. Vajon a Holdbéli Ember, a Föld gyerekeinek védelmezően hogyan tudja legyőzni ősi ellenségét?
A hős holdfénysugarunk
Bevallom, én olyan felnőtt vagyok, aki a mesekönyvekért is teljesen odavan. És nem arról van szó, hogy olvasom és szeretem őket. Nem, a rajongói írásokat levadászó, párosításokat alkotó, szereplőknek beöltözős fajta rajongásról van itt szó. Szóval, amikor megnéztem az Öt legenda (Rise of the Guardians) című filmet, egyből bekerült a „meghalok érte, kérek mindent, aminek köze van hozzá” listára és egyből szerelmes lettem Pitch Blackbe, más néven a Mumusba. Aztán rájöttem, hogy úgy mint az Így neveld a sárkányodat, ez is könyvből készült, így nem maradt más választásom, mint beszerezni.

AMIT A KÖNYV ÉS A FILM VISZONYÁRÓL TUDNI KELL: Nem az, hogy a könyv más, hanem előzmény. William Joyce nem akarta, hogy valaki a könyv elolvasása után beüljön a moziba és tudja, mi fog történni, nem akarta, hogy ezt vagy azt jobban szeressék, ezért tett 300 évet a kettő közé. Itt még egyáltalán nincsenek Őrzők, vagy esetleg csak Álommanó végzi a dolgát és annyi. Hogy még csavarosabb legyen a dolog, vannak ezek a regény könyvek és vannak képeskönyvek, amit ha egyszer beszerzek, mert iszonyat drága, külön sorozatnak fogom jelölni. A könyvek és képeskönyvek számozása eltérő minden oldalon, de magukat a regényeket is lehet önállóan olvasni, úgy is érthetőek. Na, tehát vágjunk bele:

Pitch és a Félelemlények serege
Először is, mert olyan dög vagyok, sok spoilert olvastam már a könyvvel kapcsolatban, mert a fanficek olvasása közben nem lehet kikerülni, főleg, mert a Pitch rajongók egyszerűen imádják Pitch történetét. De még így is nagy hatással volt rám, mikor olvastam, és ugyanúgy a szívembe mart. És a könyv titka ebben rejlik, nem a történet a lényeg, hanem a karakterek viszonya, a háttértörténetük és az érzéseik, és ettől szerettem meg eddig mindenkit a könyvekben, még Északit is, aki nem állt annyira közel hozzám a filmben.

Persze, mindenki, akit a filmben is láttunk – a Holdbéli Ember, Pitch, Északi, és a jetik – kicsit másnak érződik, de tényleg összeillik a kettő, ha belegondolunk, hogy ez még 300 évvel azelőtt játszódik. Pitch karaktere az igazi tragikus gonosz, akiről már a filmben sejtettük, hogy nem olyan gonosz ám, van valami oka, hogy miért olyan, amilyen, és itt egy apró töredéket látunk belőle, még nem a teljes történetet, de már ezzel is még jobban megsajnálhatja az olvasó. Kíváncsi vagyok Joyce még mennyit fogja szegényt kínozni.

Félelemlények csapata
A könyv többi főszereplője itt Északi, Katherine, Ombric és Éjfény. Éjfény a kis szellemfiú, aki feláldozta magát és Pitch-csel együtt mozdulatlanná dermedt ki tudja hány éven át, noha Éjfény néma vagy legalábbis egy szót sem szól, az önfeláldozása és az odaadó viselkedése tisztán látszik a cselekedeteiből. Joyce tényleg tisztalelkű lénynek akarja ábrázolni, és sikerül is neki, anélkül, hogy idegesítő lenne, és még én is meg tudtam kedvelni ezt a halhatatlan és magányos fiút, aki nem emlékszik a múltjára, csak a kínokra, amit Pitch-csel bezárva átélt.

Katherine, az árva lány, akit Ombric nevelt fel, és ezzel szépen bemutatja Joyce, hogy a szülők nem feltétlen vérszerintiek. Ugyanakkor az egész könyvben – és Joyce eddig általam látott műveiben – az apa-gyerek kapcsolatra épít és ez a motívum sokszor fellelhető a könyvekben. Ez akkor lesz csak még szívet tépőbb, ha láttuk az Öt legenda film végét, ahol a filmet is és ezt a könyvet is, Katherine-nak ajánlja Joyce, aki a saját lánya volt, aki 18 évesen elhunyt. Katherine Joyce ötlete volt ez a sorozat és ettől valahogy a könyvbéli Katherine és az ő kapcsolata a nevelőapjával, illetve apáival csak még keserédesebb lett számomra. Katherine karakteréből valahogy árad az az ugyanolyan fajta magányosság, mint Éjfényéből, ami kicsit enyhül ugyan, mikor találkozik Északival, de nem nevezném felhőtlenül, boldog karakternek.

Ombric
Északinak is megvan a maga tragikus háttértörténete, és azt hiszem, a filmből gondolhattam volna, hogy mindenkinek valami negatív lapul a múltjában, de nem gondoltam volna, hogy ennyire megérint. Északi nem mert szeretni, mert őt se szerette senki, ezért a barátsága Ombriccal és a nevelői/szülői szerepe Katherine-nel az, ami igazán szívet melengető, és a könyv igazi lényege. Ugyanis ez nem szól másról, mint három megtört, magányos karakterről, akiknek nincs családjuk, ezért maguk csinálnak egyet, és annyira remek volt látni, ahogy szépen lassan megbíznak egymásban és engedik magukat szeretni.

„[Északi] Látott valamit [Katherine] szemében, amit eddig sosem: kedvességet. És bár küzdött ellene, ez mégis megnyugtatta. Enyhítette a fájdalmát. Nem csak a csatában szerzett sebeit, hanem a mindig figyelmen kívül hagyottat is – a szeretet nélküli élet mély és magányos bánatát.

Ezért is olyan érdekes belegondolni, hogy Északi hova jutott a filmben, és több apró utalást is látunk arra, hogy miért lesz majd Északiból Mikulás, habár még itt nem jutunk el odáig. A történet annyiban kimerül, hogy felébred a nagy gonoszunk, Pitch, és a mi hármasunk elindul megkeresni bizonyos tárgyakat, amik talán segíthetnek legyőzni A Rémálmok Királyát, de mindez nagyon a végén zajlik le, addig csak alakul a nagy csapat, ami remélhetőleg a további kötetekben bővül, már csak a címekből is ítélve.

A mágikus fa, ahol Katherine és Ombric lakik
Az alap mondanivalója az, hogy mennyire játszik a szeretet, a szülői gondoskodás fontos szerepet az életünkben, és hova jutunk nélküle (Pitch és a Félelemlények), viszont még Pitchről is feltételezi az író, hogy van jó a szívében, összetett karakter ő, és bevallom, az egyik legjobb gonosz, akivel eddig találkoztam szórakoztató irodalomban.

A történet a jó és a rossz csatájáról szól, ami konkrétan a könyvben fantasy elemekként van elénk rakva, de apróbb helyzeteket, döntéseket láthatunk a háttérben, amiről a gyerekek eldönthetik, hogy helyes vagy helytelen. Igazából nyugodt szívvel vehetjük, hogy a mai világban létező gonoszokról is szól, ugyanis Ombric egyszer meg is jegyzi, hogy talán túlságosan védte ezeket a gyerekeket a külső ellenségektől, és szegények még egy rémálommal se tudnak mit kezdeni. És milyen érdekes gondolat ez, mert a szülők sokszor a túlságos védelmezéssel pont hogy kárt tesznek. Ezek mellett előkerül az is, hogy milyen is megtalálni önmagunkat, és hogy mennyi reményt adhat egy nehéz helyzetben egy álom vagy elképzelés, amit szeretnénk elérni.

Összességében egy szívmelengető történet, izgalmas indítással, és érdekes, szerethető karakterekkel, aki szerette a filmet, annak feltétlenül ajánlom ezt is, nem fog csalódni.

Santoff Claussen gyerekeit megtámadják a Félelemlények

Megjegyzés: Az illusztrációk a könyvből származnak, a képeket Willam Joyce rajzolta. (Nyilván a könyvből nem az összes képet használtam fel, csak ízelítőnek párat. :))

Kedvenc karakter: Pitch, Katherine, Északi, Éjfény

Ami kifejezetten tetszett: a mondanivaló, a világ, a karakterek, PITCH

Ami nem tetszett: -

A történet: 5/5 pontból

A karakterek: 6/5 pontból

A borító: 5/5 pontból

Kiadó: Atheneum Books

Kiadás dátuma: 2011. október 4.

Oldalszám: 240 oldal

Megjegyzések

  1. Szia Gigi! Wow ez piszkosul jól hangzik. Fantasztikus könyvnek tűnik és a borító valamint a rajzok is mesések. Nem tudod véletlenül, hogy ez ki fog-e jönni magyarul?
    U.I.: Az előző két bejegyzést látva, úgy nézem rá is szolgáltál erre a könyvre :D.

    C

    VálaszTörlés
  2. @C: Nem, sajnos egyik kiadó sem jelentette be, hogy szeretné kiadni. Ráadásul a film óriási bukás volt (nem értem miért), így kétlem, hogy az segítene rajta, mert pl. az Így neveld a sárkányod filmje, sorozata abszolút sikeres, a kiadó mégsem folytatja a könyvek kiadását. :(

    VálaszTörlés
  3. Pedig én imádtam a filmet, hihetetlen élmény volt, és Mumus (vagyis, akkor a könyv szerint Pitch) átvette az addigi "Kedvenc mesebeli gonosztevőm" szerepét, aki Sheen nagyúr volt a Kungfu Panda 2.-ből. :) Kár, hogy nem adják ki magyarul a könyveket, sajnos az angolom nem perfekt, így ezt a sorozatot, úgy sejtem, nem fogom tudni elolvasni. :'(

    VálaszTörlés
  4. @Bloggerina: Még kijöhet magyarul, ki tudja, de amit fentebb írtam, az érvényes, a film csak DVD-n aratott sikert később, azt is kint, itthon pedig a nagyon sikeres Így neveld a sárkányodat mesét sem adják ki tovább könyvekben. Lehet, nincs akkora mesepiacunk? Nem tudom.

    Amúgy Mumus, azaz nem is tudom, Szurok? Vagy mi a magyar neve? Igazából angolban Kozmotis Pitchiner az "emberi neve" és gonoszként ebből lesz Pitch Black, amit én túlságosan szeretek, azért nem fordítottam le a többiek nevével együtt. :) Nekem is ő a nagy kedvencem.

    VálaszTörlés
  5. Annyit elárulnál azért nekem, mennyire nehéz a nyelvezete? :) Talán karácsonyra... Ha valahol megtalälom... :)

    VálaszTörlés
  6. @Dorothy Anne Wise: Nagyon könnyű a nyelvezete, mert 10 év alatti gyerekeknek íródott. :) Nem néztem most utána, de nézd meg amazonon vagy bookdepositoryn. Legutóbb, mikor néztem bookline-on csak a nagyon drága e-book verzió volt.

    VálaszTörlés
  7. Nagyon köszönöm a gyors választ, akkor ott megnézem!

    VálaszTörlés
  8. Hát, igen, a bookline-os árak enyhén szólva is... khm-khm... Viszont ott találtam díszdobozos kiadást... *-*

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Kedvenc disztópiás/poszt-apokaliptikus regény

A LISTA FOLYAMATOSAN FRISSÜL! (utoljára frissítve 2016. május 22 .) 10. James Dashner: Az útvesztő (ifjúsági, 3 részes sorozat) Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner tril

V. C. Andrews: Virágok a Padláson

Hogy akadtam rá: Mivel fura érdeklődési köröm van, sokszor belebotlottam ebbe a könyvbe, végül egy német lány javasolta, hogy olvassam el (egyezik az ízlésünk), mivel úgy gondolta, hogy imádnám. Úgy általában az egészről: Adott nekünk a Dollangager család, akik abszolút tökéletesek. Ott van Corrine, a gyönyörű anya, Christopher, a szerető család apa, ifjabbik Christopher, az okos báty, Catherine, a főhősünk, aki balerina akar lenni, és két kisebb iker Cory és Carrie. Igen, a család, mint látjuk imádja a C betűs kezdőneveket. Mind gyönyörűek, mind szőkék és kék szeműek, a szomszédok Dresden babáknak hívják őket, irigylésre méltó életük van. Ha anyuci egy kicsit túl sokat is törődik a külsejével, ugyan mi az, hiszen szeret itt mindenki mindenkit. Ám egy napon a családfő autóbalesetben meghal, és innentől kezdve a tökéletes családi idill megtörik. Édesanyjuk picit összeomlik, de hát ez várható is, végül a szüleihez fordul, és sok-sok levél után a vonakodó nagyszülők készek arra, hogy b

J. M. Barrie: Pán Péter

Hogy akadtam rá: Egyszer volt, hol nem volt sorozat rajongója vagyok és ott beleszerettem Pán Péterbe. Úgy általában az egészről: „Nem létezett náluk boldogabb család, amíg meg nem érkezett Pán Péter.” Ilyen és hasonló baljóslatú mondatok tűzdelik a szöveget, míg megismerjük az átlagos, angol családot, Darlingékat. Nincs túl sok pénzük, a felnőttek házassága nem éppen szerelmen alapul, de van három gyerekük, akik nagyszerű képzelőerővel rendelkeznek. Mrs. Darling, miközben a szokásos anyai teendőket végzi és rendbe teszi esténként a gyermekei elméjét, Wendy, egyetlen lánya képzeletében meglát egy fura nevet, Pán Péterét. Bár a gyerekek váltig állítják, hogy sosem látták Pétert, és a szülők megrögzötten hiszik, hogy ez valami kiskori képzelgés, mégis Mrs. Darling, mintha maga is emlékezne Péterre. Aztán egyik este megjelenik egy levelekbe öltözött fiú, és szerencsétlenül elveszti az árnyékát, amit végül Wendy segít neki visszarakni. Péter, mivel annyira lenyűgözi a lány, ú